Esztergom és Vidéke, 1996

1996-11-14 / 46. szám

1996. november 14. Esztergom és Vidéke 7 TARKASAG Nevezetes napok és népszokások A hónap kezdőnapjait városban, falun egyaránt halottak emlékének szenteli a hagyomány. Elseje Min­denszentek ünnepe, másodika pe­dig a Halottak napja, mely az elhunyt hozzátartozóinkra vonja fi­gyelmünket, hogy a pislákoló gyer­tyák fényében idézzük meg alak­jukat. Az ősrégi kegyeletet megújít­ván, 989-ben a eluny kolostor apát­ja rendelte el, hogy az összes halottakért november másodikán minden pap gyászmisét mondjon. November 5: IMRE Szent Imre herceg, Szent István fia a magyai" ifjúság védőszentje, aki a trón várományosa volt, a nyu­gati részek hadvezére. Apjának hozzá írt intelmei sok bölcs' taná­csot adtak a kormányzásra és jel­lemformál ásra egyaránt. November 11: MÁRTON Pannónia (Szombathely) szülöt­te. Márton katonai pályára lép, lo­vaslestőrliszt. Később elhagyta se­regét és remete lett. Tours közelé­ben megalapította kolostorát, 371­ben ő lett a város püspöke. Márton nap volt régen a cselédfo­gás, legeltetés, a gazdasági év befe­jezésének határnapja. Márton- nap­ján várják általábn az első havat, ilyenkor Márton fehér lovon lova­golt he. Az e napon evett liba mell­csontjából meg lehet jósolni a kö­vetkező tél időjárását. A liba úgy került kapcsolatba Márton-napjá­val, hogy a középkor folyamán bér­let és bélfizető nap volt, ebben sze­repelhetett fizetési eszközként a li­ba. A pompás libapecsenyéből illő volt a papnak is küldeni egy dara­bot, huncutul a liba legsoványabb darabját, az úgynevezett püspökfa­latot küldték. A pannonhalmi könyvtái- egyik kódexe úgy ábrá­zolja Mártont, amint libasütő nyár­sat tart a kezében. Régi és meg­őrizendő hagyományunk: a libape­csenyés újbor-kóstoló! November 19: ERZSÉBET Arpád-Házi Szent Erzsébet 11. András és a merániai Gertrúd gyer­meke. Kora özvegység szakad a há­romgyermekes fiatalasszonyra, de a mérhetetlen fájdalom nem töri ösz­sze, maradéktalanul a betegek, a szenvedők, a nincstelenek szolgála­tára szenteli életét. Ha Márton-napján késne, akkor Erzsébet biztosan megrázza a pen­delyt, azaz leesik az első hó. Bevezetés az orvosmeteorológiába V. A melegfront A felsiklási vagy melegfront jellemzője, hogy az érkező meleg levegő kisebb sűrűségénél fogva a teriilet fölött már korábban el­helyezkedő hideg levegő fölé siklik. Megfigyelték, hogy a me­legfrontra jellemző időjárási helyzetet kísérő biológiai tünetek már a front átvonulása előtt 1-2 órával jelentkezik. Ilyenkor az emberek ingerlékenyebbé vál­nak, a zajt, a fényt erősebbnek érzik mint máskor. Összeférhe­tetlenebbek, könnyen sírva fa­kadnak. Figyelemösszpontosító képességük gyengébb. Szellemi munkát végzők több figyelem­lankadásból eredő hibát követ­nek el. A gépjárművezetők fi­gyelmet lenebbiil vezetnek. Telje­sítőképességük csökken, hama­rabb jelentkezik a fáradtság. Egyesek szerint ilyenkor na­gyobb az öngyilkosságok száma. Elmebetegeknél fokozott izgalmi tünetek jelentkeznek. Az álmat­lanság fokozódik, az ideg­gyulladásos fájdalmak erősöd­nek. A szívműködés szaporabbá válik, megnő az egy perc alatt továbbított vér mennyisége. A szívbillentyű hibájából ere­dő szív bántalmak, nehéz légzé,­sek fokozódnak. A vérnyomás emelkedik, halmozódnak az agy­vérzések. Növekszik a vérzésre való hajlam, gyakoribb az orrvér­zés, tüdővérzés, gyom orv érzés. Embóliák léphetnek fel a tüdő­ben és az agyban. A vérben sza­porodnak a fehérvérsejtek. Nö­vekszik a vörösvértestek süllye­dési sebessége. Gyakoriak a he­veny, lázas, gyulladásos és fer­tőző betegségek. A vérben csök­ken a különböző kórokozókkal szemben képződött védőanyagok mennyisége. Fokozódik az anyagcsere. Az ürített vizelet mennyisége nagyobb lesz. A to­rokban szárazságérzés jelentke­zik. Csökken az étvágy. Ezeket a tüneteket megfigyel­ve észrevehetjük, hogy meg­egyeznek a vegetatív idegrend­szer szimpatikus részének foko­zott működésekor tapasztalható tünetekkel. Más szóval a melegf­ront a szimpatikus idegtevékeny­séget serkenti. A vegetatív ideg­rendszernek fontos szerepe van a környezeti tényezők változásá­hoz történő alkalmazkodás bizto­sításában, és annak megfelelően - mint láttuk - a melegfront okozta változás is ennek a fel­adatnak egy része. Bányai Mátyás Kvíz-vonat — VI. állomás: LÉVA 1. Léva várát többek között... | a... Balassi Bálint és Dobó Ist­| ván... | b... Thury György és Balassa | Menyhért... I c... Forgách Ádám és Dobó Fe­ji; rene... | d... Dobó Ferenc és Szondy | György... | ... védte a töröktől. 2. A török sereg Lévát... | e... 1552-től 1595-ig... 1 /... 1595-től 1605-ig... 1 g... 1663-tól 1664-ig... | //... 1683-tól 1685-ig... ... birtokolta. 3. Léváról származott... | i... Kittenberg Kálmán. | j... Kandó Kálmán. | k... Fényes Adolf. | /... Gyóni Géza. 4. Az 1848/49-es szabad­ságharc melyik ütközete zajlott Léva közelében? m. a branyiszkói n. a nagysallói o. a kéméndi p. a peredi. 5. Mikor van Léván nagyvá­sár és miről ismert? r. András-napkor és a birkapör­költről .9. Szent Imre-napján és a kitűnő új borokról /. Márton-napján és a lúdfer­tályról v. Mihály-napján és a barsi vaj­körtéről. A megfejtéseket (az öt betűt) 22-én, délig kell beküldeni a szer­kesztőség címére. Új, exkluzív kozmetikumok terjesztésére befektetői üzleti partnert, területi képviselőt keresek. Tel.: 06(22) 305-466 16 óra után. \ Gasztronómiai barangolások Pácolt csirke Beutaztam már fél Európát, de ­bármennyire is szerettem volna ­Franciaországba még nem sikerült eljutnom. Pedig nemcsak Párizs meg a legendás francia völgyek és a Riviéra szépsége, de a francia konyha is mindig vonzott. Ez utóbbinak néhány specialitá­sával végül Aachenben ismerked­tem meg egy francia származású asszony révén, akinek a családjánál néhány napig vendégeskedtünk. O tanított meg az alábbi csirke-külön­legesség elkészítésére is. Előző este páclét forralunk kb. fél liter vízből, kevés sóból, 2 evőkanál olajból, 1 evőkanál ecetből. Bele­dobunk 1 fej felkarikázott vörös­hagymát, 2 gerezd szeletelt fok­hagymát, 2 db babérlevelet és 4-5 szem borsot. Ha lehűlt, belerakunk 4 db csirkecombot (ha négy sze­mélyre főzünk), és éjjelre hűtőszek­rénybe tesszük. Másnap a húsdarabokat kiszed­jük a léből, és nagyméretű lábosba kevés olajon mindkét oldalukon enyhén megsütjük. Rászűrjük a páclevet, majd hozzátesszünk még - apró kockákra vágva - 2 közepes sárgarépát, 1 db paszternákot (vagy petrezselyemgyökeret), 1 fej kara­lábét és 1 zellert. Kb. 30 percig pá­roljuk, majd a combokat kiszedjük egy nagy lapos tálra, melléje pedig egy szűrőkanállal a zöldségeket. A páclét 2 csapott evőkanál liszttel és 2 dl tejszínnel besűrítjük, ha szük­séges, még ízesítjük, majd a hús és a zöldség tetejére öntjük. Rizsköretet adhatunk mellé. Tippek, trükkök, tanácsok Régi szakácskönyvekben, házi­asszonyoknak íródott kiadványok­ban, összegyűjtött lapkivágásokban gyakran találni anyáink, nagyanyáink kezevonásával ilyen megjegyzéseket: „jó", „nagyon finom", „bevált", „ne hidd el!". Jövő héten induló sorozatunkban olyan háztartási, házkörüli „fogáso­kat" ismertetünk, amelyekről magunk is meggyőződhetünk, hogy eredmé­nyesen alkalmazhatók. Hogy rend­szeres olvasóink ezeket összegyűjt­hessék, lapunkban olyan tördeléssel hozzuk e rovatot, amelyet kivágva, később füzetté állítható össze. Olvasóink őrzésében is bizonyára vannak ezekhez hasonlók, ezért ha azokat beküldenék, szívesen közöl­nők - ezzel is gyarapítva a népi ta­paszlalatok tárházát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom