Evangélikus Élet, 1984 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1984-01-01 / 1. szám

Gyermekek a Bibliában A S'zentírás olvasása közben igen gyakran találkozhatunk olyan történetekkel, amelyek gyermekekről szólnak. Lapunk következő számaiban ezek közül a gyermektörténetek közül ve­szünk elő néhányat. Ezt azért tesszük, hogy a történetek elbe­szélése és kiértékelése során meglássuk, mit akar Isten a gyermekekkel, miért szólítja meg őket és hogyan akarja rajtuk ke­resztül végezni mentő munkáját a családban, az egyházban és egész társadalmunkban. ISTEN MINDENEK ELŐTT AZÉRT SZÓLÍTJA MEG A GYER­MEKEKET és azért foglalkozik velük, mert a gyermekek hozzá tartoznak a családhoz, a társa­dalomhoz. Gyermekek nélkül nem képzelhető el sem család, sem az egész emberi társadalom. Mivel Isten azt akarja, hogy az egész család boldog legyen és az egész emberiség megtalálja kiegyensú­lyozott életét, a gyermekeket is megszólítja, őket is boldoggá, megelégedetté akarja tenni. Ami­kor a filippi börtönőr házába fo­gadta a börtönéből kiszabadult Pál apostolt, egész házanépével együtt hallgatta Pál bizonyságté­telét Jézus Krisztusról. Pál ige­hirdetése nyomán nemcsak ő ma­ga jutott hitre, hanem, amint a tudósításban olvassuk, „egész há- zanépe”. Ebben pedig a gyerme­kek is benne vannak. Ezért él mind a mai napig az a bibliai hagyomány, hogy a család — ki­csik és nagyok, szülők és gyer­mekek — együtt olvassa Isten igéjét, együtt megy az istentisz­teletre Isten igéje hallgatására. VAN A GYERMEKEKNEK A CSALÁDBAN ÉS A TÁRSADA­LOMBAN EGY OLYAN KÜLÖN­LEGES SZEREPÜK, amely még fontosabbá teszi, hogy Isten meg­szólítsa őket. A gyermekekből lesznek a jövő felnőttéi, a szü­lők, a presbiterek, a lelkészek. Ez.ért szokták mondani, hogy a társadalom, az emberiség, de az egyház jövője is azon múlik, hogy milyenek a gyermekek. Ezért, amikor Isten megszólítja a gyermekeket és foglalkozik ve­lük, a jövő társadalmát és egy­házát építi. A gyermekeknek ezt a jelentőségét még csak jobban hangsúlyozza, hogy sokszor ép­pen a gyermekeken keresztül nyílik út a szülők szívéhez. Sok szülő leül a tankönyvhöz és ma­ga is tanul, hogy gyermekének segíteni tudjon a tanulásban. Na­gyon sok eset bizonyítja, hogy sok szülő éppen azért talál oda, vagy vissza Istenhez, mert gyer­mekeiket megszólította az Isten és gyermekei hite és példája nyo­mán maga is hitre jut el. Ezért, amikor Isten megszólítja a gyer­mekeket és foglalkozik velük nem­csak a társadalom és az egyház jövőjét építi, hanem enyhíteni próbál a családi élet mai gond­jain és problémáin is. A BIBLIAI GYERMEKTÖR­TÉNETEK SORÁN MAJD MEG­LÁTJUK, hogy a bibliai korban sokszor lenézték a gyermekeket, nem vették őket ember számba és nem tartották fontosnak őket. Isten elsősorban mindig az el­esettekhez. az elnyomottakhoz sz,ól és őket akarja felemelni. A gyermekeket is azért szólítja meg, hogy a gyermekek érez­zék, hogy Isten ember számba veszi és szereti őket. Ezért voltak olyan boldogok azok a gyermekek, akik találkoztak Is­tennel. A gyermekek elesettsége napjainkban úgy mutatkozik meg, hogy sok szülő nem törődik gyermekével. Ezért marad igen