Esztergom és Vidéke, 2004

2004-03-25 / 12. szám

2004. március 25. 3 A képviselő-testület elfogadta a város költségvetését Lapzárta után, március 11-én éjszakába nyúlt testületi ülésen elfo­gadták a képviselők Esztergom Város Önkormányzatának 2004. évi költségvetését. Az ülés kezdetén döntött a tes­tület a hatósági távhőszolgáltatás díjainak emeléséről, amire a Gaz­dasági Minisztérium rendeletével megemelkedett gázárak miatt volt szükség. A szolgáltató áremelési javaslatát az önkormányzat az el­múlt ülésen nem fogadta el, ha­nem szakértői véleményt kért, amely meg is érkezett, azzal a megállapítással, hogy a távhő -szolgáltató által kiszámított és ja­vasolt új árak a gazdaságossági számítások szerint elfogadhatók. Pénzügy-technikai okok miatt döntöttek a képviselők a tavalyi költségvetés módosításáról, né­hány bevételi tervezetet nem rea­lizált az önkormányzat, így azo­kat, illetve a ki nem fizetett tarta­lék-előirányzatok egy részét utó­lag, a december 31-ei állapotnak megfelelően visszavonták. Az idei költségvetési rendeletet megalkotásáról határozott a testü­let, a korábban többször megvita­tott tervek tárgyalásának harma­dik fordulójára került most sor. A város képviselő-testülete elfogad­ta a Meggyes Tamás polgármes­ter által beterjesztett javaslatot. A képviselő-testület olyan elő­terjesztésről döntött, amelynek alapvető vonása az, hogy a műkö­dési célú és a beruházási célú ki­adások nemcsak pénzügyileg elkü­lönítetten kerülnek meghatáro­zásra. Az előbbinél a kiadásokhoz úgy tervezték a forrásokat biztosítani, hogy az önkormányzat minden ed­dig vállalt feladatát megtartva, azokat költségvetési deficit nélkül elláthassa. A befektetéseket - a város meg­valósítandó céljainak megfelelően rangsorolva - az azokra jelenleg rendelkezésre álló, illetve az év fo­lyamán keletkező forrásokból, azok mennyiségének megfelelő mértékben és ütemezésben kíván­ja Esztergom vezetése megvalósí­tani, vagyis ezen a területen sem számol hiánnyal a tervezet. A beruházásokról készült elő­terjesztésnek további fontos ele­me, hogy az egyes bevételi forráso­kat elkülönítetten kezeli, és ren­deli hozzá a kiadási célokhoz, pél­dául a gépjármű-adókból befolyt összegeket a város közútjainak ja­vítására fordított kiadásokhoz. Foglalkozott az önkormányzat az Esztergom egyes területeit érin­tő változtatási tilalomról szóló ren­deletének módosításával, amely­nek oka az, hogy előrehaladott munka folyik a város egyes terüle­teinek szabályozási terveivel kap­csolatban. Az átgondolt tervezést akadályozhatja egy-egy újonnan kiadott építési engedély, ezért volt szükség a korábban rendeletbe foglalt változási tilalom kiterjesz­tésére, emellett a képviselők egy esetben - az építkező kérésére, mi­vel a környezet látványát nem za­varja, a későbbi területfejlesztést nem akadályozza - egyedi dönté­sükkel feloldották a tilalmat. A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolával történt egyeztetések alapján az önkor­mányzat visszavonta azt az ajánla­tát, hogy a déli kanonoksori épület­együttes (a volt Mikromed-épület) két lépcsőházra kiterjedő részét az intézménynek ingyenes használat­ba adja. Á főiskola jelezte,, hogy a most felújítás'alatt lévő Oszemi­nárium épületében kívánja az in­tézmény bővítését megoldani, így a város terveiben több hasznosít­ható területtel lehet számolni az épületegyüttes sorsának elgondo­lása során. A testület döntésével új formát adott az esztergomi önkormányza­ti fenntartású intézmények elneve­zésének. A döntés értelmében, az egyes intézményi alapító okiratok későbbi módosításával, a városi in­tézmények nevében előre kerül a megkülönböztető név, ezt követi az intézménytípus, és ezután az „Esztergom" név. A képviselő-testület elfogadta a Majer István Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet és Gyermekjó­léti Szolgálat alapító okiratának módosítását és az intézmény-mű­ködtető társulási megállapodást. A megállapodás alapján a társulási formában működtetett intézmény pedagógiai szakszolgálati felada­tok finanszírozásában vesz rész a Az Ister-Granum Eurorégió híreiből A kertvárosi kábeltévé élő adásában mutatkozott