Esztergom és Vidéke, 1992

1992-12-03 / 47. szám

ESZTERGOM ES VIDEKE 7 Nyilatkozik Kathleen Gavin, az USA Vermont államának környe­zetvédelmi szakértője. Mint máriapunk is megírta, a Körlánc elnevezésű amerikai környezetvédelmi program révén az esztergomi tanítókép­ző tízezer dollárt kapott - e nevelés gya­korlatát is kidolgozandó. A program amerikai részéről megbízott igazgatója, Kathleen Gavin az elmúlt hetet Eszter­gomban töltötte. Tapasztalatairól a gykorló iskola bemutatója után kérdez­tem. - Milyenek az első benyomások? - Mivel az előkészületekre jószerivel csak egy nyár állt rendelkezésemre, ezért elsősorban a tanárok és a gyerekek foga­dókészségére voltunk kíváncsiak. És itt lelkesedő kollégákra akadtunk. A gyere­kek pedig aktívan vesznek részt a manu­ális tevékenységekkel átszőtt közös munkában. Külön öröm, hogy az intéz­mény a helyi társadalmat is meg tudta mozgatni, hiszen az önkormányzat, a szülők, a sajtó és a televízió is felfigyelt munkánkra. Benyomásaink azért is jók, mert nem modellezett, előre elkészített program adaptálásáról van szó, mi csu­pán a kereteket adtuk. Például elkészült egy környezetvédelmi munkafüzet, ami­re mi nem buzdítottuk az itteni kollégá­kat, de őrölünk, hogy elkészült. Nagy meglepetés volt, hogy a gyere­kek egy víztisztítási kísérletet is bemu­tattak. - Melyek a közeljövő feladatai? - Nincs konkrét program. Mi csupán az alkalmazás mikéntjét figyeljük, egyáltalán: mit és hogyan kellene csinál­ni. Legközelebb az épített városi környe­zetről lesz szó. Áprilisban pedig a kör­nyezet hatása az egészségre lesz a téma A kulcsszó: a nyitott végkifejlet Az anyagi források felkutatása a mi felada­tunk. Azt mindenképpen állíthatom, hogy az az oktatási forma az eredményesebb, ha a gyerekek formálhatják környezetü­ket Mi csak általásnos célt fogalmaz­tunk meg. A szakmai és anyagi segítséget az itteni igények szerint adjuk. - Miben különbözik az amerikai és a magyar oktatás? - Az oktatás nálunk tanulóirán yítot­tabb. A gyerekek az oktatás folyamán több szabadságok kapnak, öntevéke­nyebben dolgozhatnak. Nálunk a hang­súly a gyakorlaton és a kísérletezésen van. Itt jórészt a tanár határozhatja meg, mit tegyen a gyerek. Magyarországon a tanárok, legalábbis a természettudomá­nyokat illetően, sokkal felkészültebbek, mint Amerikában. Ott a tanárok félnek a természettudományok oktatásától. A képzés számos vonatkozásban a fo­gyasztói igényekhez igazodik. - Mi az, amit maradandó élményként visz haza Esztergomból? - Most harmadik alkalommal jártam itt. Legutóbbi, augusztusi ittlétemhez vi­szonyítva sokat romlott a levegő minő­sége, s ez elsősorban a korszerűtlen fű­tésnek köszönhető. Most a kislányomat is elhoztam, és igazi iskolát is láthattam - belülről. Programunk igazi szószólói a gyerekek lehetnek. Esztergom esetében az iskola jobban be tudott kapcsolódni a programba, mint Kecskeméten, kísérletünk másik színhe­lyén. Célunk az volt hogy a termé­szetvédelmi nevelésnek az iskola legyen a központja. És a környező társadalom bevonása. Minél többször jövök, annál több em­bert ismerek meg - és egyre nehezebb visszamenni. (s.j.) Tapossa laposra! A Vitéz János Tanítóképző Főiskola gyakorlóiskolájában november 9-én a Körláncnak nevezett környezetvédelmi napnak és programnak (a Körlánc mun­kacsoportjának bemutatása a lap hasáb­jain megtörtént) egyik sztárja dr. Kalas György volt aki a szlogen szerzője is. Arról van szó, hogy a dobozos italok folyadéktartalmának elfogyasztása után térfogatában nagymennyiségű hulladék keletkezik és ha már ilyet vásárolunk (ne tegyük!) legalább egy mozdulattal pré­seljük le. A látványos bemutatón kívül az iskola tanulóit, tanárait, a szülőket és a vendé­geket egyaránt megmozgató környezet­védelmi feladatok megoldására került sor. Megmérték a Duna és az esztergomi ivóvíz nitráttartalmát, komposztáltak, fát ültettek, gyűjtötték a szárazelemeket papírt állítottak elő „használt" papírból, várost terveztek gyurmából, sőt a gyü­mölcsből, zöldségből és szójából készült ételeket is megkóstolhattuk. A kicsik raj­zoltak, játékokat készítettek termések­ből, előadást hallgattak a lakásban tartott kisállatokról... A program csattanójaként kissé ne­hézkesen manőverezve, de megjelent a Rumpoid cég hatalmas, szelektív hulla­dékgyűjtő szállítókocsija A Körlánc program folytatása az a képzőművészeti és rajzkiállítás volt, amely november 19­én nyílt Pintér Zsuzsa könyvtáros szer­vezésében és Kántor János grafikusmű­vész-tanár rendezésében a városi könyv­tárban. A Rumpold-Hungária Kft. által meghirdetett pályázaton a környezet- és természetvédelem szerepelt - gyermek­rajzokon. Horváth Piroska főiskolai adjunktus Főiskolások sikere November 19-21. között Békéscsabán rendezték meg a tanítóképző főiskolások I. országos matematika versenyét, mely­re 12 főiskola (köztük a Vitéz János Ta­nítóképző Főiskola) összesen 52 hallga­tója nevezett. A kiválóan szervezett háromnapos rendezvényen a versenyzőknek 4 óra alatt 8 feladatot kellett megoldaniuk. A zsűrielnöki teendőket Szendrei János professzor látta el. Az egyéni versenyben az esztergomi­ak közül Nagy Mariann II. díjat nyert, Román Sándor pedig dicsérő oklevelet kapott. A csapatversenyben (Nagy Mariann, Németh Anikó, Henger Péter és Román Sándor összetételben) az esztergomi fia­talok 8 főiskolát megelőzve az előkelő IV. díjat szerezték meg. (A hallgatókat Török Tamás főiskolai tanár készítette fel és kísérte el őket a versenyre.) GAZ, TELEFON, KÁBELTELEVÍZIÓ, CSATORNÁZÁS, ISKOLA, PALATÍNUSZ KERTVÁROS FEJLŐDIK Dr. Amon György, az esztergomi-kert­városi részönkormányzat elnöke mond­ta: - Úgy működünk, amilyen az ered­ményünk! Nos, ez így túl leegyszerűsítettnek tűnhet. A vezetékes földgázprogram Kertvárosban gyorsabban halad, mint a déli városrészben; új telefonszámokat kaptak; megkezdődtek a kábeltelevíziós adások; iskolabővítést és tornaterem­építési pályázatot nyújtottak be; a szennyvízcsatornázásra vonatkozóan is többéves elképzeléseink vannak... - Hogyan működik a részönkormány­zat? - Kedd délutánonként találkoznak a Polgármesteri Hivatal Damjanich utcai kirendeltségében. Dr. Ámon György el­nök, Vilmos Péter, Fardalstván, továbbá dr. Körinek Teréz és az időközben le­mondott Szabó Sándor alkotta „ötöst" mielőbb tizenegy főre kívánják kibővíte­ni. Ugyanis a munkák ennyire megsza­porodtak. A gázvezeték-építési program kellő ütemben halad. A gázvezetéket hatóságilag a követke­ző utcákban adták át: Méhesvölgyi, Ke­nyérmező, Féja Géza, Körösi Csorna Sándor, Homok, Lőtér, Hegy, Jósika Miklós, Mikes Kelemen, Erkel Ferenc, Dobó István, Vízmalom, Gábor Andor és Lőtér köz. Hétszázhuszonnyolc háztar­tás részvételével alakult meg a Kertváro­si Gázépítési Közösség, melynek elnö­kéül Tóth Józsefet választották. O eddig is a legszakavatottabban in­tézte az ügyeket. Az OTP úgyszintén készségesen intézi a