Esztergom és Vidéke, 1992
1992-11-19 / 45. szám
ESZTERGOM ES VIDEKE 3 November 12-én 15 órától tartotta a képviselő-testület soron következő ülését, melyen 24 képviselő jelent meg. A határozatképes ülés dr. Könözsy László polgármester üdvözlő szavai után a napirend kibővítésével kezdődött. Az ülésen nyolc helyett tíz pontot nyilvánosan, négyet pedig zárt ülésen tárgyaltak. Az ülés Miavecz Jenő (SZDSZ) képviselő helyreigazítási kérelmével kezdődött. A szeptember 24-i testületi ülésről az SZDSZ és a FIDESZ képviselői késő délután a Demokratikus Charta által szervezett budapesti tüntetésre mentek. Ezt az önkormányzati Közlöny ez ülésről szóló 8. napirendi pontja így rögzíti: „...Az ülésről eltávoztak Miavecz Jenő és Knapp János Pál képviselők. A testület határozatképtelenné vált, ezért dr. Könözsy László polgármester 16,30 órakor az ülést lezárta..." A képviselő a dokumentumban foglaltakkal nem értett egyet, mert a határozatképtelenség oka nem az ő távozásuk volt, hanem a 2/3-os többséget igénylő napirendi pontok tárgyalására a képviselők ettől függetlenül sem voltak elégséges számban jelen. A polgármester a helyreigazítási kérelmet elfogadta és intézkedett a helyesbítésről. Ezután a két ülés közti eseményekről szóló polgármesteri tájékoztató következett, melyből csak néhány fontos eseményt emelünk ki: Megkezdődött az ECOM RT felszámolási eljárása. A várost érzékenyen érinti a szigeti labdarúgó pálya sorsa, így a Gazdasági Bizottság és a Sportkollégium véleménye alapján az önkormányzat a pályára vonatkozóan vételi szándékot jelentett be. A Segélyezési Albizottság megkezdte a távfűtési támogatások szociális alapon történő elbírálását. Ehingen (ad. Donau) városával november 21-én kerül sor a testvérvárosi szerződés aláírására. Október 10-én Esztergomban járt dr. Leszek Hensel, a Lengyel Nagykövetség konzuli osztályának vezetője, aki tolmácsolta Pavel Arndtnak, Gniezno város polgármesterének szándékát testvérvárosi szerződés létesítésére. (Gniezno Lengyelország első fővárosa és a lengyel érsek-prímások történelmi székhelye. Poznantól mintegy negyven kilométere található.) Az 1996-os EXPO kapcsán 3 rendezvény megszervezésére pályázik Esztergom. Ezek: 1. A XXI. század művészei az 1000 éves Esztergomban. - Ifjúsági találkozó. 2. Az 1000 éves magyar államiság bölcsője, Esztergom. 3. Egyházművészet a Kárpátmedencében 1945-től 1996-ig. Ezen kívül, Tatabányával közösen, nemzetközi hungarológiai kongresszus megszervezésére is vállalkozik városunk. A Belügyminisztériummal történt előzetes tárgyalások alapján a Város folynak. A rendezési terv elkészítésére Kund Ferenc Makovecz Imre építészt javasolta, akinek tudása, szakmai tekintélye egy jó rendezési terv garanciája lehet. Minczér Kálmán képviselő szerint a Béke és Igazság Pilisszentléleki Alapítvány (BIP) egyes tagjai akadályozzák a rendezési terv elkészítését, mert a szakértők egy része alapítványi tag. Az időhúzás miatt a fiatalok nem tudnak építeni, és eltávoznak a faluból. A Makovecz-féle tervkészítési javaslat nem nyerte meg a képviselő tetszését, mert mint mondta: „nekünk nem skanzen, hanem élő falu kell és nem egy művésztelep!" Szeifert József plébános, az alapítvány vezetőségi tagja hibásnak tartotta Minczér Kálmán érvelését. A BIP nem gátolja a rendezési terv készítéKoditek Pál Városházi tudósítása várhatóan december hónapban - a megyeközpont Esztergomba történő visszahelyezésére vonatkozóan benyújtja kérelmét. A képviselő-testület e napirendi pont után egyhangú szavazással területfelhasználási engedélyt adott a 10. számú főút Dorogot elkerülő szakaszának első üteméhez. (Az új út Budapest irányából Dorog és Kertváros