be dr. Csomor Sándor^ városunk jegyzője Dr. Csomor Sándor, a decemberben hivatalba lépett jegyző Ferenczy Györgynek, az Esztergom-Kertvárosi Kábeltelevízió vezetőjének meg­hívására érkezett a Féja Géza Közösségi Ház stúdiójába. Az élő adásból kiderült: városunk jegyzője feleségével és két gyermeké­vel Budapesten él, és mint elmondta, novemberi megválasztását megelő­zően már több hónapon keresztül foglalkozott a Polgármesteri Hivatal megbízásából különböző esztergomi önkormányzati ügyekkel, így nem volt ismeretlen előtte az, ami jegyző­ként várt rá. Korábban Budapest VI. kerületében a város- és lakásgazdál­kodásért felelős önkormányzati igazgatóság vezetőjeként, majd a II. kerület önkormányzati vagyonhasz­nosításának felélőseként szerzett ta­pasztalatokat. Mint elmondta, olyan szervezetté kívánja formálni az esztergomi Pol­gármesteri Hivatalt, amely a műkö­dési rend hiányosságainak pótlását követően fegyelmezetten, szabály­szerűen, a város és polgárainak ér­dekében hatékonyan képes működ­ni, nemcsak az ő elvárásaiknak meg­felelően, de kielégíti azokat az igé­nyeket, amelyeket vele szemben a polgármester, illetve Esztergom Vá­ros Önkormányzata támaszt. Ennek érdekében már eddig sor került a közszolgálati szabályzat kiadására, a kiadmányozási rend áttekintésére és egységes szerkezetű módosított kiadására. Nemsokára megtörténik az új feladatkör-megosztási és a kö­telezettségvállalás rendjéről szóló szabályzatok kiadása is. Dr. Csomor Sándor hozzátette, mindez azt a célt szolgálja, hogy a városházi dolgozók, az önkormányzat hivatalnokai a jó gazda szemével lássák a várost, hi­vatalukat, munkájukat és munkahe­lyüket egyaránt, és saját személyes ügyeikhez hasonló gondosságot ta­núsítsanak feladatuk elvégzése so­rán. Esztergom, az új jegyző szerint, túlemelkedett korábban betöltött szerepén, és ez új kihívások elé állí­totta a hivatalt, munkatársaira több feladatot rótt, ezért jegyzőként igyekszik egyrészt feltárni azokat a tartalékokat és lehetőségeket, ame­lyeket fel lehet használni e megvál­tozott feladatok végrehajtására, az új követelmények kielégítésére, másrészt viszont az ezeknek megfe­lelő teljesítményt követeli meg be­osztottaitól. Minden hónap első szerdáján fo­gadónapot kíván tartani, és a kert­városiak részére ezeken a napokon délután kétórától Esztergom Város Önkormányzatának kertvárosi ki­rendeltségén biztosítja annak lehe­tőségét, hogy lakóhelyükön fordul­hassanak a hivatal vezetőjéhez. A helyi jogszabályok közérthető, minden érintett, és az érdeklődők számára hozzáférhető és az eddigi­eknél könnyebben értelmezhető közzétételén munkálkodik, ennek érdekében megkezdte a hatályos esztergomi önkormányzati rendele­tek áttekintését is. Szívesen és nyitottan tárgyal va­lamennyi olyan szervezettel, civil egyesülettel, csoporttal, amely eb­ben érdekelt, és visszajelzéseivel, ta­nácsaival segítségére kíván lenni a polgármesteri hivatalnak és vezető­jének ebben a munkában. Ugyancsak számít a sajtó érdek­lődésére, és visszajelzéseiket, a kü­lönböző problémák, javaslatok felve­tését ugyanúgy fel kívánja használni munkájához, mint az esztergomi polgárok a fogadóórákon, közmeg­hallgatáson elmondott véleményét, hozzászólásait. Annak érdekében, hogy a követ­kező nemzedék polgárai is érdem­ben és felkészülten szólhassanak be­le lakóhelyük, Esztergom ügyeibe, az esztergomi általános iskolákban ­amennyiben az iskolák igénylik ­történelemórák keretében kívánja a nyolcadikosoknak bemutatni az ön­kormányzatiság jellemzőit és rend­szerét. Lakossági kérdésekre válaszolva elmondta: a testület rendelkezéseit, döntéseit, az önkormányzati rende­leteket tartalmukban nem kívánja kommentálni, fontosnak tartja azonban azt, hogy a várost irányító testület alkotta jogszabályoknak megfelelően, az egyéni érdekeket természetesen nem szem elől té­vesztve, minden esztergomi járuljon hozzá a város fejlődéséhez. Március 9-én a régió legészakibb városában, Zselízen tartotta ülését az Ister-Granum Eurorégió Közleke­désfejlesztési Bizottsága. A helyhatóság hivatalában meg­tartott ülésen Ju. dr. Nagy Géza, a város polgármestere, a bizottság el­nöke