Esztergom és Vidéke, 1993

1993-12-02 / 48. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Majer István PaskaJ László bíboros és Mészáros István professzor November 25-én a száz éve elhunyt István bácsira, azaz Majer Istvánra emlékeztek Esztergomban. Az István bácsi név az általa írt és szerkesztett naptársorozat révén terjedt el - szerte az országban. Száznyolcvan éve született a Nyitra megyei Mocsonokon, és amikor elhunyt, bizonyára az utolsó polihisztorok egyike távozott a földről. A XX. századi ember számára ma már elképzelhetetlen egyetemes tudással rendelkezett: nyelvész, tankönyvszerző, főtanfelügyelő, iskolaalapító, egyetemi tanár, a testnevelés ügyének harcosa, érseki helynök, főrendházi tag, rézmetsző, festő, műgyűjtő... A Balassa Bálint Társaság, az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság és a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola által szeivezett emléknap reggel nyolc órakor a Bazilikában kezdődött. Az emlékező szentmisét Dékány Vilmos püspök celebrálta. A Monteverdi Kórus előadásában - Hunyadi Zoltán vezényletével - Kodály Zoltán Missa Brevise hangzott fel. Az emlékülésre tíz órakor a tanítóképző főiskolán került sor. Ünnepi köszöntőt Paskai László bíboros, prímás, érsek mondott Az ülés levezető elnöke Leel-Ossy Lóránt, a Balassa Társaság elnöke volt. Elsőként Mészáros István egyetemi tanár, pedagógiatörténész Egy „teljes zett meg. Végül Németh Iván Az utolsó ősz címmel zárta az előadások sorát Az előadókból - és a hallgatókból is - sorTa kikívánkozott a kérdés: Honnét volt minderre ideje? Az egyik oldalági rokontól - aki 95 évesen is jelen volt annyit sikerült megtudni, hogy reggel ötkor kelt és este tizenegykor is dolgozott még. Délután három órakor a Keresztény Múzeumban nyílt emlékkiállítás, amely abban különbözött a hagyományos Majer István Emléknap ember" a 19. századból címmel tartott előadást - a tőle megszokott gondolatgazdagsággal és eleganciával. De az őt követő előadók is igyekeztek méltók lenni hozzá. Kiss-Rigó László Majer István, a pap címmel beszélt a nagy elődről, majd Müllerné Seres Ágota a pedagógusról, Magyar György a testnevelés ügyének úttörőjéről, Bánhidy László pedig a képzőművészről emlékemegnyitóktól, hogy Cséfalvay Pál múzeumigazgató három mondatos köszöntő után nagyon alapos tárlatvezetést tartott, elsősorban a jelenlévő diákok számára. Látható ott néhány általa írt tankönyv, oklevelei, például az esztergomi díszpolgárságról.., Négy órakor a Belvárosi temetőben találkoztak az emléknap résztvevői. Ott Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatója mondott emlékbeszédet majd számos esztergomi intézmény és egyesület valamint a szlovákiai Kürt község (tíz évig volt ott pap) képviselői koszorúzták meg a közvetlenül a bejárat mellett található sírt Este a Majer gyűjtemény pedagógia forrásaiból nyílt kiállítás a József Attila iskolában, ahol Bánhidy László képviselő beszélt - elsősorban a gyermekeknek - Majer István életművéről. Végül a jól sikerült nap szervem, Pifkó Péter és Pifkóné Zachar Anna kötetlen beszélgetésen látták vendégül az emléknapért fáradozókat A szlovákiai Kürtről érkezett vendégek itt mondták el, hogy terveik szerint szobrot állítanak egykori papjuknak, s a község cserkészcsapata ma az ő nevét viseli. És elhozták magukkal Kürtön kiadott katolikus szemléletű „Magyar Vasárnap Kalendárium 1994" néhány példányát is, amelyben szép cikk olvasható Majer Istvánról. s. j Az elmúlt tíz év alatt sokat tettek a műemlékek megóvásáért, az idegenforgalom bővítéséért, a városkép szépítéséért és különböző rendezvények szervezéséért. Az ő kezdeményezésükre 1984ben Esztergomból indult a diákok városvédő mozgalma. Kezdetben a Dobó gimnázium, majd a ferences gimnázium, a közgazdasági szakközépiskola, a kereskedelmi szakközépiskola, a tanítóképző, a József Atdozik, hogy a nehéz körülmények ellenére fejlődjön, gazdagodjon Esztergom. A közelmúltban levélben fordultak Balsai István igazságügyminiszterhez, hogy kerüljön vissza Esztergomba a megyei bíróság. Épületet is találtak hozzá, hiszen a Mikromed épületét a felszámolás után hasznosítani lehet. Megyei, városi bíróság, cégbíróság, munkaügyi bíróság, bírósági gazdasági hivatal egyaránt ottH a ngve r s • n k l állít ás, közgyűlés' Tíz éves az Esztergom Barátainak Egyesülete Balogh Elek elnökletével és dr. Etter Ödön titkár irányításával tíz évvel ezelőtt alakult meg az Esztergom Barátainak Egyesülete. A város szeretetének ápolásával, a hagyományok, a kulturális, művészeti és természeti értékek megőrzésével, a város fejlődésével akartak szervezetten foglalkozni. Száztízenhét taggal ma is ez a céljuk. tila és Somogyi általános iskola csatlakozott az alapítókhoz. Az eredmények nem is maradtak el: a József Attila iskola helytörténeti szakköre, Meggyes Miklósné igazgatóhelyettes vezetésével országos pályázatot nyert. Napjainkban Iványi Pál elnök és Meszes Balázs titkár a tagsággal azon fárahonra találhatna itt, Esztergomban, ahonnan 1985-ben pQÜtikai érdekből elvitték. Az Erzsébet-park „rehabüitációján", az Erzsébet-szobor újraöntésén úgyszintén munkálkodnak. Sok-sok tervük, gondolatuk van, melyeket az 1993. december 13-i jubileumi közgyűlésükön fognak ismertetni. A programhoz csatlakozóan, december 12-én vasárnap délután hangversenyt rendeznek a Ferences templomban. Közreműködik Faragó Laura operaénekes, a Ferences énekkar, a Liszt Ferenc énekkar, Acsay Ákos orgonista. December 13-án, délután fél ötkor pedig a Technika Háza halljában dokumentációs kiállítás nyílik. A közgyűlésen itt lesz Rubik Ernő Kossuth-díjas repülőgéptervező gépészmérnök, az egyesület tiszteletbeli elnöke, Ráday Mihály országgyűlési képviselő, a városvédők országos szövetségének elnöke. Kosáry Domokos profeszszor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke levélben köszöntötte a közgyűlést. Levelében a civil szerveződések jelentőségéről, fontosságáról ír. Az Esztergom Barátainak Egyesülete az elmúlt tíz év alatt sokat tett a városért Jubileumi közgyűlésükre minden tagot és az érdeklődőket is tisztelettel várják. Sok-sok új tagot és szép feladatokat kívánunk a következő évekre! (Pálos)