kikerülésével csatlakozik a Suzuki úthoz. Ez az útszakasz, az országos főközlekedési úthálózat részeként, állami költségvetésből létesül - a Szerk.) Pilisszentlélek rendezési tervének készítéséről Kund Ferenc alpolgármester adott szóbeli tájékoztatást. (Mint ismeretes, a rendezési terv hiánya évek óta akadálya a helybéliek építkezéseinek - a Szerk.) A VATI által készített korábbi rendezési tervet nem fogadták el, a már megkezdett és sok vitát kiváltó építkezések azonban lényegében e tervjavaslat) alapján sét, de olyan tervet akarnak, mely védi a környezetet, ugyanakkor a nem helybélieknek is lehetőséget teremt a községbe való letelepedésre. A BEP is őrizni kívánja a kétnyelvű kultúrát és eddig is sokat tett a szlovák kultúra megőrzéséért, fejlesztéséért. A falu feletti domboldal tájromboló beépítését semmiképpen sem tudja elfogadni, függetlenül attól, hogy azt korábban már belterületté nyilvánították-e, vagy sem. Ezután a képviselők a városi gázvezeték-építés lakossági és közületi közműfejlesztési hozzájárulásának összegéről döntöttek. Az előterjesztés szerint a déli városrész gázvezeték-építése során egy lakossági egységre (lakásra, házra) 60 ezer Ft hozzájárulás jut. A későbbiekben, a vezetéképítés további szakaszaiban ez az összeg az inflációs rátával növekszik. Esztergom-Kertvárosban, a műszaki adottságok miatt, az egy lakossági egységre jutó hozzájárulás összege 35 ezer Ft lesz. Az OPEION Alapítvány működésének vizsgálati eredményéről a szóbeli előterjesztést Siposlmre (KDNP), a Jogi és Szervezési Bizottság elnöke ismertette. A határozati javaslat szerint az alapító tagokkal történt egyeztetés után az alapító okiratot a tevékenységnek megfelelően kell módosítani. El kell készíteni az alapítvány szervezeti és működési szabályzatát, az eddigi gazdasági tevékenységeket pedig könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni. A javaslatot a testület többséggel elfogadta. A testület megvitatta az 1993. évi költségvetés készítésének intézkedési tervét. Az új költségvetésről a december 17-i ülésre készül egy munkapéldány, melynek alapján a bizottságok dolgozni tudnak. 1993. január 21-ig meg kell tartani a közmeghallgatást, majd január 31-ig pedig kész költségvetést kell előterjeszteni, 1993-ban Esztergom folytatni kívánja a város alatti pince- és alagútrendszer helyreállítását, illetve az omlásveszély elhárítását. Központi támogatást csak bizonyos összegű saját erő felmutatása esetén adnak, ezért a polgármester 5 millió Ft soron kívüli keretjóváhagyást kért a képviselőktől, az 1993. évi költségvetés terhére. A javaslatot a testület egy tartózkodással elfogadta. Az ülésen a testület határozott az Egyesített Szociális Intézmény alapító okiratának módosításáról, valamint az 1992. évi költségvetési rendelet módosításáról. Megszabta a decemberi testületi ülések időpontját (december 3-a és 17-e) és azok napirendjét. A nyilvános ülés 19.20 órakor ért véget. (Ezután a képviselők zárt ülésen tárgyaltak az ECOM RT, a Látszerészeti Eszközök Gyára és a Repülőtér tulajdonjogával kapcsolatos kérdésekről. Ezekről a témákról lapunk a későbbiKözmeghallgatás 1992. november 1 l-e, este 18 óra 12 perc. A Zöldház nagytermében alig ötvenen vagyunk. Ennyien jöttek el a közterületek rendjéről és használatáról szóló rendelettervezet nyilvános ismertetésére. (A hivatalból jelenlévőket leszámítva... nem mondom meg, hányan voltunk!) Pedig Esztergom egyik legnagyobb horderejű, a városkép mai arculatát jelentősen befolyásoló rendelettervezetét terjesztette a lakossági fórum elé az Önkormányzat. A példásan megszerkesztett, kiérlelt városi rendelet miután életünk jelentős része a „köz" területén zajlik - sokkal nagyobb figyelmet érdemelt volna! A Polgármesteri Hivatalt Balogh Péter alpolgármester és dr. Takács Márta jegyző képviselte, de a fórumra több képviselő is időt szakított. A rendelettervezet tételes ismertetését követően a hozzászólások következtek. Ezekből idézünk most néhány gondolatot: - Szeifert József pilisszentléleki plébános - aki minden lehetséges fórumot megragad a község érdekeinek képviseletére - az Esztergomhoz tartozó kisközség közterületeinek rendezetlen állapotát tárta a résztvevők elé. „ Szentléleken nincs forgalomszabályozás, nincsenek közúti jelzőtáblák. Az iskola, az óvoda és a templom előtti egysávos úton balesetveszélyes a közlekedés!... A vízvezeték-építés után az utakat nem állították helyre! sorolta a falu plébánosa az ottani közterületi gondokat. - Az Aradi téri csendháborítás ügyében Hudra Mária és Belánszky László tett észrevételt. Bírálták a Molothow Ligetben és a Szicília diszkóban szórakozó fiatalok éjszakai hangoskodását, míg a nappali nyugalmat a gördeszkás fiatalok zsibongása zavarja meg. Az érintettek végül egyetértettek abban, hogy a fiatalok mozgásigényét figyelembe véve egy játékra alkalmas területet kellene nekik máshol kijelölni, az éjszakában hangoskodó fiatalokat pedig a rendőrségnek kellene rendre inteni. - Esztergomi Zsigmond a taxisok képviseletében kért szót. Sokallják a tervezetben szereplő és kocsinként fizetendő 10 ezer Ft/év közterületi használati díjat, mert a személyszállítási szolgáltatás lakossági és idegenforgalmi érdek. A taxizásról szóló úr szerint a rendelet költségkihatásai (100 ezer Ft-os kaució, új, számlaadó mérőóra stb.) és a magas üzemanyagköltségek miatt a rendelés kevés, így a taxisok is nehéz anyagi körülmények között élnek. A korábbi 20 taxiból már csak 6-8 dolgozik és a magas közterülethasználati díj miatt várható, hogy még többen „visszaadják az ipart"! A taxisok képviselője kérte a méltányos díjmérséklést. - Juhász József, az IPOSZ helyi elnöke javasolta, hogy a lakóházak tatarozási munkálatai során az építési állványok által elfoglalt terület használati díját az Önkormányzat csökkentse, esetleg teljesen törölje el. Ezeket a költségeket a vállalkozó úgyis megfizetteti a megrendelővel, s ezáltal az amúgyis magas tatarozási költségek csak tovább emelkednek. Ez a környezetükre valamit is adó polgárok terheit növeli! - állapította meg az iparosok szervezetének elnöke. - Belánszky László újabb felszólalásában javasolta, hogy a parkokban, a sétányokon való kerékpározás lehetőségének korhatárát 15-ről 12 éves korra mérsékeljék. A felszólalók többsége utalt a rendőrség ellenőrző szerepére. Ezért dr. Kemenszky István városi rendőrkapitány is szót kért. Elmondta: a lakosság igényével egyetért, de a személyi állomány nem elég ahhoz, hogy egyidejűleg mindenhol ott lehessenek! A közel két órás fórumon elhangzott javaslatokat a képviselő-testület december 3-án vitatja meg, amikor véglegesített formában fogadja el a közterületi szabályrendeletet. (A szerkesztő megjegyzése: A közterület-használati díjak némely esetben valóban magasak. Ilyen például a cégérekre, árnyékoló szerkezetekre (napernyő?) kiszabott 600 Ft/négyzetméter/év díj is. A cégér, árnyékoló szerkezet végül is a levegőben függ, közterületet nem, csak légteret „foglal". Ezzel szemben a szép cégérmely egyébként is sokba kerül - szépíti a városképet, az ízléses, környezetbe illő napernyők alá pedig - adott esetben - városlakónak, turistának jól esik bemenekülni a tűző nap, vagy eső elől. Erős Miklósnak a fórumon elhangzott véleményét osztvajavaslom: a fennt említett két esetben a városi képviselők tegyenek kivételt!) KP