bevezetőjében arról szólt, hogy a dél-szlovákiai térség lemaradásait be kell hozni, és ennek a feladatnak az egyik alapeleme a közlekedési há­lózatok fejlesztése, amiben az Ister-Granum Eurorégió települései együtt kell működjenek. A bizottság tagjainak bemutatko­zása előtt betekintést nyertek az Esztergomban működő eurorégiós munkacsoport tevékenységébe. Kara Gábor Búcsról érkezett, az érsekújvári járásban működő útkar­bantartó vállalat vezetője, Csepregi Zoltán, a párkányi önkormányzati képviselő-testület tagja, a szlovákiai autóbusz-közlekedési vállalat mun­katársa a Duna bal, míg Mechler Zoltán, a Viadom Rt. vezérigazgató­ja és Szántó József, a lábatlani Holcim termelésvezetője a folyó jobb partjáról érkeztek a tanácskozásra. A bizottság javasolta, hogy a Pár­kány és Esztergom közötti teher­komp, illetve az azt felváltó, a javas­lat szerint kombinált vasúti-közúti majdani teherhíd és az ahhoz kap­csolódó Párkány - Zselíz - Léva ­Garamszentbenedek, illetve Eszter­gom - Pilisvörösvár - Budapest utak váljanak a kiépülő 5/c európai észak-déli korridor részévé. Ennek lehetősége megvan, hi­szen a Nyitra megyei közgyűlés nagy erőfeszítéseket tesz annak érdeké­ben, hogy e tervük a szlovák állami tervekbe beépüljön, míg a 10-es út új nyomvonalának kiépítése nemsoká­ra megkezdődik a magyar oldalon, és a Dorogot elkerülő, már a Duna-par­tig ívelő 117-es út biztosíthatja a majdani folyami átkelő alapját. Szintén folyik a szállítási igények felmérése, elemzése, az átkelő terve­zéséhez szükséges hatástanulmány pedig már rendelkezésre áll. A bizottság szorgalmazza egy re­gionális légiforgalmi központként üzemelő, bel- és külföldről érkező gépek fogadására alkalmas repülő­tér létesítésének vizsgálatát, és java­solta azt, hogy a fejlesztési tervek el­készítése során ne csak a jelenleg lé­tező, de húsz-harminc évre előre je­lezhető majdani igényeket tekintsék követelménynek. Ezt követően a bizottság tagjai különböző ipari fejlesztési tervekről tájékoztatták egymást, ezekkel kap­csolatban elemezték a rendelkezésre álló erőforrásokat, és megosztották néhány, a régió kisebb térségeit vagy egyes települését érintő közle­kedési fejlesztés megvalósulásával kapcsolatos tapasztalataikat. Szerdán, március 10-én, délelőtt Esztergomban, a Vármegyeházán tartotta ülését az Ister-Granum Eurorégió Egészségügyi Bizottsága. A testületi ülésen, amelyet Miskolczi József, Nyergesújfalu pol­gármestere, a bizottság elnöke ve­megyei önkormányzat, az állami normatívából fedezett költségek normatíván felüli forrásának 50-50 százalékos megosztásával. A Kis-Duna-partról a Várhe­gyen kialakuló majdani iskolavá­rosba költöző két iskola költözésé­ért járó kártalanítás összegéhez egy banki konstrukcióval kíván a kifizetési időszak 201 l-es befeje­ződését megelőzően hozzájutni Esztergom Város Önkormányza­ta. Az erről elfogadott döntés meg­nyitja annak lehetőségét, hogy egy pénzintézet biztosítsa a forráso­kat, amelyekre éppen a Várhegyen folyó beruházás finanszírozásához van szükség, és a Miniszterelnöki Hivatal ennek a banknak fizeti majd a városnak járó részleteket. A megnyíló lehetőséggel előre hoz­ható mind az, hogy Esztergom 2006 közepére kiürítse a Szatmári Irgalmasok rendjének oktatási komplexumát, mind pedig az, hogy az 1,6 milliárd forintos kárta­lanítás összegét iskoláinak jobb el­helyezésére fordíthassa már a kö­vetkező években. Támogatta az önkormányzat egy víziközmű-társulás létrehozá­sát, amely társaság kétszázmillió forintos bankhitelt felvéve meg­építi Esztergom-kertváros, és Esz­tergom közel húsz utcájának szennyvízcsatornáját. A hitelfel­vételhez szükséges kezességválla­lás mellett a város képviselő-testü­lete biztosította a hitel visszafize­tésének időszakában a hitelkama­tok törlesztéséhez szükséges for­rásokat is. A döntés kijelölte a közművesítendő utcákat, és költ­ségvetési rendelet tartalmazza a forrást ehhez a beruházáshoz, amellyel Kertváros teljes területe, illetve Esztergom belterületének közel száz százaléka bekapcsoló­dik a szennyvízcsatorna-hálózat­ba. Felhatalmazta a testület Esz­tergom Város Jegyzőjét arra, hogy a Strigonium