Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-01-05 / 1. szám

XV; év. —I M. N. MÚZEUM KÖNYVTARA Hirlapkönyvíári II. növedéknapló J&Z. I JÍ—L —l // / /- J r L sf f • # Budapest, 1919 Január 5. 1 szám EGYHÁZI ES LAÍ HETILAP A iapot rzelítíiirt és anyait * kinte'.bae» iHs-íi ínin&en^einű 'ó íiai huiS^mény, a hirdetések i/övcge és ára, valamint az eset­íges reklamáció is a lap tu­U-Öono'sához: Kosxkó Isíván !• -«készhez Rákot kopow.ni Pest megye) kü'öenöŐ Üj BS FELELŐS SZERKESZTŐ És LAPTOLAJ DONOS: I Me§felenik kefenként eov íven NOSZKÓ ISTVÁN j Alapira ráks.-bows/ítnri leik-ész. S F^ész évre 36 K Helyettes «zerkesztő: (TIARCSEK ]ÁNOS bpestí vallástanár, j Félévre . .. .. , 18 K FŐM ŰN K A Í A TT^ A. K I Egyes szám ára . 80 } Sehol tz Ödön Df. Varsányi Mátyás Blatniezky Pál | *« >u ÍL'f&lvi «jperfs-lclk-«*. püspöki II. lelkész, cinkotai leik t-s*. •' j «idaiä ... . 40 K -ós «»..ritt TARTAkOMISQlJZÉK. VEZÉRCIKK : Ui idők küszöbén. — OluasóirckhoE. Uj reformdeid. Mayer Pál. Vallásoktatásunk bőrül. Gyöngyösmenti. - Belétet — Pályásatok és hirdetések. Uj idők küszöbén. Uj jöuendők születnek az idők méhében. Uj korszak látszik feluirradni az emberiségre. Ziua­taros felhők után uj hajnal pirkad a uilág felelt. fiz uj hajnal ébredésre int. Nem hunyhatunk szemet az uj nap uirradása előtt. Uj feladatok és uj kötelességek köteleznek munkára. Ébred­jünk tehát l Az uj idők küszöbén magyarhoni euangéli­kus egyházunk is uj feladatok terhéuel indul to­uábbi útjára, fíz állam és az egyház uiszonyában gyökeres uáltozások készülnek. E uáltozások, ugy lehet, kemény próbára uetik majd egyházunk életképességéi. Őrálló tisztünk lesz egyházunk sorsa feleit éberen uigyázni s hajójának kormá­nyosait idején figyelmeztetni, hol látjuk a záto­nyokat, hol gondoljuk a sima utak menetét. Kétségtelen, hogy egyházunk olyan modern áramlatok folyamába sodródott, amelyekben uj feladatok elé állitíatik. fí mi egyházunk mint au­tonom és a szabadság zászlaját lobogtató egy­ház, a reformáció elueihez hinen sohasem zárkó­zott el a haladás elől. Ha tartózkodik a szerte­lenségektől, ez esak a köteles óuatosság termé­szetes folyománya. Végtére is az egyházat nem lehet örökké uj formákba gyúrni, sem az eset­leges uáltozások hullámzásának kitenni. Őrálló tisztünk oda fog irányulni, hogy egyházunk hajó­ja a modern áramlatok uizein se zátonyra ne ke­rüljön, amikor nem uolna haladása, se olyan ör­uénybe ne sodródjék, amelyben elmerülhet. Mi a haladás zászlaját a mérséklet árbocára huzzuk fel s józan tudatossággal töriink előre a folyto­nos reformálódás utjain. Elismerjük azonban, hogy egyházunkban is sok mér a reformálni ualó. Nemcsak a szerue­zetben, hanem az intézményekben is sok minden­féle szorul jauitásra és átaliUitásra. Nem uolna helyes, ha a jauitás munkáitól tartózkodnánk. De az sem uolna helyes, ha olyan módon fognánk a munkához, amely akár a sikert kockáztatná, akár méltatlan uolna egyházunk történelmileg ki­forrott jelleméhez. A reformálást a mi egyházunk­ban nem szabad forradalmi alakulásokkal, zajjal, dobbal, trombitáual, hanem az alkotmányos utak és tényezők utján uégrehajtani. Ott ahol minden­ki szabadon elmondhatja nézeteit, kifejtheti gon­dolatait, éruényesitheti erőit, ott, ahol a szabad és tisztes birálat mindennel és mindenkioe! szem-­ben meg uan engedue: nincs szükség diuatos uj módokon bontogatni az autonomia tisztes bástyáit. Mi szorgalmazni fogjuk a zsinat rní előbbi összehiuását, hogy egyházunk alkotmányát a uál­íozott uiszonyoknak megfelelő módra alkotmá­nyosan átalakítsa. Nem zárkózunk el a legradi­kálisabb átalakításoktól sem, ha azok egyházunk euangéliomi szellemének és történelmi k<irakteré­nek megfelelnek. Őrálló tisztünkből kifolyólag azonban keduezések nélkül megítéljük s elfogult­ság nélkül megbíráljuk az előkészítő rnu tálato­kat, nehogy ismét olyan szomorú kudarcba fullad­jon zsinatunk, mint legutóbb történt. Lapunk nyitua áll mindenki számára, akinek tollát igaz ecjyházszerelet uézeti. Személyeskedé­seknek és az utóbbi időben felburjánzo't fene-gye­rekeskedéseknek teret nem ny itunk. De bármilyen modern eszmét képuiseljen is ualaki, sziuesen meghallgatjuk s gondunk lesz rá, hogy mások is meghallgassák, esak ne legyenek azok a modern eszmék egyházunk életérdekeiuel homlokegyenest ellentétesek. fl nemzetiségi kérdésben lapunk eddig is a megértésnek és a kölcsönös türelemnek képui­selője uolt. Ezután sem kiuán letérni e lisztes és az euangéliom szellemének megfelelő álláspont­ról. Őrálló tisztéből folyólag azonban még az eddiginél is nagyobb gonddal uigyáz ma;d arra

Next

/
Oldalképek
Tartalom