Esztergom és Vidéke, 1992
1992-02-14 / 5. szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Városházi tudósítás A február 6-i testületi ülés egyetlen napirendje a Város 1992. évi költségvetési vitája volt. A polgármesteri köszöntőt követően dr. Könözsy László a következőt kérte: „A tisztelt képviselők úgy vizsgálódjanak, hogy a Városnak mielőbb érvényes költségvetése legyen!" Egyúttal javasolta: először tekintsék át a helyben kiosztott költségvetési vitaanyagot, és vitát csak a részletes megismerés után nyissanak. A költségvetés ismertetése előtt dr. Sólyom Olympia javaslatára dr. Szontágh Csaba, a Vaszary Kolos Kórház megbízott igazgatója kapott szót. O tájékoztatta a képviselőket a kórházi patológia súlyos helyzetéről és azt kérte ,hogy az 1992. évi költségvetés megszavazásakor erre mindenképpen figyeljenek. Azt is elmondta, hogy az esztergomi kórház a megye lakosságának egyharmadát látja el, azonban a megyei önkormányzattól nem kap ezzel arányos támogatást. Mindezt a február l-'i megyegyűlésen is szóvá teszi. A költségvetési javaslatot ágazatonként vitatták meg a képviselők, melyhez észrevételeket elsősorban a bizottságok elnökei fűztek. A legnagyobb vita az oktatási ágazat költségvetése körül alakult ki. Az oktatási intézmények felújítására a költségvetés - jelenleg - nem tudja tervezni a mintegy 7 milliós felújítási szükségletet, arra csak a többletbevételek adhatnának fedezetet. Ezt a lehetőséget Miavecz Jenő, az oktatási bizottság soros elnöke nem tartotta elfogadhatónak, ezért további egyeztetést kért. Vilmos Péter esztergom-kertvárosi képviselő a költségvetési vita kapcsán „kérte számon" a Város közelmúltban tett igéretét, mely szerint 1992-től biztosítani fogja, hogy a városrész létszámarányosan fog részesülni a költségvetési forrásokból, úgy, hogy abban „szabad pénzek" is helyet kapnak. A felvetésre adott válaszok szerint a városrészre fordítandó pénzeszközök a költségvetés rovatai között szerepelnek. A válaszok nem győzték meg a képviselőt, aki éppen ezért ragaszkodott a kertvárosiakat illető hányadnak a költségvetésben való tételes kimunkálásához. A képviselők a közel 1,5 milliárd forintos városi költségvetés elosztásának vitájában nagyobb „ütközésekre" számítottak. Am elképzelhető, hogy a február 15-i közmeghallgatás ennél jóval „hangosabb" lesz. Úgy tűnik, a bizottságokban folyó jó előkészítő munka volt az, amely a költségvetési vitát inkább az érdéit egyeztetés irányába vitte. Tudósított: Koditek Pál BUDAPEST BANK RT LÁZÁLOM!? (Folytatás a 2. oldalról) házak épülnek. Mindhárom településen megvalósul a gázprogram, és a mai tömegközlekedési feladatok megoldására használt autóbuszokat felváltja egy új, környezetbarát közlekedési rendszer. A településen megvalósul egy korszerű, digitális, fénykábeles hírközlési rendszer, és a három települést az új tranzitútvonal öleli körül. A Dunán átívelő új közúti híd kapcsolatot teremt Észak- és DélEurópa között, s ezzel kereskedelmi és idegenforgalmi központtá emelve a nagyvárost. És a már ma is meglévő alsó, közép és felsőfokú oktatási intézményekben felnövekvő nemzedék a hosszú távú elképzelések megvalósításának letéteményese lehet. Esztergom-Kertváros a most, 1992-ben megszavazott önállósággal elindulhat az intenzív fejlődés útján, és úgy gondolom, húsz-harminc év elég lesz ahhoz, hogy megőrizve kertvárosi jellegét, fejlettségben méltó partnere lesz a két városnak. Tisztelt Olvasó, tudom, hogy írásom sokakban visszatetszést kelt, sokan fogják úgy gondolni, hogy ez csupán lázálom. Elismerem, hogy a leírtak megvalósításához valójában egy új gondolkodásmódra és szemléletváltásra van szükség, de ennek ellenére remélem, hogy az ezután megszülető nemzedék elképzelésemet nem tartja lehetetlennek, és csupán egyetlen kérdés okoz majd fejtörést: Mi lesz a közös település, a Nagyváros neve? És tudom, hogy ebben is meg fognak egyezni! Szóda Tibor Esztergom-Kertváros :r A sírok gyalázóit minden kulturált országban büntetik. Talán akad aki látta az elkövetőt vagy elkövetőket és jelenti őket. Megérdemelnék a törvény szigorát! Milyen sírokról van szó? Azokról, melyekbe 1946 december 30-31-én - minusz tíz fokos hidegben - az Esztergomban elesett szovjet katoRezsőt, a városi vízművezetőjét, aki jól beszélt oroszul és kitűnő kapcsolatban volt az itteni orosz városparancsnokkal - és aki nem javasolta nekik a Széchenyi téri temetést. Továbbá azt, hogy a temető és a szovjet emlékmű elhelyezésében az itteni kommunista párt nem támogatta a városi vezetőket. mert mi is csak úgy számíthatunk az orosz honban nyugvó magyarok megbecsülésére! Fogadjuk meg dr. Bády István szavait, amiket a temetői vandalizmus hallatán mondott: „A 400 orosz halottat már ne bolygassuk!" És ha ott járunk, jussanak inkább eszünkbe a nyolcszáz éves Halotti Beszéd veretes kezdősorai: TEMETŐI VANDALIZMUS Gyakran vezet utam a Dobogókői úton. Időnként eltűnődöm, hogy a „csalamádé"- temető sorsát illetően milyen megoldás lenne jó. Jó lerfhe már tenni valamit! így elhanyagolt, kerítéstelen állapotában szomorú látványt nyújt. Valakik valahonnan a házi hulladékot is oda hordják. A temető méltóságát ez elmúlt napokban ismét vandál, garázda kezek gyaláztákmeg. Az Áchim András út felé eső részen a szovjet katonák sírköveit tördelték össze. Szám szerint négyet. Tizenöt-húsz centiméter vastag beton sírköveket goromba módon vertek szét. nákat újra eltemették. - Dr. Bády Istvántól, Esztergom város akkori polgármesterétől tudom, hogy 400 orosz katonát exhumáltak, akik addig a Hősök téri parkban nyugodtak. Akkor belügyminiszteri rendelet írta elő, hogy a települések belterületén eltemetett katonákat a köztemetőben kell végső nyugalomba helyezni. Ezzel vált lehetővé, hogy Esztergomban nem a Széchenyi téri Szentháromság-szobor helyére, vagy a Baross utca - Sugárút közötti parkba kerüljön az orosz „pámednyik", hanem az akkor már nem használt „csalamádé"-temetőbe. A történelmi hűség érdekében meg kell említeni a néhai Cseicsner Ezek a sírok és az emlékmű senki érdekét, senki személyét nem sértik. Tiszteljük más nemzetek halottjait, „Láttyátuk feleim mik vogymuk. Isapur es chomuu vogymuk..." Pálos Imre