Részvénytársaságtól a munkájához szükséges iratokat egyszerűbben, közvetlenül bekér­hesse. Döntött a testület a Boldog Gi­zella-díj idei kitüntetettjeiről is, valamint elfogadta azt a munka­rend-módosítást, ami szerint a kö­vetkező testületi ülés ma, március 25-én lesz. zette, bemutatkoztak a bizottság tagjai, közöttük dr. Sólyom Olimpia, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház igazgatója és dr. Matuska László, a párkányi Poliklinika vezetője. Miskolczi József felkérte a bizott­ság tagjait, hogy az eurorégiós egész­ségügyi koncepció kidolgozásához állítsák össze javaslataikat. Az átfogó tervezetben helyet kap majd a műszeres vizsgálatok koordi­nációja, az orvosi ügyeleti rend és a fekvőbeteg-ellátás összehangolása, a műszerfelújítás és -beszerzés terüle­tén történő együttműködés, a beteg­szállítás és az ahhoz szükséges esz­közökkel kapcsolatos javaslatok, a katasztrófa- és sürgősségi ellátás rendszerének újragondolása. Megállapodtak arról, hogy kezde­ményezik az egészségügyi informa­tikai hálózat kiépítését és összekap­csolását, a kialakítandó rendszerbe bekapcsolva a háziorvosokat, a szak­ellátási intézményeket, patikákat és más egészségügyi intézményeket is. Különösen sürgeti a feladat el­végzését az Európai Unióba történő belépés, hiszen az bővíti majd a tag­országok polgárai által igénybe ve­hető szolgáltatások körét. Szintén szükségesnek tartotta a bizottság, hogy a régiós légimentési koncepció kidolgozásra kerüljön, így döntöttek arról, feltárják az Ister-Granum Eurorégióban rendel­kezésre álló lehetőségeket, és meg­vizsgálják, milyen kritériumoknak kell eleget tenni ahhoz, hogy a légi betegszállítás és mentés feltételei létrejöjjenek. A Vármegyeháza Gadányi termé­ben múlt szerdán tartotta idei első ülését az Ister-Granum Eurorégió Iparfejlesztési és Logisztikai Bizott­sága. A Török István lábatlani polgár­mester elnökletével megtartott ülé­sen áttekintették a száz települést magában foglaló Eurorégió ipartele­pítési programjának legaktuálisabb témáját, a Párkány és Esztergom kö­zött létesülő teherkompról szóló el­képzeléseket, terveket. A koncepció szerint a gazdasági, különösen az ipari beruházásokat élénkítő, a közutakat tehermentesí­tő, a jelenlegi közlekedési útvonalat töredékére rövidítő, majdan teher­híddal leváltandó kompon a teher­szállítás egy év múlva indulhat meg a két Duna-parti város között. A bizottság ülésén részt vett Rakusz Lajos, a Magyar Ipari Par­kok Országos Egyesületének elnöke, aki támogatásáról biztosította az Eurorégiós fejlesztési terveket. A bizottság úgy döntött, hogy el­készítteti az egész Ister-Granum Eurorégió területét átfogó fejlesztési programot. A készülő program nemcsak a be­ruházók, az itt letelepedni kívánó termelő és kereskedelmi vállalkozá­sok számára mutatja meg a közeljö­vőben megteremteni kívánt lehető­ségeket, hanem megteremti az Eu­rópai Uniós fejlesztési forrásokhoz, támogatásokhoz való hozzáférés egyik fontos feltételét is. Teljessé válik a csatornahálózat A képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadta Meggyes Ta­más polgármester javaslatát, így az önkormányzat készfizető ke­zességet vállal a korábban meg­alakult Víziközmű Társulás által Esztergomban és Kertvárosban megépítendő szennyvízcsator­na-hálózathoz szükséges hitel fel­vételéhez. A Tóth József önkormányza­ti képviselő koordinációjával megvalósuló terveket tartalmazó javaslat részletezte a beruházás­ba bevont terület leírását, és azt a pénzügyi konstrukciót, amelyben a fejlesztés megvalósulhat. Ennek nyomán határozat szü­letett arról a közel húsz utcáról is, amelyekben a beruházás meg­valósulása során kiépül a szenny­víz-elvezetés. Ennek köszönhető­en Szent István városának belte­rületi részein két éven belül - egy az Aranyhegyen fekvő utcarész kivételével - teljessé válik a csa­tornahálózat. A kezességvállaláson túl Esz­tergom képviselő-testülete dön­tött arról is, hogy a százkilenc­vennyolcmillió forintos hitelfel­vétellel kapcsolatos hitel- és ka­mattörlesztéshez tíz éven keresz­tül biztosítja a fedezetet. Az oldalt írta: TAKÁCS ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom