Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-14 / 46. szám

8 Esztergom és Vidéke 1996. november 21. Díjat kapott a Farkastörvény A Magyai" Nemzet szerkesztősége, P & B Média Rt. és a Magyar Nemzet Újságíró Alapítvány augusztusban riportpályázatot hirdetett. A pályázatra 207 pályamű érkezett, melyek értékelése után a díjakat október 30-án, ünnepélyes keretek között adták át a jutalmazottaknak. A győztes: Parázs Johanna, negyedik osztályos miskolci gimnazista. Riportja (Föld felett - föld alatt. Magyar Nemzet, 1996. október 27.) naturális eszközökkel tárja fel az etnikumok erkölcsi problémáit. A második helyezett: Szimon Ildikó (Lonci mama lebukott a vámon. Magyar Nemzet 1996. november 2.). A bíráló bizottság két harmadik díjat osztott ki, névszerint Jakab /vannak (Diszkóban. Magyar Nemzet 1996. november 2.) és városunk polgárának, Kiss József író-újságírónak. Irodalmi riportjának, a Farkastörvénynek (Magyar Nemzet 1996. november 9.) témája a millecentenáriumi évfordulóhoz kapcsolódik: a székelység fennmaradásáért vívott küzdelmét, törhetetlen életerejét „tiszta forrásból", az erdélyi szépséges magyai- nyelvből vett ékes stílusban meséli el az olvasónak. Hősei egyszerű havasi emberek, akik - a farkastól tanulva - létük mindennapi élet-halál harcát vívják. A pályázaton elért szép eredményhez ezúton is szívből gratulálunk, jó egészséget és további alkotói sikereket kívánunk! Horváth Gáborné dr., a Magyar Nemzet törzsolvasója TÁRLATRÓL TÁRLATRA SZABADIDŐKÖZPONT. Az Esztergomi Művészek Céhének galériájában november 8-án bemutatkozó tárlat nyílt a céh két új tagjának alkotásaiból. A Tatabányán élő Szunyogh László kisplasztikái, érmei és a Pilisszentléleken lakó Bozsó Károlynak, (a X. Fotóbiennálé fődíjasának) fotói november 22-éig láthatók, amely napra a céh nyilvános záró-rendezvényt tervez. DUNA MÚZEUM. A Kaposi Tamás Alapítvány kiadásában, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá intézmények és magánszemélyek támogatásával megjelent emlék-album a múzeumban megvásárolható. (Cikkünk az 5. oldalon). BUDAPEST, MŰCSARNOK. A Magyar Design Kulturális Alapítvány és a Magyai- Innovációs Szövetség által meghirdetett, Lépés a jövőbe című pályázatra a határidőig 197 mű érkezett. Jelentős siker, hogy ezek közül a zsűri Mújdricza Ferenc „Magyar Millenneumi koronázó zarándok központ kiépítése Esztergomban" jeligéjű pályázatát is díjra érdemesítette. Az ünnepélyes átadást ma, csütörtökön 11 órakor tartják, a díjnyertes alkotásokból rendezett (17-éig látható) kiállítás megnyitóján. A városunkban élő neves építészmérnöknek szerkesztőségünk is gratulál! Titokzatos robbanás a Besze utcában 1979. szeptember 9-én (vasárnap) kb. 17.40-kor Halász Zoltánné, Esztergom Besze János u. 15. szám alatti házára ismeretlen test zuhant, és ott felrobbant. A robbanás a tető cserepeit szétvetette, az udvart és a környékét „zöld színű, jégszerű anyag szennyezte be". A rendőrség rövid idő után a vizsgálatot hirtelen leállította, a nyomozás eredményét titkosította. 17 év óta megválaszolatlan a kérdés: mi robbantotta szét a ház cserepeit, milyen „jégdarab" eshetett Esztergomra egy kora őszi derűs napon, ami ráadásul zöldes-kék volt és foszforeszkált?!... Titokzatos, „természetfeletti" jelenséggel van dolgunk, vagy van rá valamilyen logikus magyarázat? UFO látogatott el hozzánk, s zuhant le városunkra, vagy gömbvillám csapott Halászné házába? Egy kis „tudományos alapozás" Azok részére, akik kevésbbé járatosak a termohidraulikában és a vele szorosan összefüggő, máig is megmagyarázhatatlan, különös jelenségek témájában, tegyünk egy kis kitérőt, próbáljunk rövid ismertetőt adni e furcsa dolgokról! A gömbvillám a legritkábban előforduló természeti jelenség, melynek lényegével a tudomány még nincs tisztában, csupán megfigyelésekre hagyatkozik. A gömbvillám hazánkban is többször előfordult, számos leírással rendelkezünk róla. Mérete néhány centimétertől 3-4 méterig terjedhet, színe többnyire fehér, sárga vagy vörös, olykor áttetsző, máskor meg Földönkívüliek