Esztergom és Vidéke, 1994

1994-10-27 / 43. szám

1994. december 22. 51-52. szám Ára: 23 Ft ESZTER69H és VIDÉKE POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-ben Alapító főszerkesztő: DR. KŐRÖSY LÁSZLÓ Újraindult 1986-ban A testvérvárosi szerződés aláírása Előtérben a kitüntetettek Október 23-án, vasárnap délelőtt pontban tizenegykor a Himnusz közös eléneklésével kezdődött a Városháza nagytermében a képviselő-testület ünnepi ülése. Dr. Könözsy László polgármester elsőként a megjelenteket köszöntötte, köztük: dr. Maciej Kozminskit, Lengyelország nagykövetét, dr. Leszek Hensel konzult, dr. Bogdán Trepinskit, Gniezno polgármesterét, dr. Wlodzimierz Pilarcyk, képviselő-testületi elnököt, Pawel Arndt alpolgármestert, dr. Haller Zoltán országgyűlési képviselőt, továbbá a Mickiewicz Társaság, a Szent Adalbert Egyesület, a Bem Egyesület elnökeit, önkormányzati képviselőket, valamint minden kedves vendéget. ,Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat!" - skandálták a fiatalok 1956 októberében. Nemzeti függetlenség, demokratizálás, a sztálini örökség felszámolása volt a cél. A lengyelek gyűjtöttek, adakoztak, gyógyszert, vérkészítményeket küldtek Magyarországra. Varsóban magyar zászlók lengtek. A forradalom ugyan elbukott, áin hatóereje megmaradt. Ma is példát mutat az összefogásra, a jobb élet megteremtésére mondta megnyitójában dr. Könözsy László. Csombor Erzsébet, a megyei levéltár igazgatója emlékbeszédében szólt Esztergom és Gniezno történelmi kapcsolatairól. Az ezer éves kötődés Szent Adalbert hittérítése során kezdődött, majd folytatódott Sobieski lengyel király felszabadító harcával, a két világháború lengyel menekültjeinek befogadásával és az azóta is tartó barátsággal. „A lengyelek bárhol élnek, bármely eszme követői is, őrzik a hagyományt, hogy a magyarokat szeretniük kell!" - idézte Ceslav Miioszt. Ez ránk, mai magyarokra is vonatkozik. Esztergom és Gniezno testvérvárosi szerződését a polgármesterek írták alá. A szerződésben többek között ez áll: „Tervszerű támogatással segítik, hogy az együttműködés folyamatában a két város polgárai, elsősorban ifjúsága, a különféle társadalmi csoportok, egyesületek egymást megismerjék; mindkét városban fejlődjön az idegenforgalom; az önkormányzati szervek és intézmények rendszeresen Rövid szünet után Nagyfalusi Tibor, a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság elnöke ismertette a kitüntetésekről hozott képviselő-testületi határozatokat. Pro Urbe Esztergom kitüntetést kapott: Besey László ny. gyémántdiplomás tanár „pedagógusi és köztisztviselői életművéért, a szlovákiai magyarsággal való kapcsolatok építésében kiemelkedően jelentős érdemeiért." Mezey Mihály ny. tanár „a fizika és Testvérvárosi szerződés, díszpolgárok, kitüntetések tájékoztassák egymást munkájukról és terveikről; a kultúra, művészet, egészségügy és sport területén programokat cseréljenek, illetve közös rendezvényeket tartsanak; a gazdasági szervezetek, cégek kapcsolatai elmélyüljenek." Dr. Bogdán Trepinsky polgármester Gniezno és Esztergom azonos történelmi szerepéről, jelentőségéről szólt. Mindkét város országának első fővárosa és egyházi központja volt. Gniezno nagy évfordulók előtt áll: 1997 Szent Adalbert halálának, 2000 a gniezno-i szerződésnek, 2025 pedig az első lengyel király koronázásának millenniuma • Végezetül a polgármester a „Gniezno tizenkét évszázada" elnevezésű városi kitüntetést nyújtotta át dr. Könözsy László polgármesternek a két város kapcsolatának szorgalmazásáért. Dr. Maciej Kozininski történész, nagykövet a lengyel kormány nevében szólt. Fontosnak tartja, hogy a két város között minél több kapcsolat alakuljon ki. Az ünnepség első része a lengyel himnusz eléneklésével zárult. technika oktatásában, a műszaki készségek fejlesztésében, a tehetséggondozásban kimagaslóan eredményes, példamutatóan újító szellemű, négy évtizedes pedagógusi életművéért." Nagy Tibor gépészmérnök „25 éves közéleti tevékenységéért, helytörténeti munkásságáért, különösen Esztergom-Kertváros fejlesztésében betöltött kimagasló szerepének elismeréséül." Az Esztergomi Art-Fotóstúdió kitüntetését október 28-án, az Esztergomi Fotóklub jubileumi kiállításának megnyitóján adják át. Esztergom Város Díszpolgára címet kapott: Dr. Horváth Csaba közgazdász, vállalkozó, „aki 1956-os nemzeti forradalmunk idején - mint a szerszámgépgyár munkástanácsának és Esztergom nemzeti tanácsának titkára - a történelmi szerepvállalás nehéz feladatait teljesítve, majd elszenvedve a megtorlás próbatételeit is, várospolgári hagyományainkat az erkölcsi helytállás példás értékeivel gazdagította." Dr. Leel-Óssy Lóránt ideg- és elmegyógyász főorvos, c. egyetemi tanár, az esztergomi Balassa Bálint Társaság elnöke, „aki városunkban és megyénkben létrehozta a neurológia és pszichiátria kórházi osztályait, 25 éven át irányította, felügyelte korszerű fejlesztésüket; aki több mint négy évtizedes életművével: gyógyító, továbbá oktatói, szervezői tevékenységének, tudományos kutatói és publikációs munkásságának eredményei révén a hazai és nemzetközi neuropathológia jelentős szaktekintélye." A kitüntetéseket dr. Könözsy László polgármester és dr. Takács Márta jegyző nyújtojta át. Dr. Leel-Óssy Lóránt köszönte meg mindannyiuk nevében az ősi várostól kapott kitüntetést. Mindent megtettek, hogy Esztergom jó hírét növeljék. Munka, tudás, etikus magatartás, a család, a munkahely, a polgárság tisztelete vezérelte őket. Pezsgős pohárköszöntő következett, majd dr. Horváth Csaba így kezdte történelmi emlékbeszédét: „1956. október 26-án ebből a teremből léptem ki az erkélyre, hogy elszavaljam a Nemzeti dalt." Mondandóját annak a fiatalságnak szánta, amely nem élte meg a forradalom napjait. Egészséges nemzettudatot kell teremteni! A forradalom kincs, ami önbizalmat kell hogy adjon - napjainkban is! A képviselő-testület ünnepi ülésén közreműködött a Szent István Gimnázium vegyeskara, Durzák Anna vezényletével, valamint Horányi László színművész. Az ünnepség a Szózat közös eléneklésével zárult. Ezután a kitüntetettek és a vendégek a Polgármesteri Hivatal fogadásán, kötetlen beszélgetésen vettek részt. (Pálos)