Esztergom és Vidéke, 1993

1993-11-04 / 44. szám

6 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A rendőrök is megemlékeztek 1956-ról Az Esztergomi Rendőrkapitányság ünnepi állománygyúlésén dr. Kemenszki István alezredes, kapitányságvezető köszöntötte a megjelenteket. Pallay Ferenc főhadnagy, alosztályvezető mondott megemlékező beszédet Rövid történeti áttekintést adott az eddigi magyar köztársaságok létrejöttéről, jelentőségéről. Hangsúlyozta, hogy történelmi léptékű változások új, az eddiginél nehezebb feladatok elé állítják a rendőröket Az állampolgárok és a rendőrök viszonya átalakulóban van. Polgárbaráttá, az állampolgári jogokat tiszteletben tartóvá kell válniuk, a közrend, a közbiztonság érdekében. A kapitányságvezető elismerésben részesítette az állomány több tagját Jutalmazottak: Szamosvári Zsolt főhadnagy, Borz György hadnagy, Barnóczki Csaba törzszászlós, Bukovina Jánosné zászlós, Dénes László zászlós, Pőcze Zoltán zászlós, Boros Attila főtörzsőrmester, Nagy Károly törzsőrmester; Baloghné Dédesi Gabriella, Lencsés Lászlóné, Major Béláné közalkalmazottak. Soron kívüli előléptetések: dr. Kovács Józsefnét őrnaggyá, Tanászi Lajost törzsőrmesterré, Botos Csabát őrmesterré, Horváth Józsefet őrmesterré léptették elő. A rendőrök közül Kollár László zászlós az Országos Rendőrfőkapitányságon, míg Keil István főhadnagy a Komárom-Esztergom Megyei Rendőrfőkapitányságon vett át jutalmat. Az ünnepség végén a kitüntetettek, a vendégek kötetlen beszélgetésen vettek részt. (Pálos) Kemenszki István és Tanászi Lajos UTÓHANG! Szeretnék már megfeledkezni a BIZNISZ nulladik számában olvasott interjúról, mely „egy sikeres esztergomival" készült Bevallom, még mindig bánt az a magabiztosság, önteltség, mellyel a nyilatkozó a tudomásomra hozza: örülhetek végre, elérkezett a megváltás. A reklámfogás valóban jó, bosszankodunk, de beszélünk az új lapról, szerezve ezzel néhány jól fizető reklámot Fodor úrnak. Talán tetszene is a dolog, ha Esztergom boldogulásához valóban nem hiányozna más, csak az említett riportban szereplő vízikarnevál, vagy egy hidroplánleszálló. Elismerem, érdekes gondolat egy Milánóban is megjelenő reklámújságban hirdetni a friss, kukoricás esztergomi cipót, bár nem tudom, hogy ettől nagyobb lesz-e a keletje itthon... Igaz az ís, hogy a városnak tényleg kell egy igazán helyi, közszolgálati rádió. Sietek azonban megnyugtatni Fodor urat feleslegesen aggódik amiatt, hogy az Esztergomban élőknek nem jutott eszükbe ezzel a médiummal foglalkozni. Egy maroknyi lelkes rádióamatőr - cikkezett már róluk az „Esztergom és Vidéke" és a „24 óra" is, többször - négy év óta készül azt a stúdióberendezést adókészüléket antennát és „politikai" engedélyt megszerezni, melyet ön „legkevesebbnek" ítél a rádiózáshoz. Tudom, nem érdem verítéket áldozni azért amihez pénzért kényelmesen hozzájuthat bárki, akinek van. Nekünk az előbbi lehetőség adott s bár anyagi gondokkal küzdünk, s bizonyára valóban nem tudjuk majd fölvenni a versenyt Fodor úr számítógépes adatbankjával, azért még nem adjuk föl. Mi csupán emberismeretünket, jó szándékunkat időnket és munkánkat tudjuk felajánlani városunknak. Rádiónk biztosan nem ad majd elsőként információt az amerikai elnökválasztásról, de arról igen, hogy a szociális otthonban hogyan töltik napjaikat az idős, elhagyatott emberek, hogy az óvodákban a gyerekek megkapják-e a nekik járó ételmennyiséget hogy a háziasszonyok pénztárcájának megfelelnek-e a Julius Meinl árai... Neves írók, újságírók valószínűleg nem nekünk készítik majd munkáikat de megtudhatja tőlünk a város minden lakója, hogy a Polgármesteri Hivatal milyen intézkedéseket tesz a rászorulók érdekében, hogy az éppen nem munka után loholók hol tölthetik el olcsón és mégis tartalmasan kevéske szabadidejüket. Utcán csellengő gyermekeink szájából meghallhatjuk majd, mi a véleményük a felnőttek világáról, s hogy vajon tudják-e, hol, milyen értékek szunnyadnak ebben a