Esztergom és Vidéke, 1992

1992-04-24 / 15. szám

* 4 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE IDŐLAPOZÓ MAJER ISTVÁN. Majer István, a tudós pap, címzetes püspök kisebb megszakításokkal Esztergomban élt és dolgozott. 183 8-tól segédlelkész, 1866-tól esztergomi kanonok, majd a város díszpolgára, érseki helynök. A 150 esztendeje alapított helyi tanítóképző első kinevezett tanára, - halálának jövőre lesz a 100. évfordulója írhatnánk Majer Istvánról, a grafikusról és rézmetszőről, - a politikusról (a főrendi ház örökös tagja volt), - az irodalmárról (az István bácsi naptárának. szerkesztője, az esztergomi kispapság Irodalmi Egyletének megalakítója), - a szenvedélyes gyűjtőről (4000 kötetes könyvtárat, továbbá 1200 kötetbe sorolt aprónyomtatványt hagyott az utókorra) és a jótékonyságáról közismert főpapról. Mozgalmas életének mindennapjait töltötték ki ezek a tevékenységek, amelyek mindegyikét pedagógiai és népnevelői munkájában is kamatoztatni tudta. írói munkásságát szintén egy pedagógiai mű megjelenésétől számította. 1835-ben a Tudományos Gyűjtemény augusztusi füzete adta közre egy tanulmányát az ABC-ék tökéletesítéséről. (A munkát saját rézmetszetei egészítik ki.) Az értekezés felkeltette az Akadémia tudósainak érdeklődését, s ennek nyomán vált lehetővé a magyar hangzás jelölésmódját az európaihoz közelíteni és a latin ABC-vel minden hangot leírni. A javaslatot Vörösmarty Mihály terjesztette elő az Akadémia egyik heti ülésén, majd az intézmény évkönyvében és aTudománytár7. kötetében is publikálták. Majer sokirányú tevékenységére és kiváltképp pedagógiai munkásságára felfigyelve, Kopácsy József prímás 1842. szeptember 17-én felkérte az általa alapított esztergomi tanítóképző első tanárának. Tanulmányútjai során megfordult Erdélyben, Horvátországban, Ausztriában, német és olasz tartományokban. Itt a legkiválóbb tanintézetek pedagógiai módszereit tanulmányozta, s hazatérve a helyi képzőben is alkalmazta. A növendékeket Rendek Józseffel közösen kezdték Majer következő munkája az Egészségtan a nép számára már 8 ezer példányban keltel 1847-ben. (Címlapjának szövege egy felajánlást is tartalmaz: ,A jövedelem L ns. Esztergom vármegye ínséggelküzdő adózóinak szenteltetik".) A művet elemi iskolai tankönyvül ajánlották, de kötelező használatát csak 1885-ben TrefortÁgoston rendeli el. Pedagógus-szakírónk 1848-ban újabb tanulmánnyal lép a nyilvánosság elé A magyar képezdék reformja címmel, amelyben megvonja a népnevelés körét és előterjeszti javaslatát a tennivalókra. E munkájának köszönhetően az első magyar tanügyi gyűlésen „első tollvivőnek" és jegyzőnek választották. 1849-ben újabb elismerés éri, amikor kinevezték a Királyi Tudományegyetem bölcsészeti karához tanárnak. Egyetemi előadásait A felsőbb nevelészet elemei címmel foglalta össze. Ez idő alatt Pesten a Katolikus Néplapot szerkesztette, s indítványt tett a ponyvairodalom szabáhl esztergomi „képezde" etso^anSra yolt; • MAJER ISTVÁN a magyar „nevelészet" sokoldáló mutikása i : oktatni, szigorú elméleti és gyakorlati képzésre fogva őket. A megalakult tanítóegyletnek is kezdettől elnöke és pedagógiai vezetője. Szervezi a gyűléseket, új eszméket, tételeket vet fel a tagságnak, majd díjazza a didaktikai előadásokat, később pedig saját költségén ki is nyomtattatja. 1844-ben megírta alapvető pedagógiai művét, & Népneveléstant, amely először általánosságban szól a nevelésről, majd ennek főbb - testi, szellemi, erkölcsi - területeiről. A művet valamennyi vármegyének figyelmébe ajánlották, s Czabán András „tót" nyelvre is lefordította 1846-ban. (Akönyvről szólóismertetőt maga a szerző kérte elhelyezni a vármegyei levéltárban, amint azt lentebb közöljük - szerk.) lyozására, 1851-ben megvált az egyetemi katedrától, s a pest-budai összes városi - magán és nyilvános - elemi iskola igazgatója és főtanfelügyelője lett Pedagógiai pályájának ez legaktívabb