Esztergom és Vidéke, 2003

2003-01-23 / 3. szám

2003. február 13. Esztergom és Vidéke 3 Térségi iroda - A társulás ügyeinek ellátását jelenleg két fő végzi, egy térség- és vidékfejlesztési menedzser és egy projektfelelős. A térségi munka a térség- és vidékfejlesztés feladatainak széles körét öleli fel: a felmerülő térségi problémákra koncentrálunk. Elsősorban a társulás és az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseihez nyújtunk segítséget oly módon, hogy felkutatjuk számukra a pályázati forrásokat, megírjuk a pályázatokat és adott esetben a projekt megvalósításában is részt veszünk. Nyitottak vagyunk azonban a térségi civil szervezetek és a vállalkozások számára is. Alkalmi megkeresések helyett szorosabb és élőbb kapcsolatokat szeretnénk az érintettekkel kialakítani. A globalizálódó világban az összefogásnak óriási szerepe lesz, ezért fontos feladatnak tartjuk, hogy integráló és indukáló szerepet töltsünk be az önkormányzatok között, illetve az önkormányzatok, vállalkozók és civil szervezetek között. Eredményeinkről - Ezekről legjobban az elnyert pályázati összegek és a megvalósult projektek tanúskodnak. Idén pályázati pénzből - 10 millió Ft értékben folyamatosan helyezik ki a kistérségben a településarculatot javító egységes információs térképeket, eligazító és üdvözlő táblákat. Bajóton 1,5 millió Ft támogatással megújultak a település buszmegállói. Ugyancsak egy lépéssel közelebb kerültünk a Duna menti kerékpárút Süttő - Dömös közötti szakaszának megvalósításához azzal, hogy 20 millió Ft támogatást nyertünk a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól engedélyeztetési tervek készítésére. Lábatlanon a Gerenday-arborétum helyreállításához 14 millió Ft külső forrást nyertünk. Összefoglalva: 2002-ben az esztergom-nyergesújfalui kistérség számára 43,5 millió Ft pályázati támogatást nyertünk, ezzel több mint 50 millió Ft értékben valósulnak meg projektek. Terveinkről - Folytatjuk a térséget érintő átfogó kérdésekben való szerepvállalást. A táti-esztergomi Duna-mellékágak rehabilitációjára vonatkozóan kezdeményezés indult, az esztergomi Vaszary Kolos Kórház számára egy kistérségi alapítvány létrehozását indítottunk meg, a kistérséget is magában foglaló Ister-Granum Határ Menti Kisrégió településeire kiterjedő „informatikai kapu" kiépítésére nyújtottunk be két pályázatot, ezekből az egyik - a gazdasági portál megvalósítását célzó - sikeres volt, a térségi önkormányzati portál pályázatát pedig ebben a hónapban bírálják el. Nagy kihívásnak és egyben lehetőségnek tartjuk az Európai Unióval kapcsolatos térségi tudatformálást, felkészülést és felkészítést. Reméljük, hogy a megindult térségi együttműködés a jövőben kiszélesedik, az élet minden területén megindul és természetes lesz mindenki számára. Scherlein Angéla térség- és vidékfejlesztési menedzser Majoros Etelka projektfelelős - A cselekvésre nagyon rövid az idő, rá kell döbbennünk, hogy a lassúság és a körülményeskedés a még meglévő hátrányunkat csak növeli. Országosan és helyileg is több segítségre van szükségünk, hogy a csatlakozást fejlődési lehetőségként, ne pedig bizonytalan, sőt kockázatos vállalkozásként éljük meg. Ismeretes, hogy a kis- és középvállalkozási kör a csatlakozás szempontjából sem egységes. Vannak olyan szakmák és szolgáltatások, melyek döntően helyhez, vagy szűkebb régióhoz kötődnek, ezeket a csatlakozás közvetlenül nem fog érinteni. Közvetve azonban minden vállalkozásra, minden alkalmazottra kihat. Mások már az elmúlt években megismerhették a csatlakozási szabályokat. Ezekre az ismeretekre, viselkedési normákra, piaci szemléletre döntően a külföldi