Esztergom és Vidéke, 2005

2005-03-24 / 12-13. szám

Csatlakoztunk a hódmezővásárhelyi „Tisztetbeli polgár címet a határon Lapunk szerkesztői műhelye örömmel vette a hírt miszerint Esztergom Város Önkormányzata csatlakozott Hódmezővásárhely „Tisztetbeli polgár címet a határon túliaknak!" kezdeményezéséhez. A hódmezővásárhelyi közgyűlés 2005. február 3-án döntött arról, hogy tiszteletbeli polgári címet ajánl „azoknak a határon túli magyaroknak, akik bármely okból arra kényszerültek, hogy életüket határainkon túl éljék le". A város a népszavazási kudarc okán döntött a rendelet megalkotásáról. Mint ismeretes Esztergomban, Sopronban és Hódmezővásárhelyen érvényes lett volna a kettős állampolgárságról szóló népszavazás, mert a polgárok több mint egynegyede igennel szavazott a kettős állampolgárság megadására. Esztergomban a választásra jogosultak 27 százaléka igennel voksolt a szavazáson. A rendelet értelmében Esztergom tiszteletbeli polgárának tekint minden határon túli magyart. Aki az esztergomi önkormányzathoz fordul, annak Szent István városa átadja a címet elismerő dokumentumokat is. (A képviselő-testület egyéb döntéseiről a 3. oldalon tudósítunk.) * Lapunk szerkesztői műhelye a testületi döntés végrehajtását a következővel javasolja kiegészíteni: „Esztergom város tulajdonát képező polgári hetilap, az Esztergom és Vidéke szerkesztői műhelye havonta/negyedévente megszerkeszt, a Kiadó pedig eljuttat egy-egy reprezentatív számot városunk minden leendő tiszteletbeli polgárának, illetve családjának - a díszpolgárokhoz hasonlóan, térítésmentesen." Tegyük ezt azért, hogy a szimbolikus kapcsolat minél élőbbé váljék, újfent bizonyítandó: Szent István szülővárosa a nemzeti egység bölcsője, jelképe és szolgálója! Válaszul előli Húsvét hétfője után, ahogy felkel a nap, Válaszút előtt állunk. Erdélyországba, legelébb a mezőségi Válaszútra tartunk. Éppen oda, ahol gróf czegei Wass Albert, az író, 1908 telén megszületett. 0, aki ezen a földön ismerte meg a magyar haza szeretetét. Később, mikor O is válaszút előtt állt, ezt a szeretetet vitte magával a tengerentúlra is, hogy hite, álma, ragaszkodása szolgáljon példaként mikor üzen az „otthoni hegyeknek". Most húsvéti tavaszváró üzenete röpíti a vándort, mert tőle is tudjuk: „S ugye neked is tarka a világ, s az álmaid megannyi könnyű lepkék: már nemsokára zöldül a levél, és visszaszáll a tavasz és a fecskék, és a fecskékkel ő is visszatér... Ha jönne már... Ugye testvér, megálmodod mi lenne?... S egy kis meleg Belopódzik halkan a szívedbe..." (A nagyváradi Kiss Stúdió Wass Albert művei alapján összeállított színpadi játékát március 18-án a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium jóvoltából többszáz fiatal láthatta.) Villányi Zsolt Knapp János Pál alpolgármester POLGÁRI HETILAP www. esztergomes videke .hu E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig LXV évfolyam * Új sorozat XX. évfolyam, 12-13. szám 2005. március 24. 12 oldal Ára: 100 Ft A hagyományok szerint ünnepeltünk A hagyományok szerint ünnepeltünk (P.) Március idusának délelőttjén a Megyeháza dísztermében ünnepi ülésen emlékezett történelmünkjeles napjairól az önkormányzat képviselő-testülete. A megemlékezés kezdetén a Balassa Bálint Kórus - Reményik Károly vezetésével - 48-as dalokat és jeles Kodály-műveket énekelt. Az ünnepségen hagyományosan részt vett Ausztria hazánkba akkreditált nagykövete, testvérvárosunk, Párkány polgármestere, térségünk országgyűlési képviselője, valamint a közélet számos személyisége. Knapp János Pál alpolgármester ünnepi beszédében felelevenítette az 1848-as forradalom esztergomi eseményeit. Példaként állította a nemzetőrök fellépését, akik tanúságát adták hazaszeretetüknek. Bejelentésre került, hogy városunk önkormányzata 2005. március 15. alkalmából díszpolgári címet adományozott Osamu Suzukinak a vüághírű autógyár tulajdonos-cégvezetőjének. Mi, esztergomiak tudjuk, hogy Suzuki úr kezdeményezője és végig támogatója volt azon elképzelésnek, hogy a világhírű cég Esztergomba telepítse gyárát. Á döntés városunk jelenkori gazdasági életében meghatározónak bizonyul. A Városháza előtt zászlófelvonással folytatódott az ünnepség, majd - ugyancsak hagyományosan - a huszárok és lovasok által vezetett díszmenet a Honvédtemetőbe vonult. Itt dr. Kovács István történész beszédében utalt a szabadságharc esztergomi vonatkozásaira, majd a társadalmi és civil szervezetek, a polgárok elhelyezték koszorúikat és virágaikat a síroknál. A városi megemlékezés zárásaként római katolikus szentmisét mutatott be és emlékezett a hősökre dr. Kiss-Rigó László püspök. A nagyszámú közönség a Boldogasszony anyánk című ősi nemzeti himnuszunkkal köszönt el a temetőből. Maier-Kránitz László: Öt stáció a keresztútból Márciusi fűszálakra csöppen gyöngyöző vére. Az iszonyat cseppjei, az árulás cseppjei... Bűneink mint malomkövekből végtelen füzér húzza a mélybe. Múljék el a kehely, e keserű pohár, melyet az Igazság és Szeretet szűrt le nékem. De ne az én akaratom teljesedjen, Uram, hanem a Tied! Nád a jogaram: ilyen könnyű a hatalmam is. Tövisből van a koronám. Bíbor-palást alatt ólom öltöztet. Tetőtől talpig tűz vagyok, s mi mást akarnék, minthogy égjen! íme a fa, mellyel összenőttem. Beléje oltott a gondolat s az akarat. Erre van ráírva mindannyiunk vétke... Szeretlek, csak elbírjalak! Szeretlek egész lelkemmel! Enyém az ölelés és enyém a szög. Tiéd a kalapács, és tiéd az átok. Borzalom a tenyeremben. Rémület a lábfejemben. Ég és föld között feszülök, és a szeretetet viszonzom örökké! %m 1 isluan szülőuárosa a nemzeti egység bölcsője, jelképe és szolgálója!