hitelügyleteket Ezért Kertvárosban már jó néhány ház­tartásban gázzal fűtenek. A felsorolt ut­cákon kívül most már szinte hetente lesz­nek újabb hatósági átadások. A postai kirendeltség udvarán üzembe helyezték az új, konténeres, automatiku­san működő telefonközpontot így ezer fővonal beállítására nyílt lehetőség, ezért Kertvárosban jelenleg már nincs ikervo­nal. Az OKTÁV műholdas vételi rend­szeréhez és stúdiójához igazodóan meg­építették a kertvárosi kábeltelevíziós há­lózatot Aki hozzájárult a költségekhez, azoknak az otthonában már fogható az adás. Kísérleti jelleggel hétfőn rend­szeres stúdióadás van.Már meghívást is kapott dr. Könözsy László polgármester, aki a kertvárosiak kérdéseire válaszolt. A szennyvízcsatorna-hálózat építésé­re több mint kettőszázötven millió forint volna szükséges. Az önkormányzati kép­viselő-testület a közelmúltban megsza­vazta azt a programot, melyet pályázat­ként a Belügyminisztériumba már el is juttattak. A válasz a parlamenti költség­vetési törvény megszavazása után várha­tó. De Széher László építészmérnök ve­zetésével egy tervezési team már elké­szítette az engedélyezési tervdokumen­tációt Az Észak-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság ennek alapján már ki is adta a vízjogi létesítési engedélyt. Tehát mű­szakilag zöld utat kapott a csatornaépí­tés. Remélhetőleg a céltámogatási pályá­zat is eredményesen zárul, s akkor már 1993-ban indulhat a három-négy évig tartó beruházás. Széher László elmondta, hogy a Ke­nyérmezei patak - Tópart utca - a volt laktanya - Retek utca - és a vasútvonal által határolt területről van szó. Az építés több mint öt és félezer embert és 1312 ingatlant érint. A meglévő szennyvízelvezető hálózat szegényes, mindössze a volt laktanyát, a katonai üzemet, a hőszolgáltatót és az FMV gyáregységet foglalja magába. Egy zártszelvényű csatorna, amit az első világháború után építettek, a földutak melletti árkokban halad a Duna „rozmá­ri" ágába Ennek egy volt bunker az „üle­pítője". Elképzelhető, hogy e csatorna a laktanyából mi szennyeződést hordott ­az ivóvizet adó Dunába! Az új csatorna építéssel ez is megszű­nik. E rendszer főgyűjtőcsatornákból, mellékgyűjtőcsatomákból és házi bekö­tőcsatornákból fog állni. Továbbá egy MOBA típusú búvárszivattyús átemelő­ből és szennyvíznyomóvezetékből. A rendszer közel 30 kilométernyi lesz, és 400-300-200-150 milliméteres csatorna­csövekből épül. A tervezett csatornák nyomvonalának megválasztásakor az összes meglévő és tervezett közművet figyelembe vették. Nagy összegről van szó, de az nagy érté­ket is jelent! Ezáltal azonnal hasznosít­hatóvá válik 300 volt szovjet házgyári lakás, és további 200, lakásnak kialakít­ható egyéb objektum. Az Arany János iskolába 400-450 diák jár. Nincs tornaterme, és tantermeknek is híján van. Ezért egy 14x24 méteres tor­naterem építésére és a szomszéd ingatlan megvásárlására vonatkozóan céltámo­gatási pályázat készült. Az egész várost érintő Egységes Ren­dezési Terv munkálataiban Karácsony Tamás építészmérnök képviseli a kertvá­rosi elképzeléseket. A közművesítés után 40-50 házhely kialakítására azonnal ké­pes lesz az önkormányzat. A Palatinusz tó környékén is törvényes rendet akarnak. Együttműködve és meg­egyezésre jutva a horgászokkal. A felsorolt fejlesztéseket figyelembe véve talán az eddigi tamáskodók is meg­változtatják véleményüket. (Pálos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom