Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-21 / 47. szám

6 Esztergom és Vidéke 1996. november 21. FIRTATÓ Nem sokkal a Duna Plaza október 14-i megnyitása után, november 8-tól fogadja a nagyközönséget Budapest másik bevásárló- és szórakoztató központja, a Pólus Center is. Beruházói hangoztatják, hogy a bevásárló- és szórakoztató központok egész láncolatát kívánják létrehozni. Terveik megalapozottságát tanúsítja az a közös közlemény, amelyet a Gránit Pólus és a Trizec adott ki szeptember 26-án Torontóban. Eszerint a Gránit Pólus és a Trizec szerződést kötött, amelynek értelmében 50-50 százalékos részesedéssel projekteket fejlesztenek ki közép-európai bevásárlóközpontok, vegyes használatú irodaházak és ipari parkok létrehozására. (A Trizec Észak-Amerika egyik legnagyobb ingatlanokkal foglalkozó részvénytársasága, amelynek főként irodaépületei és regionális kereskedelmi központjai vannak az Egyesült Államokban és Kanadában.) Hírül adja még a közlemény, hogy a létrehozandó magyar-amerikai vegyes vállalat vezérigazgatója Dartha Ferenc lesz, és közli Demján Sándornak, a Gránit Pólus Rt. elnökének, valamint a Trizec elnökvezérigazgatójának, Gregory C. Wilkinsnck a nyilatkozatát a mintegy többszáz millió dollár értékű projektről. Kik is állnak e kelet-európai projekt mögött? Kiváncsiskodásunkra a Piactükör adta meg a választ. Andrew Sarlós, azaz Sarlós Endre következőket írja Tűzijáték című könyvében: „Szülőföldeimnél való újbóli megismerkedésem során a legmélyebb benyomást Demján Sándor tette rám. Akkoriban ő volt a legnagyobb magyar bank elnöke, korábban pedig a Skálát, Magyarorközös céget alapított, amely fantasztikus haszonnal tevékenykedett a szovjet utódállamokban, majd a világ nyolc vezető cégével versenyezve 1990-ben megnyerte a 170 ezer alkalmazottat foglalkoztató Kamaz Autógyár privatizációjára kiírt pályázatot. Szintén Sarlós és Demján nevéhez fűződik a Szabadság téri Bank Center felépítése és a Gránit Pólus Rt. megalakítása. A Pólus.,. Kik állnak a többszázmillió dolláros projekt mögött? szág legnagyobb áruházi láncát irányította akkora forgalommal, amely megfelel a magyar kiskereskedelmi forgalom 5 %-ának. Ám nem e szám nagysága kapóit meg, hanem maga Sándor... Meggyőződésem, hogy ha nem Magyarországon születik, akkor már többszörös milliárdos lenne... Sándor ajánlotta, hogy volt cégébe, a Skálába szálljak be tőkeemeléssel, vegyem meg a részvények 50 %-át. Kellemes ajánlat volt. Ezért összehoztam egy befektető-csoportot Albert Reichmann-nal és Ervin Haubb&V A sikeres tranzakció után nem sokkal Sarlós és Demján 1988-ban az Egyesült Államokba látogató akkori magyar miniszterelnök felkereste Soros Györgyöt Long Island-i nyaralójában. A meghívottak között volt Sarlós is, aki erről az összejövetelről a következőket írja: „Érdekes beszélgetéseket folytattam a küldöttség tagjaival, többek között a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a kiemelkedő képességű Bartha Ferenccel. A tárgyalás célja az volt, hogy megbeszéljük egy olyan pénzalap létrehozását Magyarországon, amely megkönnyítené a nyugati vállalkozók magyarországi befektetéseit." Hozzá kell tenni, hogy ez az alap mindmáig sikerrel működik, jelentékeny összegeket fektetett be ismert magyarországi vállalkozásokba. Sarlós könyvében olvasható, hogy a világ egyik legsikeresebb üzletemberének tartott Peter Mutik 1927-ben született Budapesten. Első sikereit a szállodaiparban aratta, ahol rövid idő alatt több mint 50 millió dollárt keresett. Később megvett egy kis olajipari céget, az American Barrickot, amelybe az elsők között Sarlós fektetett be. A céget viharsebesen felvirágoztatták, Kanada ötödik legnagyobb tőkéjű cége lett. A Barrick részvénytöbbségével jött létre 1981-ben a Horsham holding, amelynek egyedüli irányítója Peter Munk. (A Horsham egyik leányvállalta a Trizec is.) „A 80-as évek során tette Peter a Horsham-et azzá, ami ma, és ezt hitelek nélkül érte el"-írja Sarlós. Gregory Wilkins is tagja annak az elsőosztályú menedzser-csapatnak, amelyet Munk az évek során maga köré szervezett. Az 1996 őszén kiadott közlemény végső soron tehát arról szól, hogy Észak-Amerika pénzvilágának két Budapesten született sikerembere, Munk és Sarlós mozgósít tökét kelet-európai fejlesztésekre. A pénz kezelését Demján Sándorra és Bartha Ferencre bízták. Mit mond a rendőrség? 