időszaka. Tanügyi utasításokat adott ki, módszertanitanácskozásokatszervezett; szabályozta a tanítók díjazását Bevezette és megkedveltette a tornatanítást s adományaival új tanítói könyvtárakat létesített A főváros oktatási kiadványaira szánt összeget megkétszerezte. Iskolákat hozott létre a kőbányai és téglaházi telepen, sőt gyáriskolát is alapított Az iparos tanulóknak vasárnapi és esti iskolákat létesített A pesti városi dologház fegyencei számára szintén megszervezte a vasárnapi iskolát, ugyanitt könyvtárat is alapított A főelemi iskolákban kötelezővé tette a 4. osztályt Szigorú felügyelet alá vonta a városi magániskolákat emelve oktatási színvonalukat Az angolkisasszonyok iskoláját is segítette. Úttörő kezdeményezéseinek többsége országosan csak az 1884/85-ös tanévben valósult meg. A vasárnapi iskolák létrehozásáért a Helytartótanácstól és Scitovszky érsektől elismerő oklevelet kapott A túlfeszített munkát pihen te tőbb— majd egy évtizedig tartó— időszakköveti: 1857-től, amikor saját kérésére Kürtre nevezték ki plébánosnak. A pap teendők mellett ott is az iskolai munka volt számára a legkedvesebb. Nyájas, bensőséges modoráért a szülők és tanulók egyaránt nagyon megkedvelték. Érthető, hogy 1866-ban fájó szívvel hagyta el a kürti egyházközséget és iskolát Mintkinevezett esztergomi kanonok a megye oktatási ügyeit is irányította. Közben részt vesz az 1868-as közoktatási törvényt előkészítő munkálatokban és tárgyalásokon. A püspöki kart képviselte a katolikus népiskolai ügyek szabályzatának kidolgozására felállított bizottságban, úgyszintén tagja egy másiknak is, amely a katolikus tanítók országos segély- és nyugdíjalapjának megszervezésében fáradozott Pedagógiai munkásságának újabb állomását jelenti, amikor 187l-ben az esztergomi irgalmas nénék belső és külső iskoláinak igazgatását veszi át miközben a tanítóképzőben is tanít Mint megyei főtanfelügyelő, a bécsi (1873), majd a párizsi (1878) világkiállításon bemutatta Esztergom megye oktatási, művelődési állapotait Majer István mint pedagógus és népnevelő élete végéig tevékenykedett, az egész ország„István bácsijaként" hallatva bölcsen jóságos szavát szakértő tanácsait dr. Plfkó Péter Tekintetes Karok és Rendek! Fő Méltóság ú Herczeg Kopácsy József ur esztergomi érsek és Megyénk hon tisztelt Fő Ispánja 1842-ben a' Fő Tisztelendő Esztergomi Fő Káptalannal egyetemben e' megye kebelében Szent Tamáson a' korkívánataihoz mért Mesterképző Intézet (Orceparandiát) nyitni, is ebbe egyik tanítóul engem kinevezni méltóztatván; tisztemnek tartottam szak-tanaimat czélirányosan kidolgozni, és azokat közhasználatra nyilványítani, annyival inkább, miután vajonnal kell elismernünk, hogy korunkban a' Népnevelés mezeje és irodalma csaknem parlagon hever. Im illy munkálatomnak egyikét, a' magyarban első „Népneveléstant" bátorkodom a' Tekintetes Karok és Rendeknek tisztelettel bemutatni, figyelmükbe ajánlani, és kérni, kegyeskedjenek azt honi haladásunknak bár csekély, de még is iparunkat tanúsító emlékeid Levéltárukba illeszteni. Ki egyébiránt magamat a' Tens Karok és Rendeknek kegyeikbe ajánlván, alázatos tisztelettel vagyok a' Tens Karok és Rendeknek alázatos szolgáljuk Új, korszem, turtaloindús könyv, Ü* |p melly minden lelkipásztornak, iskolamesternek, szülőnek, nevelőnek, elöljárónak, sót minden emberbarátnak ajánltatik. Ív5 s ''M NÉPNEVELÉS-TAN. 1 lila *s kiadta íjul a s<: ts is t vA jv lisztergomi niesterképzj-intézeti tanár 's láblabiró. Nyomatott Budán az egyctemMij iiiileul és ijj-cn olvashat belliivel 134."i-ben. Kapható Esztergomban a' szerzőnél, Pesten Emich (jínszláv könyvárusnál, 's minden hiteles könyvkereskedésben. ís Ara egy csinos borítékba fűzött példánynak 1 ft. e. [>. Esztergom Október 20.1845 Majer István áldozópap, Mesterképző intézeti tanár és táblabíró. Tartalma: U. A' Ili. 5. A' Bctrrlrórk "állal nÍNMDiii ní:s# 25. ti. A ..»., uvH •Ai. 5. Min.lu.1 ,<o,