nagyvállalatokkal való együttműködés keretében lehetett eddig is szert tenni. Szerény szerepet játszanak ugyanakkor azok, akik önálló tevékenységeik révén jutottak ki az uniós piacokra. Valószínűleg a vállalkozások legnagyobb része azonban éppen a következő időben kerülhet kapcsolatba az unióval. A csatlakozás pillanatától viszont mindenki az egységes uniós belső piac sikeres, vagy sikertelen szereplője lesz. Mindannyiunk alapvető érdeke, hogy többen legyünk, akik sikerként éljük meg ezt a jelentős változást. Ehhez nyújt segítséget a közelmúltban kiadott gazdasági minisztériumi kézikönyv a gyakorlati tudnivalókról. Ugyancsak kiadványok sorát kezdte meg a kamara, melyhez hozzájuthatnak a vállalkozók, valamint előadásokkal és tanácsadásokkal segítjük a csatlakozási felkészülést. Jogi képzés a romák társadalmi integrációjáért (MeH) Január 16-ától jogi képzésben részesülnek a romák kirekesztése ellen küzdő szervezetek munkatársai. A program része annak a diszkriminációellenes PHARE-projektnek, amelyben félmillió euró uniós támogatást költhetünk kisebbségi intézményfejlesztésre és képzésekre. A jogi és általános diszkriminációellenes képzésekből álló programban a roma lakossággal munkájuk során kapcsolatba kerülő állami és egyházi intézmények, valamint gazdasági szervezetek dolgozói köztisztviselők, közalkalmazottak és egyéb szakemberek, romák és nem romák közösen vesznek részt. Az általános diszkriminációellenes képzés összesen 420 hallgatóval zajlik az ország 7 régiójában. A résztvevők körülbelül harmada roma. A négyszer kétnapos elméleti oktatást két alkalommal helyszíni tanácsadás és egy probléma-megoldó tréning követi. Az oktatás önálló munkaterv készítésével zárul, így az új ismeretek beépülnek mindennapi munkájukba. A résztvevők felkészülnek a kisebbségekkel szemben elkövetett sérelmek jogi orvoslására, alapvető emberi jogi, és a magyarországi kisebbségi jogvédelmet érintő tudásra tesznek szert. Megismerik az Európai Uniós joggyakorlatot és a professzionális konfliktuskezelést. A Roma Társadalmi Integrációs PHARE Program 2000-ben indult a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban. A munka 2002 decemberében átkerült a Miniszterelnöki Hivatal, Romaügyekért Felelős Politikai Államtitkárságra, a képzés fővédnöke a nemzeti etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Kaltenbach Jenő. Csak halkan kérdezzük: Már határainkon belül sem? Mint arról a botrány-ízű hírekre éhes sajtó beszámolt, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára elrendelte, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke vizsgálja ki Veress László egyik utolsó eljárását. Hogy mit követett el az Illyés Közalapítvány távozó irodavezetője? A kormányzati hírforrás szerint Veress László múlt hétfőn (január 13-án) több szlovákiai magyar családnak, nevezetesen kilenc nagysallói (!) szülőnek horribile dictu! - „átadta a státustörvényben ígért oktatási-nevelési támogatást. "És ráadásul - amiért minket különösen is érint az ügy - mindezt Esztergomban követte el! Információink szerint városunkban csupán egy alapítványi pályázaton elnyert támogatások átadása történt meg Veress szerint „tanszervásárlási támogatás elnyerésére általuk benyújtott pályázat odaítéléséről szóló levelet és a pénzbeli támogatás felvételére jogosító csekket vettek át" de ha el is követte volna az irodavezető a kormányzati felháborodást kiváltó „cselekményt", akkor is lenne egy halk kérdésünk: tessék mondani, már idehaza se tehetünk belátásunk szerint?! Hát ez a mai való világ? Szomorú...! Post scriptum: Esztergom még nem felejtette el, hogy Nagysallónál valamikor történt valami... 