jártak Esztergomban? ... A rendőrség leállította a vizsgálatot vakítóan fényes. Mindig gömb alakú. Anyaga valamilyen fon ó, ionizált gáznemű „plazma", elképesztő mennyiségű elektromos töltéssel rendelkezik, viselkedése megmagyarázhatatlan. A mindössze néhány másodpercig észlelhető gömbvillám ide-oda cikázik, s néha olyan nyomokat hagy, amelyeket mesterségesen nem lehet előidézni. Átfúrja a falakat, elpusztít mindent, ami beleütközik, van, amikor enyhe pörkölés nyomait hagyja maga után végül felrobban. A jelenségre eddig számos magyarázatot próbáltak találni. A téma legismertebb magyarországi kutatója, dr. Egely György szerint a probléma megoldásához a negyedik dimenziót is figyelembe kell vennünk. Mások az UFO-jelenségekkel hozzák kapcsolatba, hiszen az ún. első és második típusú találkozások leírásai sokban hasonlítanak a gömbvillámoknál tapasztaltakhoz. Hogy aztán a gömbvillámok földi légköri jelenségek csupán, s ezeket nézik egyesek földönkívüli, azonosíthatatlan objektumoknak, vagy éppen fordítva van a dolog, azt ma még nehéz eldönteni. Megnehezíti a tisztánlátást, hogy a vizsgálatokat a legnagyobb titokban végzik, az eredményekről igen nehéz tudomást szerezni. Ezt történt Esztergomban is. Mi is történt? A napokban szerkesztőségünk hozzájutott a vizsgálati anyag egy részéhez. A dosszié átvizsgálása során több érdekes momentum derült ki. Az egyik igen különös tény, hogy a laboratóriumi vizsgálatok során szerves anyagokat találtak a felrobbant „test" maradványaiban, ami valamilyen élő szervezet jelenlétére utal. A laboratóriumban olyan elemekre is rábukkantak, melyek a mi bolygónkon nem fordulnak elő. Ez viszont valószínűsíti, hogy a „szerkezet" a világűrből érkezhetett. Bár az is feltételezhető, hogy ezek az anyagok a nagy hőfokú és energiájú robbanás következtében keletkeztek más vegyi alkotóelemekből. Emberkéztől származó robbanószerkezet teljesen kizárható. Mi történt hát 1979. szeptember 9-én? Mit mond az egykori kárvallott? Halász Zoltánné így emlékszik a 17 évvel ezelőtt történtekre: „Vasárnap volt, háronmegyed hat felé járhatott az idő, amikor hatalmas robbanás rázta meg a házat. Én éppen hátul voltam a kertben. Előre sietve azt láttam, hogy a bejárati részen valami leszakította a tetőt. Cserepek, valamilyen szürkés-fehér por borított mindent. Se füst, se korom. Ahogy jobban körülnéztem, egy nagyobb, kerek és néhány kisebb, zöldes-kékes, jégszerű anyagot találtam. Megfogtam, hideg volt, nem tudtam, mi az, s máig sem tudom. Hívtam a rendőrséget, kijöttek, megnézték, nem tudták mire vélni a dolgot. Elvittek néhány mintát, később ki is hallgattak, de nem mondtak semmit. A KÖJÁL is kiküldött két embert, megmérték a sugárzást, valami olyasmiről beszéltek, hogy a kapott érték duplája a normálisnak. Orosz katonák is részt vettek a vizsgálatban, de ők nem kérdeztek semmit se tőlem. Néhányan el sem hitték, amit mondtam, bolondnak, képzelgőnek tartottak. Pedig hát a tények letagadhatatlanok!... Igaz, akkor hallgatni kellett róla, nem beszélhettem újságírókkal, tévé-riporterekkel. Még a jegyzőkönyv is valahogy eltűnt a rendőrségről, az Állami Biztosítóhoz legalábbis nem jutott el. Mikor kártérítést kértem, kinevettek. Mintha mindezt csak álmodtam volna!... Az egyik vizsgálódó „fehérköpenyes" azt mondta, biztosan fagyasztott vizeletet dobtak ki valamelyik repülőből. De hát akkor semmilyen repülőgép nem járt erre. Meg különben is...! Már szinte elfelejtettem a dolgot, mikor kb. 9 éve Bécsben megszólított egy férfi. Tört magyarsággal beszélt, s azt kérdezte, mit tudok az említett robbanásról. Nagyon gyanús volt az egész! Honnan tudott az az illető az esetről?! Hogyan talált rám ? Miért érdekelte az évekkel azelőtt történt robbanás? Akkor nagyon megijedtem. Nem is beszélgettem vele, no meg mással sem erről a különös esetről! Most már más szelek fújnak, talán szabadabban lehet ezekről a dolgokról beszélni." Tényleg így van? Vagy még most is hétpecsétes titokként őrzik a vizsgálatok eredményeit? (Folytatása következik!) Sz.B. *