szerintünk szépséges kis városban, esetleg valóban ponal betakarva. Mert bizony van érték bőven! Nem csupán a földrajzi, építészeti, kulturális értékekre gondolok, hanem a művészeink, tanáraink, mesterembereink fejében, szívében rejlő tudásra, szeretetre, mely példa lehet mindannyiunk számára. Ezeket az információkat nem lehet lehívni egyetlen számítógépről sem. A rádiós kollégák mindig megújulni kész energiája, kíváncsisága, a város, az emberek iránt érzett feltétlen vonzódása segít majd mindezt felkutatni, megmutatni. Talán igaza van Fodor úrnak, valóban ráfér erre a városra némi portalanítás, ám hagyni kellene, hogy az itt élők maguk végezhessék ezt el, kíméletesen, a házigazda gondosságával. Jobban tudják bárki másnál, mire van szükségük, s mitől szeretnének mielőbb megszabadulni. Segíteni persze lehet és kell is ebben a munkában. A Rádió Esztergom célja is ez, de nem mindenáron... Mácsányné Schlezák Aliz Esztergomi Rádiós Egyesület Besztercebánya - Esztergom Gazdasági kapcsolatfelvétel Az Esztergomi Kereskedelmi és Ipar Kamara 1991-ben alakult. Szellemiségében, szakmai igényességében elődjének ismeri el az 1913-ban alakult és 1949-ben államilag megszüntetett Esztergomi Kereskedelmi Egyletet. A kamara három éves működése alatt a belföldi kapcsolatokon túl nemzetközi téren is ismeretségre tett szert. Cambrai-ban kiállításon vettek részt; Bamberg, Maintal, Ehingen, Espoo, Párkány testvérvárosokkal együttműködési kapcsolatban állnak, vagy most keresik a kapcsolatteremetést. Október 22-én újabb szlovákiai kapcsolatfelvételre került sor. Itt jártak és üzletember-találkozón vettek részt az Uniker Rt. tanácstermében a Besztercebányai Kereskedelmi és Ipar Kamara képviselői: ing. Lubomira Slobodová igazgató, ing. Imre Bystrik szakértő, Ján Pohl igazgató (INPOL Agentura), ing. Ján Gubőo vállalkozó (GGB kovács iparművész és lakatos vállalkozás). Szlovákiából eljött Dejczó Aladár elnök, a Déli Régió Ipartestület elnöke, valamint Bognár Alexander, a velky-bieli mélyépítési és csatornázási vállalkozás vezetője. Esztergom kisrégiójából eljöttek a vállalkozások, a gazdasági társaságok, az egyéni vállalkozások vezetői, szakemberei és tulajdonosai. Engelbrecht József kamarai elnök köszöntötte az üzletembereket, akik bátran vállalták a magyar-szlovák gazdasági közeledést. Külön kiemelte, hogy egyesek konkrét termékjegyzékkel jöttek, mint a Keszta-Dunawall tapétagyártó részvénytársaság, a Hunoptika Rt,, a Gran Áfész. Szalma József és Kuthy Levente pedig az idegenforgalmi tagozat választmánya és ügyvivő testülete nevében adott szakmai ismertetést Az esztergomi Ipartestülettől Gál Kálmánná ügyvezető, a HÍD Vállalkozók Együtt Egymásért alapítvány nevében Ser Ervin titkár mondott gazdasági kapcsolatteremtésre méltó ajánlatokat. Mindenekelőtt az Esztergomi Pünkösdi Kiállítás és Vásárra hívta meg a szlovák partnereket. De említette az Esztergomi Karácsonyi Vásár előkészületeit is. Erre is meghívta a vendégeket Az üzletember-találkozó során gépipari, műszeripari, elektromossági alkatrész és anyag, faipari, építőipari anyag, mélyépítési technológiai kapcsolatteremtésre konkrétan is sor került Ing. Lubomira Slobodová igazgató elmondta, hogy Szlovákiában nyolc kereskedelmi és ipar kamara működik. Ezek közül az egyik a besztercebányai. A szlovák kamarai törvény 1992-ben született meg. (A szlovákok ebben előbbre járnak - a Szerk.) Kamarájuk 1750 tagjának több mint fele a kereskedelemben és az iparban, a többi az építőiparban, a szolgáltatásban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban dolgozik. Örömmel vették fel a kapcsolatot az esztergomiakkal. Már az első találkozás során konkrét üzleti kapcsolatfelvételről beszélhetnek. Kinyílt az ajtó a további üzletek előtt! Engelbrecht József elnök is megelégedéssel nyugtázta az első üzletr ember-találkozót Újabb és újabb kapcsolatok már az egyes vállalkozókon múlnak, akik élnek is ezzel a szlovákiai lehetőséggel. (Pálos)