50 millió Ft térségi fejlesztésekre Az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás 2002. évi működéséről Az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás 1997-ben alakult Komárom-Esztergom megye 7. számú statisztikai kistérségeként. A kistérségi társulásban résztvevő települések célja az összehangolt, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása. A Társulásnak kilenc település a tagja: Bajót, Dömös, Esztergom, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát. Székhelye Esztergom, elnöke Meggyes Tamás, Esztergom város polgármestere. „Aktívak vagyunk a vállalkozók érdekeinek érvényesítésében" (Pálos) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara január 16-án tartotta hagyományos év eleji küldöttgyűlését, melyen értékelést adtak a vállalkozói érdekek képviseletéről, szolgáltatásaikról, és meghallgatták Mádl Ferenc köztársasági elnök gazdaságértékelését. Juhász József közismert esztergomi építőipari vállalkozó (fotónkon a köztársasági elnök és Parragh László kamarai elnök társaságában), a szervezet alelnöke, egyben a kézműves kollégium elnöke. Vele beszélgettünk. - Napjainkban milyen szerepet játszanak a gazdasági életben és hová sorolhatók a kézműves szakmák vállalkozói ? - A magyar gazdaság fejlődésében az ezeréves kézművesség fontos szerepet töltött és tölt be napjainkban is. A magyar kézművesmunka remekműveinek válogatott darabjai megtalálhatók az esztergomi Vármúzeumban, a Bazilika Kincstárában. Érdemes szólni arról a szerepről, amelyet a kézművesek a társadalmi és gazdasági fejlődésben töltöttek be. A kézműipar mindig képes volt a megújulásra, alkalmazkodva az új anyagokhoz, technológiákhoz, de közben hűen őrizve a hagyományokat. Napjainkban is az egész társadalom érdeke a kézművesség, a kis és közepes vállalkozók stabil működése. Sokan úgy gondolták, hogy a globalizáció és a nagyipar kiszoríthatja a kézművességet, de ez a feltevés már a múlté. - Az önkéntesség alapján is a gazdasági kamara tagsága a legnépesebb. Miként segítheti e szervezet főként a kis és közepes vállalkozásokat? - A kamara feladata a gazdaság szervezése, a kereskedelem fejlesztése, a szakképzett munkaerő megteremtése, tehát minden olyan tevékenység, ami a vállalkozások lehetőségeit, közérzetét javítja. A kormány partnerének tekinti a kamarát, számít a nemzeti kamara részvételére és véleményére a gazdaságpolitikai döntésekben. A kamara politikamentesen működik, párbeszédet folytat a vállalkozók érdekében. Ennek tesz eleget az országos kamara mellett a megyei és a térségi szervezetünk is. Megnyilvánul ez napjainkban a Széchenyi Hitelkártya ügyintézésénél, a szakmunkástanulók szerződtetésénél, a mestervizsgáztatásnál, a szakmai, gazdasági és jogi természetű előadásoknál, a megyei és a városi önkormányzatokkal való együttműködésnél. A kamara jelentős teret szentel a nemzetközi kapcsolatok ápolásának és bővítésének. Esztergom és környéke gazdasági életében fontos szerepet töltenek be a kis- és középvállalkozások. Szolgáltatásaik, termékeik, sokszínűségük biztosítja mindannyiunk életkörülményeinek javulását. Szeretnénk elérni, hogy véleményünket meghallgassa és figyelembe is vegye a helyi képviselő-testület. - Mindannyiunk számára új viszonyokat teremt az Európai Unióhoz való csatlakozás. Hogyan készülhetnek erre a kis- és közepes vállalkozások ? Cigány szemmel 2002-ről A 2002. október 21-ei választáson sikerült társaimmal bekerülnöm az Esztergomi Cigány Kisebbségi Önkormányzatba, mely jelenleg a következő tagokból áll: Góman Gusztáv elnök, Sztojka Attila alelnök, Góman János irodavezető és Horváth Sándor gazdasági vezető. Mindegyikünk tudta, hogy nagy feladatot vállaltunk magunkra, ennek ellenére úgy gondoljuk: céljaink sok munkával, és természetesen a szükséges támogatásokkal nem elérhetetlenek. Céljaink között szerepel többek cigánytelepeket véglegesen felszáközött az oktatás, a továbbtanulás támogatása, hagyományőrzés, munkahelyteremtés. Azt is tudjuk, hogy mindezeket csak úgy lehet megvalósítani, ha a város vezetői, a különböző szervezetek támogatnak bennünket, és az oktatási intézmények is együtt tudnak működni velünk. Megválasztásunk után elkezdődött a tényleges munka. Első programunk az Arany János Altalános Iskola igazgatójának, Baranya Istvánnak a szoros közreműködésével jött létre. Szerveztünk egy magyar-cigány szülők közötti focimérkőzést és főzőversenyt. A roma szőlők speciális cigány ételekkel, a magyar szülők babgulyással kedveskedtek egymásnak és a megjelent vendégeknek. E közös rendezvény utólagos értékelése mindenképpen pozitív, mert egy jó példa arra, hogy a sporton keresztül jó kapcsolatok, akár barátságok is szövődhetnek cigányok és magyarok között. Második lépésként meglátogattuk az Esztergomban lévő két cigánytelepet, ahol szomorú kép fogadott bennünket. Az ott élő emberekkel azonnal felvettük a kapcsolatot: arra kértük őket, hogy figyeljenek jobban környezetükre, takarítsák lakásaikat és azok környezetét. Figyeljenek fokozottabban arra, hogy gyermekeik tisztán, ápoltan menjenek az óvodába, iskolába. Ezt követően megkerestük a közterület-felügyelet vezetőit, és megkértük őket, hogy ezeken a telepeken is helyezzenek ki szemetes konténereket. Pár nap alatt ennek is látványos eredménye lett. Még az ünnepek alatt sikerült rendet teremteni a Kossuth Lajos utca cigányok lakta részén is, ahol eddig több roncsautó és szemét rontotta a városképét. Ebben Bodrogai Sándor közterület-felügyelő vezető és csapata adta a segítséget. Ez már önmagában óriási előrelépés volt, de az igazi az lenne, ha ezeket az úgynevezett molnák. Következő feladatunk egy Mikulás-nap megszervezése volt, ahol ezer (!) gyermeket sikerült megajándékoznunk. Fontosnak tartottuk, hogy a magyar nagycsaládosok is részt vegyenek ezen az ünnepségen. Az előző cigány önkormányzat a kasszát teljesen üresen hagyta ránk, így pénzügyi keretünk egyenlő volt a nullával, ezért segítségre szorultunk tervünk megvalósításához. Felkerestük Esztergom Város Polgármesterét, Meggyes Tamást, és kértük anyagi támogatását, melyet meg is kaptunk, így Esztergom-kertvárosban 500 és Esztergomban is 500 gyermeket tudtunk megajándékozni. A Mikulás-nap megszervezésében Baranya István igazgató, a pedagógusok, a védőnők, valamint Magyar György és a Teleház dolgozói is teljes odaadással dolgoztak és támogattak bennünket. 2002. december 21-én rendeztük meg a dorogi „Ki mit tud?" versenyt. Sárközi Saci egy verset szavalt el cigányul, majd ugyanezt adta elő magyarul Horváth Péter. A Lóli-jag hagyományőrző tánccsoport is fellépett, és a páros tánc kategóriában is volt versenyzőnk. Büszkén mondhatom, minden kategóriában kaptunk díjat, sőt egy különdíjjal is büszkélkedhetünk. December 28-án Baranya Istvánnal együtt nyitottuk meg azt a focitornát, amely szintén magyarok és cigányok részvételével zajlott. Az Esztergomi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselői ezúton köszönik meg azt a sok-sok támogatást, amellyel segítették az önkormányzatot. Köszönet mindenekelőtt Meggyes Tamás polgármesternek, Baranya István igazgatónak, Magyar Györgynek, a kedves pedagógusoknak, védőnőknek, és a Tesco áruház igazgatójának, Szimeiszter Sándornak a gyermekek részére biztosított karácsonyi ajándékokért! Góman Gusztáv