sok gyermek egyedül problémái­val és nem adatik meg számára a szülői szeretet melegségének élménye. Isten ma ezeket a gyer­mekeket akarja megszólítani, hogy érezzék, van valaki, aki törődik velük, szereti őket és mindenben a segítségükre siet. Boldogok azok a gyermekek, akik meghall­ják Isten kereső szavát és átélik Istennek az elesettekhez tohailó. segítő szeretetét. S. J. Szíves elnézést és türelmet kérünk azoktól a gyülekezetektől és más egyházi testületektől, amelyektől az év utolsó negyedében híreket és beszámolókat kaptunk különböző eseményekről és ügyekről. Ügy gondoljuk mindenki szá­mára természetes, hogy elsőbbséget biztosítottunk lapunk hasábjain azoknak az eseményeknek és ügyeknek, amelyek országos és nemzet­közi érdeklődésre tarthattak számot. Az esztendő elején igyekszünk az említett anyagokat minél hamarabb közreadni. (Szerkesztő) „A gyermek a világért se ve­gye könnyen az engedelmességet atyja és anyja iránt, hanem így gondolkodjék mindig: ’Ez a cse­lekedet az engedelmesség cse­lekedete. Amit tehát cselekszem, azt azzal a megfontolással cse­lekszem, hogy engedelmességben és Isten parancsolata szerint élek: erre támaszkodhatom és hagyat- kozhatom. Az ilyen cselekedete­ket nagyra tarthatom, de nem az én érdememért, hanem a paran­csolatért’.” (Luther) „írok nektek; ifjak Odajön hozzá a Zebedens fiainak anyja Mt. 10, 35—45 „S'usannéknál voltam néhány napig. Ott aludtam. Ott játszottam. Ott ettem. Ott tanultam. Nemsokára Susanna jön hozzánk. Akkor én fogok egész nap biciklizni, és hagyom, hogy Susanna loholjom mellettem.” Ez az idézet a sokak által jól ismert svéd gyerekversek közül való. A kicsik gondolatvilágát felhasználva olyan emberi gyar­lóságunkat állítja pellengérre, amely alól sem a gyermekek, sem a felnőttek, sem pedig mi fiatalok nem vagyunk mentesek. A velünk született uralkodási vágyról van szó. Figyeljük csak meg egyszer, milyen gyorsan fel­fedezzük környezetünkben azo­kat, akiken fölülkerekedve érez­tetni tudjuk hatalmunkat. Szük­ségünk van emberekre, akik „lo­holnak” mellettünk. S, ha nem mi alázunk meg másokat, hanem bennünket aláznak meg, nem nyugszunk, míg valahogyan visz- sza nem fizethetjük. HOGY MENNYIRE VELÜNK SZÜLETETT AZ URALKODÁSI HAJLAM, azt a pszichológusok tapasztalatai is bizonyítják. Pici „öntudatlan” babák sokszor lát­szólag minden ok nélkül sírnak. Jól laktak, nem fáj semmijük, mégsem lehet .őket lecsendesíte­ni. Görcsösen igyekeznek a szü­lői figyelem középpontjába ke­rülni. Kicsikarják a ringatást, babusgatást, s lassan, észrevétle­nül ők kezdenek uralkodni a csa­ládban. Ez az érvényesülési vágy nem is olyan veszélytelen, mint ahogy gondolnánk. Önmagunk előtérbe állítása könnyen elhidegíthet egymástól barátokat, megronthat iskolai közösségeket, tönkretehet munkahelyi kollektívákat. A tör­ténelem tanúlsága szerint az egy­házra is bukás vár, ha földi ura­lomra, hatalomra töt. A ma élő gyülekezet tagjainak, Krisztus mai követőinek is hitelét vesztett lesz szavuk, igehirdetésük, ha el­felejtkeznek Jézus kijelentéséről: „az Emberfia sem azért jött, hogy szolgáljanak neki, hanem, hogy 0 szolgáljon, és életét ad­ja váltságul sokakért.” NÉHÁNY HÉTTEL EZELŐTT A TANÍTVÁNYOK ELHÍVÁSÁ­RÓL OLVASHATTUNK. Elhang­zott a hívás: Kövessük Jézust! Érte a járt, jól kitaposott utat is érdemes elhagyni! De vajon tud­ják-e Jézus mai követői azt, hogy mire vállalkoztak? A tizen­kettő nem tudta. Legalábbis a Zebedeus fiák anvjának szavai­ból ez derül ki. Mi lehetett ké­résük mögött? Jézus Jeruzsálembe készült. Mindenki úgy gondolta, hogy itt az idő. hogy a; Messiás átvegye a hatalmat. Ezt a döntő pillana­tot nem szabad elszalasztani. Ha Jézus elkezdi messiási uralmát, természetes, hogy hatalmából jut­tat azoknak is, akik mindvégig kitartottak mellette. A zebedeus fiák úgy gondolták, mégiscsak Üdvözlet mindnek! S mindnek béke! Az ENSZ leszerelési hét magyar békemozgalmi akciósorozatának a keretében került sor a Budapesti SportcsarnokBári a budapesti dol­gozók béke nagygyűlésére. Talán a legnagyobb arányú tömegde­monstráció volt ez, amelyre ed­dig hazánkban sor került. S hogy éppen most, annak a hátterében az a rendkívüli feszültség húzó­dik meg, amelyet az amerikai ra­kétatelepítés terve váltott ki és amely tiltakozásra, szinte eddig nem ismert arányú tüntetések ki­robbanására vezetett elsősorban az NSZK-ban, de szerte egész Európában. A magyar békemozgalom sajá­tossága mutatkozott meg abban, hogy a béke ügye melletti kiállás ezen az együttléten elsősorban azoknak az emberi értékeknek a megmutatásával, ízleltetésével történt, amelyeknek elvesztése egy atomháború következtében, az élet értelmének az elvesztésével lenne egyenlő. Mért szerelem és tudás, gyermekénék és virágillat, ifjúkori lelkesedés és az öregkor bölcsessége hamuval takart múlt­tá lehet pillanatok töredéke alatt. A nagygyűlés arra is emlékez­tetett, hogy a második világhábo­rú után az emberiség már egyszer megfogadta, hogy a béke, a meg­értés és együttmunkálkodás útját fogja járni, hogy vitás ügyeit a nemzetek asztalánál tárgyalássat oldja meg. Ezért emlékezünk p.z- időtájt újra és újra az ENSZ meg­alakulására, kívánva, hogy aján­lásai megfogantva szolgálják a bé­ke ügyét. „A házasélet nem tréfa, sem úgy lehet megőrizni, ha férj és játék, hanem kitűnő dolog és Is- feleség mindenek előtt szeretet­ten szilárd akarata.” ben és egyetértésben él egymás­sal, ha őszintén es teljes hűség- „A házaséletr tisztaságát csak gél szeretik egymást.” (Luther) biztosabb, ha egy kis protekciót is kémek anyjuk személyében („Mond, hogy az én két fiam kö­zül az egyik jobb kezed, a má­sik bal kezed felől üljön orszá­godban.”) Hogy a másik tíz ta­nítvány sem gondolkodott más­képp, bizonyítja felháborodásuk. Nem a jézusi tanok ismerete, ha­nem a harag sugárzott belőlük. Hogy meri kettő a tíz fölé emel ni magát! SOROZATUNK KÜLÖNBÖZŐ TALÁLKOZÁSOKRÓL SZÁMOL BE. Kik, hogyan ismerték meg ismerték fel, vagy ismerték félj re Jézust. A tanítványok nen most találkoztak Vele először. jJ ideje már Vele jártak, mégsef ismerték meg igazán. El jönnie az időnek, hogy várakozásaikat Jézus helyi] zítsa. Jézus követésében me lett változnia értékrendjük „De ti közöttetek nem ez a i hanem aki naggyá akar lent zöttetek, az legyen szóig) Jézus maga mutatott ebben) dát. Nem a saját dicsőség^ reste. Nem földi uralomra kedett. Az alázat, szolgálat választotta. Vállalta a ágyat, az emberek meg ve köpködését, a farizeusok gőg egy felizgatott tömeg . hozsanna ját és „feszítsd meg”rét. Vállal-1 ta a kiközösített lep fások érin-J tését, a csalók, paráznák társasál gát, és .. . vállalta a legnagyoblf megpróbáltatást, a halált is. Mit kell vállalnia tehát Jez mai követőinek” Semmi mástj csak a szószerinti „követést”. Kg vetni Jézust ott, abban és úgj ahol, amiben/ és ahogy 0 cseh kedett. Vagy talán úgy érezzüj hogy az élét, szolgálat ma mq nevetséges, lejáratott ósdi foga mák? Mádképp tapasztaltam. NÉHÁNY ÉVVEL EZELÖ7] EGY KISVÁROSI MOZIBAN] solini Máté evangéliumát játszot­ták. A film végeztével a nézőté­ren újra kigyultak a fények.^, jegyszndők sietősen húzták sz kijáraú függönyöket-, a közönse_ soraiban azonban senki sem moz­dult. Döbbent csodálkozással me. redi minden szem az üres vá­szonra. Majd hirtelen hátulr íj elindulva, s az egész néző; magávalragadva tört ki a kfjgí. vihar. Szokatlan jelenség /gaj filmszínházban. Kinek sztfLvt taps? A rendezésnek, > saEEfl alakításoknak, vagy a fósaHC lőnek? Nem tudom. De a-íSj»* tos, hogy a film nem a sztárTB just, a csodáival elkaprázt;* hőst mutatta be. Az emberről. Is ten emberré lett Fiáról beszél A szenvedő, alázatos, szolgálata vállaló Krisztust állította mi den ki elé. * Alázat, szolgálat — valóban el­avult, lejáratott szavak? Vagy ta­lán mégis új, igazi tartalmat ad­hatnak életünknek?... 1 Pintér Márta i Nem régen ünnepeltük nagy reformátorunk, Luther Márton születésének ötszáz éves évfordu­lóját. A Luther által elindított reformáció úgy terjedt el Euró­pa egyes országaiban, hogy min­denütt voltak olyan egyéniségek, akiknek szívében, gondolkodásá­ban visszhangra találtak Luther tanai és gondolatai, és akik a maguk területén elindították és megvalósították a reformációt. Zwingli Ulrik, akinek nevéhez Zürich, és Svájc németlakta észa­ki részének a reformációja fűző­dik, csaknem egyidős volt Lu­therrel. ZWINGLI ULRIK 1484. január 1-én született Wildhausenben, jó­módú paraszt szülők gyermeke­ként. Egyetemi tanulmányait Bécsben és Baselban végezte, ahol a humanizmus tanai voltak reá nagy hatással. Baseli diák korá­ban kezdte el az Újszövetséget eredeti nyelven tanulmányozni, s ennek során arra a megevőző- désre jutott, hogy a középkori skolasztika az evangélium tanítá­sát teljesen elhomálvosította. 1516-han a délnémet terület leg­nagyobb búcsújáró helyére. Ein­Ólszáz éve szüleien Zürich reformátora siedelbe kerülj; plébánosnak, ahol rengeteg alkalma nyílt a búcsú­val kapcsolatos visszaélések meg­ismerésére. Ekkor még nem ke­rült szembe az egyház hivatalos tanításával. Mint humanista tu­dós, elsősorban a tudomány ter­jesztésétől várta az egyházi re­formok megvalósulását. 1519-ben lett Zürichben a Grossmünster káptalan lelkésze. A zürichiek nemcsak egyszerű evangéliumi igehirdetései miatt kedvelték meg őt, hanem a pes­tisjárvány idején tanúsított ön­feláldozó magatartásával is külö­nösen népszerű lett. Ebben az időben kerültek kezébe Luther iratai. A Szentírás olvasása mel­lett ezek érlelték meg szívében az elhatározást, hogy fellép az egy­házba beszivárgott visszaélések ellen és küzdeni fog az egyház megreformálásáért. 1520-tól egy­re élesebben támadta a hivatalos egyház tanítását, és életformáját. ZWINGLI TULAJDONKÉP­PENI REFORMATORI MUNKÁ­JÁT 1522-ben kezdte meg a böjt ellen írt munkájával. E tanítása miatt püspöke eljárást akart in­dítani ellene, azonban Zürich vá­ros tanácsa védelmébe vette , őt. A városi tanács elfogadta radi­kális reformjavaslatait, s ezért az egyházi reformok Zürichben sokkal gyökeresebben mentek végbe, mint Wittenbergben. A kolostorokat megszüntették, a papok megnősültek, az egyházi ja­vadalmakat az iskolák céljaira fordították, az oltár helyébe fe­hér terítővei letakart asztalt ál­lítottak, az istentiszteleti liturgi­át, sőt az éneklést is megszűntet­ték, a templomokból nemcsak a képeket, hanem az orgonát és a harangokat is’ eltávolították. Az egyház kormányzását a városi ta­nács vette át, Zürich példa iát Bern és Basel is követte, az ős­kantonok azonban ragaszkodtak a régi tanításhoz és hallani sem akartak a reformációról. Mivel az őskantonok a Habs­burgoknál kerestek támogatást, Zwingli a németországi evangé­likus fejedelmek részvételével egy Habsburg ellenes szövetséget akart létrehozni. Még Erdély be­vonására is gondolt. Ehhez a tervhez Luthert kellett megnyer­ni, mivel Zwingli tanítása több helyen, elsősorban az úrvacsorá­ról szóló tanításban eltért Luther tanításától. Hesseni Fülöp közve­títésével létre is jött Zwingli és Luther találkozója Marburgban, 1529-ben. A legtöbb tanításban egyetértésre jutott a két reformá­tor és megegyező tanításukat ti­zennégy pontban foglalták össze. Az úrvacsoráról szóló tanításban azonban nem tudtak megegyezni, mivel Luther ragaszodott ahhoz, hogy az úrvacsorában Jézus Krisztus valóságosan jelen van és munkálkodik. Zwingli viszont em­lékvacsorának tekintette az úr­vacsorát, amikor a hívek Jézus Krisztus áldozati halálára emlé­keznek. A nagy Habsburg ellefies koa­líció megvalósítására különben sem volt már idő, mivel az ős­kantonok a korábbal'! megkötött )Jcíó üJ Heü békeszerződés ellenére váratlan támadást intéztek Zürich ellen. A kappeli csatában a zürichiek ve­reséget szenvedtek. A csatában í tábori lelkészi szolgálatot teljesí­tő Zwingli is elesett 1531. októ bér 11-én. Azonban Zürich kappeli vereség ellenére is ír maradt a reformáció mellei Zwingli munkáját Buliinger He rik folytatta, aki Zwingli tanítá­sát bizonyos pontokon módosítot­ta. Később a zürichiek csatlakoz­tak Kálvin tanításához, de a gyü­lekezetek gondolkodásában és életformájában Zwingli sajátsá­gos gondolkodásmódja és hatása mindmáig felismerhető. SOKAN A PROTESTANTIZ­MUS TRAGÉDIÁJÁNAK TART­JÁK, hogy az úrvacsora kérdésé, ben Luther nem tudott Zwingli- vei megegyezni. Mások viszon Isten vezető kezét látják ebben aki „az egységes tan” emberi al kotásában rejlő kísértéstől szaba dította meg ezzel a protestantiz must, hogy emberi alkotások he Ivett egyedül az evangélium ere je legyen a döntő az egvház éle tében. Selmcczi János V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom