Esztergom és Vidéke, 1992

1992-11-19 / 45. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 3 November 12-én 15 órától tartotta a képviselő-testület soron következő ülését, melyen 24 képviselő jelent meg. A határozatképes ülés dr. Kö­nözsy László polgármester üdvözlő szavai után a napirend kibővítésével kezdődött. Az ülésen nyolc helyett tíz pontot nyilvánosan, négyet pedig zárt ülésen tárgyaltak. Az ülés Miavecz Jenő (SZDSZ) képviselő helyreigazítási kérelmével kezdődött. A szeptember 24-i testületi ülésről az SZDSZ és a FIDESZ képvi­selői késő délután a Demokratikus Charta által szervezett budapesti tün­tetésre mentek. Ezt az önkormányzati Közlöny ez ülésről szóló 8. napirendi pontja így rögzíti: „...Az ülésről eltá­voztak Miavecz Jenő és Knapp János Pál képviselők. A testület határozat­képtelenné vált, ezért dr. Könözsy László polgármester 16,30 órakor az ülést lezárta..." A képviselő a doku­mentumban foglaltakkal nem értett egyet, mert a határozatképtelenség oka nem az ő távozásuk volt, hanem a 2/3-os többséget igénylő napirendi pon­tok tárgyalására a képviselők ettől füg­getlenül sem voltak elégséges szám­ban jelen. A polgármester a helyreiga­zítási kérelmet elfogadta és intézke­dett a helyesbítésről. Ezután a két ülés közti események­ről szóló polgármesteri tájékoztató kö­vetkezett, melyből csak néhány fontos eseményt emelünk ki: Megkezdődött az ECOM RT felszámolási eljárása. A várost érzékenyen érinti a szigeti lab­darúgó pálya sorsa, így a Gazdasági Bizottság és a Sportkollégium véle­ménye alapján az önkormányzat a pá­lyára vonatkozóan vételi szándékot je­lentett be. A Segélyezési Albizottság megkezdte a távfűtési támogatások szociális alapon történő elbírálását. Ehingen (ad. Donau) városával no­vember 21-én kerül sor a testvérvárosi szerződés aláírására. Október 10-én Esztergomban járt dr. Leszek Hensel, a Lengyel Nagykövetség konzuli osz­tályának vezetője, aki tolmácsolta Pavel Arndtnak, Gniezno város pol­gármesterének szándékát testvérváro­si szerződés létesítésére. (Gniezno Lengyelország első fővárosa és a len­gyel érsek-prímások történelmi szék­helye. Poznantól mintegy negyven ki­lométere található.) Az 1996-os EXPO kapcsán 3 ren­dezvény megszervezésére pályázik Esztergom. Ezek: 1. A XXI. század művészei az 1000 éves Esztergomban. - Ifjúsági találkozó. 2. Az 1000 éves magyar államiság bölcsője, Eszter­gom. 3. Egyházművészet a Kárpát­medencében 1945-től 1996-ig. Ezen kívül, Tatabányával közösen, nemzet­közi hungarológiai kongresszus meg­szervezésére is vállalkozik városunk. A Belügyminisztériummal történt elő­zetes tárgyalások alapján a Város ­folynak. A rendezési terv elkészítésére Kund Ferenc Makovecz Imre építészt javasolta, akinek tudása, szakmai te­kintélye egy jó rendezési terv garan­ciája lehet. Minczér Kálmán képviselő szerint a Béke és Igazság Pilisszentlé­leki Alapítvány (BIP) egyes tagjai akadályozzák a rendezési terv elkészí­tését, mert a szakértők egy része ala­pítványi tag. Az időhúzás miatt a fia­talok nem tudnak építeni, és eltávoz­nak a faluból. A Makovecz-féle terv­készítési javaslat nem nyerte meg a képviselő tetszését, mert mint mondta: „nekünk nem skanzen, hanem élő falu kell és nem egy művésztelep!" Szeifert József plébános, az alapít­vány vezetőségi tagja hibásnak tartot­ta Minczér Kálmán érvelését. A BIP nem gátolja a rendezési terv készíté­Koditek Pál Városházi tudósítása várhatóan december hónapban - a megyeközpont Esztergomba történő visszahelyezésére vonatkozóan be­nyújtja kérelmét. A képviselő-testület e napirendi pont után egyhangú szavazással terü­letfelhasználási engedélyt adott a 10. számú főút Dorogot elkerülő szaka­szának első üteméhez. (Az új út Buda­pest irányából Dorog és Kertváros ki­kerülésével csatlakozik a Suzuki út­hoz. Ez az útszakasz, az országos fő­közlekedési úthálózat részeként, álla­mi költségvetésből létesül - a Szerk.) Pilisszentlélek rendezési tervének készítéséről Kund Ferenc alpolgár­mester adott szóbeli tájékoztatást. (Mint ismeretes, a rendezési terv hiá­nya évek óta akadálya a helybéliek építkezéseinek - a Szerk.) A VATI által készített korábbi rendezési tervet nem fogadták el, a már megkezdett és sok vitát kiváltó építkezések azonban lényegében e tervjavaslat) alapján sét, de olyan tervet akarnak, mely védi a környezetet, ugyanakkor a nem hely­bélieknek is lehetőséget teremt a köz­ségbe való letelepedésre. A BEP is őrizni kívánja a kétnyelvű kultúrát és eddig is sokat tett a szlovák kultúra megőrzéséért, fejlesztéséért. A falu fe­letti domboldal tájromboló beépítését semmiképpen sem tudja elfogadni, függetlenül attól, hogy azt korábban már belterületté nyilvánították-e, vagy sem. Ezután a képviselők a városi gázve­zeték-építés lakossági és közületi köz­műfejlesztési hozzájárulásának össze­géről döntöttek. Az előterjesztés sze­rint a déli városrész gázvezeték-építé­se során egy lakossági egységre (la­kásra, házra) 60 ezer Ft hozzájárulás jut. A későbbiekben, a vezetéképítés további szakaszaiban ez az összeg az inflációs rátával növekszik. Eszter­gom-Kertvárosban, a műszaki adott­ságok miatt, az egy lakossági egységre jutó hozzájárulás összege 35 ezer Ft lesz. Az OPEION Alapítvány működé­sének vizsgálati eredményéről a szó­beli előterjesztést Siposlmre (KDNP), a Jogi és Szervezési Bizottság elnöke ismertette. A határozati javaslat sze­rint az alapító tagokkal történt egyez­tetés után az alapító okiratot a tevé­kenységnek megfelelően kell módosí­tani. El kell készíteni az alapítvány szervezeti és működési szabályzatát, az eddigi gazdasági tevékenységeket pedig könyvvizsgálóval kell felül­vizsgáltatni. A javaslatot a testület többséggel elfogadta. A testület megvitatta az 1993. évi költségvetés készítésének intézkedési tervét. Az új költségvetésről a decem­ber 17-i ülésre készül egy munkapél­dány, melynek alapján a bizottságok dolgozni tudnak. 1993. január 21-ig meg kell tartani a közmeghallgatást, majd január 31-ig pedig kész költség­vetést kell előterjeszteni, 1993-ban Esztergom folytatni kí­vánja a város alatti pince- és alagút­rendszer helyreállítását, illetve az om­lásveszély elhárítását. Központi támo­gatást csak bizonyos összegű saját erő felmutatása esetén adnak, ezért a pol­gármester 5 millió Ft soron kívüli ke­retjóváhagyást kért a képviselőktől, az 1993. évi költségvetés terhére. A ja­vaslatot a testület egy tartózkodással elfogadta. Az ülésen a testület határozott az Egyesített Szociális Intézmény alapító okiratának módosításáról, valamint az 1992. évi költségvetési rendelet mó­dosításáról. Megszabta a decemberi testületi ülések időpontját (december 3-a és 17-e) és azok napirendjét. A nyilvános ülés 19.20 órakor ért véget. (Ezután a képviselők zárt ülésen tár­gyaltak az ECOM RT, a Látszerészeti Eszközök Gyára és a Repülőtér tulaj­donjogával kapcsolatos kérdésekről. Ezekről a témákról lapunk a későbbi­Közmeghallgatás 1992. november 1 l-e, este 18 óra 12 perc. A Zöldház nagytermében alig ötvenen vagyunk. Ennyien jöttek el a közterületek rendjéről és használatá­ról szóló rendelettervezet nyilvános ismertetésére. (A hivatalból jelenlévő­ket leszámítva... nem mondom meg, hányan voltunk!) Pedig Esztergom egyik legnagyobb horderejű, a városkép mai arculatát jelentősen befolyásoló rendeletterve­zetét terjesztette a lakossági fórum elé az Önkormányzat. A példásan meg­szerkesztett, kiérlelt városi rendelet ­miután életünk jelentős része a „köz" területén zajlik - sokkal nagyobb fi­gyelmet érdemelt volna! A Polgármesteri Hivatalt Balogh Péter alpolgármester és dr. Takács Márta jegyző képviselte, de a fórumra több képviselő is időt szakított. A rendelettervezet tételes ismerteté­sét követően a hozzászólások követ­keztek. Ezekből idézünk most néhány gondolatot: - Szeifert József pilisszentléleki plébános - aki minden lehetséges fó­rumot megragad a község érdekeinek képviseletére - az Esztergomhoz tar­tozó kisközség közterületeinek rende­zetlen állapotát tárta a résztvevők elé. „ Szentléleken nincs forgalomszabá­lyozás, nincsenek közúti jelzőtáblák. Az iskola, az óvoda és a templom előt­ti egysávos úton balesetveszélyes a közlekedés!... A vízvezeték-építés után az utakat nem állították helyre! ­sorolta a falu plébánosa az ottani köz­területi gondokat. - Az Aradi téri csendháborítás ügyében Hudra Mária és Belánszky László tett észrevételt. Bírálták a Mo­lothow Ligetben és a Szicília diszkó­ban szórakozó fiatalok éjszakai han­goskodását, míg a nappali nyugalmat a gördeszkás fiatalok zsibongása za­varja meg. Az érintettek végül egyet­értettek abban, hogy a fiatalok moz­gásigényét figyelembe véve egy játék­ra alkalmas területet kellene nekik máshol kijelölni, az éjszakában han­goskodó fiatalokat pedig a rendőrség­nek kellene rendre inteni. - Esztergomi Zsigmond a taxisok képviseletében kért szót. Sokallják a tervezetben szereplő és kocsinként fi­zetendő 10 ezer Ft/év közterületi hasz­nálati díjat, mert a személyszállítási szolgáltatás lakossági és idegenforgal­mi érdek. A taxizásról szóló úr szerint a rendelet költségkihatásai (100 ezer Ft-os kaució, új, számlaadó mérőóra stb.) és a magas üzemanyagköltségek miatt a rendelés kevés, így a taxisok is nehéz anyagi körülmények között él­nek. A korábbi 20 taxiból már csak 6-8 dolgozik és a magas közterülethaszná­lati díj miatt várható, hogy még többen „visszaadják az ipart"! A taxisok kép­viselője kérte a méltányos díjmérsék­lést. - Juhász József, az IPOSZ helyi elnöke javasolta, hogy a lakóházak ta­tarozási munkálatai során az építési állványok által elfoglalt terület hasz­nálati díját az Önkormányzat csök­kentse, esetleg teljesen törölje el. Eze­ket a költségeket a vállalkozó úgyis megfizetteti a megrendelővel, s ezáltal az amúgyis magas tatarozási költsé­gek csak tovább emelkednek. Ez a környezetükre valamit is adó polgárok terheit növeli! - állapította meg az ipa­rosok szervezetének elnöke. - Belánszky László újabb felszóla­lásában javasolta, hogy a parkokban, a sétányokon való kerékpározás lehe­tőségének korhatárát 15-ről 12 éves korra mérsékeljék. A felszólalók többsége utalt a rend­őrség ellenőrző szerepére. Ezért dr. Kemenszky István városi rendőrkapi­tány is szót kért. Elmondta: a lakosság igényével egyetért, de a személyi állo­mány nem elég ahhoz, hogy egyidejű­leg mindenhol ott lehessenek! A közel két órás fórumon elhang­zott javaslatokat a képviselő-testület december 3-án vitatja meg, amikor véglegesített formában fogadja el a közterületi szabályrendeletet. (A szerkesztő megjegyzése: A köz­terület-használati díjak némely eset­ben valóban magasak. Ilyen például a cégérekre, árnyékoló szerkezetekre (napernyő?) kiszabott 600 Ft/négyzet­méter/év díj is. A cégér, árnyékoló szerkezet végül is a levegőben függ, közterületet nem, csak légteret „fog­lal". Ezzel szemben a szép cégér­mely egyébként is sokba kerül - szé­píti a városképet, az ízléses, környe­zetbe illő napernyők alá pedig - adott esetben - városlakónak, turistának jól esik bemenekülni a tűző nap, vagy eső elől. Erős Miklósnak a fórumon el­hangzott véleményét osztvajavaslom: a fennt említett két esetben a városi képviselők tegyenek kivételt!) KP

Next

/
Oldalképek
Tartalom