1979-ben kiszálltak tehát a rendőrök a Besze utca 15-be. A nyomozás akkori irányítója, Pál József ma már őrnagyi rangban a közlekedési osztály vezetője. így emlékezik a 17 évvel ezelőtti eseményekre: „Különös eset volt. Először minket is megdöbbentett, mikor jégdaraboknak tűnő tárgyakat találtunk az állítólagos robbanás színhelyén. Magának a robbanásnak a tényét már a vizsgálat elején kizártuk, hiszen égésnek, koromnak, füstnek vagy hamunak semmiféle jelet nem leltük fel. A kárvallott eleinte arra gyanakodott, hogy a szomszédja dobott egy, a hűtőszekrényéből származó jégdarabot a tetőre, de ennek a lehetőségét hamar elvetettük. Konzultáltam a dologról Szabó Miklóssal, aki akkor a repülőtér parancsnoka volt, felvetvén neki azt az ötletet, hogy nem eshetett-e az a bizonyos jégdarab a levegőből, esetleg egy helikopterből vagy repülőgépből. Szerinte elképzelhető, hogy - mivel gyakran képződik jégréteg a repülőgépek szárnyain - egy ilyen jégdarab vált le egy arra haladó gépről, s az esett a háztetőre. O úgy tudta, ebben az időpontban áthaladt valahol a város felett egy utasszállító gép. Hogy megnyugodjak, s kizárjak minden más lehetőséget, megkértem a polgárvédelem vezetőjét. Veres Lajos ezredest. végezzenek műszeres mérést a helyszínen. Ezt ők meg is tették, de nem találtak semmi különöset. Ezek után azzal a megállapítással zártuk le az ügyet, hogy egy repülőgépből lezuhant jégdarab rongálta meg a háztetőt. Laboratóriumi vizsgálatot mi nem végeztünk, hiszen ennek nem- láttuk értelmét. És hírzárlat elrendelésére sem volt okunk, nem tudom, Halászné hogyan állíthat ilyet. Véleményem szerint az esetben semmi rendkívüli nincs, nem kell hitelt adni mindenféle képzelgésnek!" Kinek higgyünk? A két visszaemlékezés - a kárvallott és a vizsgálat vezetőjének nyilatkozata - több pontban is ellentmond egymásnak. Halászné például laboratóriumi vizsgálatról és titoktartásról beszél, a rendőrség mindezt tagadja. Tételezzük fel, hogy mindketten igazat mondottak - hiszen nincs jogunk az ellenkezőjét állítani. Akkor viszont hogyan oldható fel ez az ellentmondás? Csak egyetlen módon: valamilyen szervezet - értesülvén az esetről —a helyi rendőrség tudta nélkül végzett vizsgálatokat a helyszínen. Ók vettek mintát laboratóriumi vizsgálathoz, ők rendelték el a hírzárlatot, s őket nézte Halászné civilbe öltözött rendőröknek. Ok mozgósították a KÖJÁL-t, és valószínűleg ők vették fel a kapcsolatot a magyarországi szovjet csapatok illetékeseivel is. Hogy minderre sor kerülhetett, annak nyilvánvalóan valamilyen oka volt. Mire gyanakodtak vajon? Talán arra, hogy egy olyan akcióról van szó, ami esetleg a szovjet alakulatok ellen irányult?... Vagy éppen ezek a katonai egységek kísérleteztek valamivel, aminek nemkívánatos következménye lelt a Besze utcai eset?... Mindezeknek ellentmondani látszik, hogy semmilyen szerkezetet nem találtak a helyszínen. Szabó Miklós elméletét viszont kétkedéssel fogadják egyes repülési szakemberek, hiszen derűs, enyhe idő volt azon a napon, a gép ha egyáltalán volt ilyen - nem mehetett magasabban 2000 m-nél, s gömbalakú, nagyméretű jégdarab amúgy sem képződhet repülőgépeken. Ha jég lett volna, különben is elolvadt volna rövid idő alatt. De ha egyesek szerint repülőgépről leeshet egy jégdarab, miért ne eshetne le valamilyen ismeretlen anyag egy UFÓ-ról?! Mert, hogy ilyen szerkezetek lehetnek, arra már rengeteg bizonyíték van, s létezésükben egyre kevesebben kételkednek. Mi tehát a megoldás? Ha van ötletük, írják meg Önök is! Ha nincs,... nos valamelyik következő számunkban megpróbálunk újabb adatokkal segíteni abban, hogy kialakíthassák saját elképzeléseiket e titokzatos ügyről. Sz.B. Földönkíviiliek jártak Esztergomban? Vagy mégsem UFÓ volt?! - multheti vizsgálódásaink folytatása -