Esztergom és Vidéke, 1999

1999-01-21 / 3. szám

Esztergom és Vidéke KAMARAI HÍREK, ESEMÉNYEK Jelentkezés a gyakorlati szakképzésre A Kereskedelmi és Vendéglátó ipari Szakközépiskola, az ipari szakmunkásképzőbe a jelentkezési lapokat rövidesen kézhez kapják a mostani nyolcadikosok és egyes szakmákban a negyedikes gimnazisták. Az elméleti oktatást kizárólag az iskolák végzik, a gyakorlati képzés már többnyire a gazdasági társaságoknál, vállalkozóknál folyik. Ezek a gyakorlati képzőhelyek a közeljövőben kötik a szerződéseket a tanulókkal, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról érdeklődtünk Erős Tibortól, a kereskedelmi és iparkamara megyei elnökségi tagjától. - A szakképzés támogatásáról és fejlesztéséről az 1996. évi hetvenhetes törvény rendelkezik. Az ehhez szükséges pénzügyi alapot a gazdasági társaságok, szövetkezetek, vállalatok, egyéni vállalkozók biztosítják, mégpedig a kifizetett bérköltség másfél százalékáig. Ez a pénzügyi alap hasznosítható közvetlenül a gyakorlati szakképzésre. Ahol képzés nincs, ott az adóhatóság számlájára kell az összeget befizetni, mely a Munkaerőpiaci Alapot képezi. A gyakorlati képzést érdemes vállalni a gazdálkodóknak, mert az ezzel járó kiadások és költségek a szakképzési hozzájárulásból elszámolhatók. Melyek ezek? A tanuló részére kifizetett pénzbem díjazás, valamint ennek járuléka, a minimálbér 20 százalékáA Megyei Kereskedelmi és Iparkamara január havi rendezvényei Január 21 (csütörtök) 9 óra: Adó '99 Előadó: Herczigné dr. Soós Ilona. Helyszín: Esztergom, Technika Háza, részvételi díj: 2.000,-Ft/fő Január 26 (kedd) 16 óra: Tőzsde Klub Helyszín: Tatabánya, Fő tér 36. Részvétel csak előzetes bejelentkezés alapján. Január 28 (csütörtök) 10 óra: Adóbevallások '98 Előadó: Herczigné dr. Soós Ilona Helyszín: Esztergom, Technika Háza, részvételi díj 1.000,-Ft/fő. A fenti rendezvényekre ajánlatos előzetesen bejelentkezni (Tel.: 34/513-010 vagy fax: 34/316-259 a Gazdaság Vállalkozás jelentkezési szelvényének kitöltésével), mivel az előadótermek befogadóképessége korlátozott. A részvételi díj a helyszínen rendezhető, számla ellenében. Gazdaköri gondok ig. A tanulónak járó munkaruha, védőfelszerelés, tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkezés, útiköltség-térítés. A gyakorlati oktató díjazása és annak járulékai. Műszerek, eszközök beszerzése és ezek felújítása, javítása. A gyakorlati képzést szolgáló tanműhely díja, a közüzemi költségek. Azok a vállalkozók, akiknél nem folyik gyakorlati képzés, de a bérek után képződik a szakképzési hozzájárulás, azok támogathatják ebből a szakképző iskolákat, a mindenkori bruttó kötelezettség 75 százalékáig. Lényeges, hogy gyakorlati képzés megszervezésének minősül az is, amikor a hozzájárulásra kötelezett megállapodás alapján anyagilag támogatja egy másik - ugyancsak hozzájárulásra kötelezett - cég által szervezett gyakorlati képzéshez megállapodás alapján hozzájárul. A gyakorlati oktatás megvalósításáról szóló megállapodások egy-egy példányát 30 napon belül meg kell küldeni a Munkaerő-piaci Alap kezelőjének és a területi kamarának. Könnyebbség a gyakorlati képzést végzők részére az is, hogy nekik sem bevallási, sem befizetési, sem pedig elszámolási kötelezettségük nincs az állami adóhatósággal szemben. Természetesen ellenőrzés során az adóhatóságnak joga van a hozzájárulási kötelezettséggel kapcsolatos cégdokumentumok ellenőrzésére. A gyakorlati szakképzést számos előnye miatt ajánljuk a vállalkozóknak, annál is inkább, mert a központi Munkaerő-piaci Alapba befolyt öszszegből pályázat útján még további beruházásokra is lehet pénzt igényelni. Új lehetőség ez a gyakorlati képzésben, még sokak előtt ismeretlen, éppen ezért tartjuk fontosnak, hogy lapunk hasábjain is közreadjuk. (Pálos) Esztergomban az évek óta vajúdó Gazdakör gondjainak megoldására most mintha jobb kilátások nyílnának. Az erősen lepusztult épületre melyet a város a Gazdakör részére átadott - óvatos becslés szerint is legalább 3 milliót kellene költeni, de a minimális igényű működtetése mintegy évi 4-5 millióba kerülne. A kórházi gondokkal is küszködő önkormányzat hatékony támogatást nem tud adni. Szó volt arról, hogy az épületet bérleménybe adjuk vállalkozóknak, de jobb, ha ott nem működik kocsmai szintű szórakozóhely. Talán majd amillecentenáris fellendülés keretében kisgazda támogatásban is részesülhetünk. Most alapító tőkét kellene létrehoznunk, mely alapítványi szinten tovább kamatozna. Működési engedéllyel bejegyzett, jogokkal felruházott kuratórium venné kezébe az irányítást. A Gazdakör jogutódja a nagymúltú Katolikus Olvasókörnek. Már létrejöttének idején is (1994-ben) és azóta is az őstermelő parasztság érdekvédelmi szerve. Ténykedésünk non-profit jellegét már azért is hangsúlyozni kellene, hogy eltereljük a gyanút magunkról, hisz nem forintális hasznot hozó gazdasági vállalkozás, hanem nélkülözhetetlen paraszti kulturális bázis lennénk, a hagyományőrző őstermelői kultúrát teremtenénk újjá, jótékonysági, karitatív alapon és felekezeti megkülönböztetés nélkül. Jó lenne, ha új otthonunkban végre megszólalna a népdal, jól esne, ha az új kenyér ünnepét mi is saját körünkben tarthatnánk, és hogy az érdekképviseletünknek is hajlékot adhatnánk. Kurcz István, gazdaköri tag Olvastuk - tovább adjuk A Duna aranya Ma már nagyon kevesen tudják, hogy a Kárpát-medence (a történelemi Magyarország) földrészünk aranyban leggazdagabb országa volt. Európa aranyának nyolcvan százaléka a mi hegyeink méhéből, a mi folyóvizeink fövényéből került ki, s egyedül Erdély bányáiból több sárga fémet termeltek ki, mint „azon kívül összes Európából". Százakra tehető egykori aranybányáink száma és szinte megszámlálhatatlan helyen mostak aranyat folyóinkból, patakjainkból, névtelen vízfolyások hordalékából. Volt úgy, hogy hosszú évtizedeken keresztül lényegesen több aranyat termeltek ki a folyami fövényből, mint mesésen gazdag aranybányáinkból. S ennek ellenére ma már alig valaki tud erről a vízhordta kincsről, mely még a múlt században, sőt századunk elején is családok ezreinek megélhetését biztosította. Az aranyat hordozó folyók közé tartozott a mi szép (és egykor kék) Dunánk is. A Duna bátor, szorgalmas arany ászai - hóolvadás után - ladikba ültek, s „fel arany asztak" Ausztriába, de még a Duna mellékfolyóira is. Mások viszont „learanyásztak" Paksig, Mohácsig és csak a fagyok beálltával, a „gallérjég" megjelenése után tértek haza. Az általuk kimosott aranyra mindig is igényt tartott a királyi kincstár, s a birodalom területén szabadon mozgó aranyászok „a király jobbágyai" voltak. A csalló- és szigetközi falvak egész sorának nem a föld, hanem a víz, a hordalékból kimosott „sárarany" biztosította a megélhetését, hiszen a föld termését leggyakrabban a szinte rendszeresen ismétlődő árvizek „aratták" le. Sok bűnt követtünk és követünk el mindmáig a Duna ellen, a legnagyobb talán a félbemaradt Bős-Nagymaros lett volna, pedig népünk jótevője volt - pusztító árvizei ellenére is - a nagy folyam. O mégis arannyal fizetett évszázadokon keresztül. Igaz, ebből a csak nehéz munka árán kinyerhető aranyból kevesen gazdagodtak meg, de sokaknak biztosított tisztes megélhetést. Aranyat hord ma is fövényében! Csakhogy ma már az emberek túlnyomó többsége nem tudna, s talán nem is akarna olyan keményen megdolgozni érte, ahogyan az egykori arany ászok tették... Igen, tették itt, a Dunakanyarban is, ahol a Duna fövenyében található - alpi eredetű - arany találkozott az Ipoly és a Garam hozta felvidéki arannyal! (...) (N. László Endre/ Pilismaróti hírek 1998 december)