Esztergom és Vidéke, 1989

1989. március / 3.szám

6 IVEK AZ IDŐBEN ESZTERGOM ÉS VIDÉKE ESZTERGOMI EMES ISTVÁN: A CENTURIO — avagy: festmény téma a Keresztény Múzeumnak — Itt vagy hát, elért a vég! Látod, a porfelhő még kavarog, de ők már fáradtan bámulnak téged, a lázi tójukat. Készülj, ka­tonáim most fölállítanak, hogy függj fölöttünk a göcsörtös fán. — Szelídül hozzád a durva ácsolat? Izzik, akár a tér-idő ke­reszt ! — Könnyű lettél? Vasszöggel átvert tested _ már lebeg. Az idő úgyis elsodor! — Még mindig mosolygó szem­mel nézel ránk?! Véres húscafat a nyelved! Talán szólnál is? Ki vagy te, mondd, ki vagy? — Úgy, mostmár meggyötörten mosolyogsz. Anyád, s az asszo­nyok zokognak. Tehát mégsem az vagy...? Magasság vagy, mélység vagy? Ki vagy, ki vagy, mondd, most mond! Itt; nem: ott, ott! Katonák, asszonyok...! A centurio értett a testhez. Töb­bet tudott róla a felcsereknél. Némán figyelte: az elítélt izzott, akár egy bronzszobor. Különös volt az a tavaszi hőség. Sokan a forró földre rogytak. Sejtelmes tó­nusban vibrált a világ, amikor a parancsnok motyogni kezdett: — Lám, ez itt a deltaizom! Milyen tisztán ered a vállöveden! A kulcs-csont váll felőli harmadán indul, folytatódik a vállcsúcso­kon és a lapockatöviseken. Vé­nádban egyre sűrűbb lesz a vér. Még látsz minket égő íriszeddel? Micsoda terek szakadnak tüstént rád! S te hálóként csomózhatod a mindenség szerkezetét! Viharba ívelő percek ezek. Szívhangodban a tenger zokog... Ha most egy korty vizet kapnál! Nocsak: mozdul a szél, illan a hőség! Messze vagy, nem tudhatod, szí­vükre záporod hull. Feszülsz né­mán, összeforrsz a fával. S ma­gára marad a tömeg.. .elárvultan vegetál tovább. Időcsuszamlás. Megmozdul az elítélt. — Ez hát az elérhetetlen ma­gasság? kérdezte önmagától a centurio. Becsukta a szemét. Hó­suhogást álmodott; hideget, ami­től befagynak a vénák.. .Látta, egyre hosszabbra nyúlik előtte a vékonyodó test, a két comb.. .Es látnia kellett az ízületeket a fél­gömb alakú fejjel. Látnia kellett a hátragörbülő combnyakat, ahogy a vastagabb alsó rész kettős büty­köt formáz. Zavartan krákogott: — Kenyér szívű, járhatnál még most is sza­badon. .. A centurio megborzongott. Szúrt a szíve, a tenyere sajgott. Már senki sem nézte az elítél­tet. Pedig még élt a szerencsét­len. . .Gerince megnyúlt. — Hát ilyenné válik, akit a ha­talom büntet? Ez vár arra, ki a föld sójának mondotta magát? Ez az az ember, aki magához ölelte az Embert? A parancsnok nem tudta még, hogy valahol lázadni kezdenek benne a sejtek. Latrokra villant az ég: szikrá­zott Golgota. Jézus arca kisimult. — Nem szembeszállni a go­nosszal? Micsoda lágyságban rej­lő erő! Méghogy szeretni kell az erőszakot? Fura tanítás! Épp ez benne a cselvetés.. .Szeretettel úgy ölelni, hogy mozdulni se tud­jon a bűn! Nem te szoktad mon­dogatni? Meg azt is: az igazi farkas bárányként közelít.. .Be­végezhetnél már, te szerencsét­len! Hisz egyre több a gyűlölkö­dő szempár.. .Szájuk sziszeg, mert BACH - ESZTERQOMBAN Legutóbbi hangversenyét a ze- A zárótétel 12/8-os metrumú neirodalom géniuszának művei- tipikus koncert — finálé, melyet bői állította Össze az Esztergo- sikeresen oldott meg a zenekar, mi Városi Szimfonikus Zenekar. A D-dúr Nr. 5. versenyműben Johann Sebastian Bach Branden- a csembaló szólóhangszerré lé­burgi versenyek néven ismert, hat p ett elő. A jelentós és mutatós versenyművé bői válogatott Re- szólam elénk tárta a csembaló menyi Károly karnagy, s elhang- minden szépségét, technikai le­zott egy másik remekmű, a D- hetőségeit; Tódy I. Éva már több dur szvit is. esetben bizonyította muzikalitá­A zenei ismeretterjesztés egy sát, most csillogó virtuozitását is nagyon egyszerű, de hatékony megismerhettük, módját választja Reményi Ká- A hangverseny második részé­roly, amikor minden egyes el- ben a D-dúr Nr. 3. Szvitet hal­hangzó mű előtt röviden és köz- lottuk. érthetően szól hallgatóságához. A n Ai mely az egyik le g_ Például így tudtuk meg, hogy népszerűb b Bach-mű, gyakran Bach a Brandenburgi versenye- hangzik f el önálló előadási darab­ket Christian Ludw l g orgrol ként is A zenekar itt adla a z megrendelesere irta, s a hat da- es t i egösszeíogottabb teljesítmé­rab nem képez egyseget, mi több, ét a szinte vé nélkül aradó zenekari osszetetelben es stilari- daüam elöadása minden z enész­san is elternek egymástól. tudása maximumat k övetelte. Elsőként igazi zenei csemegét A téte l hangulatát Reményi Ká­hallottunk: az F-dúr Nr. 2 ver- ro ly talaloan „Könnyező Madon­senymű valódi concerto grosso! n a" címmel jellemezte. A paros­ütemű Gavott, majd a Bourree A négy szólista — Albert Fe- után az angol eredetű 6/8-os Gi­renc hegedűn, Pásztói Tamás fu- gue hangzott el zárótételként, volán, Reményi József oboán, és A szvit előadásához a vonós­az F-trombitán játszó Szádóczki zenekar fúvósokkal egészült ki: Iván — virtuóz partnere volt a a három trombita különös fényt kozót. Irigyelte már a vériszapos vonószenekarnak. Külön ki kell vitt az előadásba, az oboák jel­testét, a fölfeslett, eleven húst. A emelni a trombita szólamát, legzetes hangszínükkel a zeneka­göcsörtös fát... melynek megszólaltatása — a ri &hangzást fokozták. Hirtelen elsötétült. Istrángot té- rendkívül magas és kényes han- , ,, ,,, pett, reccsent a jelen. A tér időt- gok előcsalogatása - rendkívüli Az eloadas egeszet athatotta az lenül összetöppedt, vele dermedt, felkészültséget és fizikai állóké- akaras a tigyelemosszpontositas rázárult — mintha az egész... pességet igényel. A fiatal muzsi- mely ellensúlyozta a kétségkívül Feje hátra, aztán oldalra billent, kus, aki a dorogi zeneiskola ta- meglevő hianyossagokat. A centurio megrázta magát: nulója, szépen oldotta meg fel- Évek óta figyelemmel kísérem Föltámad a vihar törölte ada tát. A középső tételben — míg azt a küzdelmet, melyet az igaz meg a homlokát. Milyen hőség!... Intett a katonáknak, siessenek. Türelmetlen volt már, ideges. Alig várta, hogy hazaérve leszaggassa magáról az egyenruhát. hangosan zihálsz. Mert bordáid, ezek az ujjnyi széles csontleme­zek megrepedtek. Összetört gör­bület mind... Éhezel? Szomjas vagy? Sokan üvöltik, hogy nem hal­hatsz meg így. Övükben nem csörren pénz.. .de elindultak az úton, amit te jelöltél nekik. Már megértem az árulódat. Azt kaptad, amire számítottál. Azt ta­láltad, amit kerestél. Zörgettél és ajtót nyitottak neked. És ezek a mafla katonák! Azt hiszik, le­győztek. Pedig csak megcselek­szik, amit annyira akartál: hogy a célért ezt tegyék veled! Osto­roztunk? Te mosolyogtál! Túlél­ted a ponttá zsugorító éjszakát... Arc, a te arcod ez? Iszonyú já­romcsont, állkapcsod szédítő ív .. .Hatalmas a szemed! Parázsló, gyújtó, mint izzások lenygömbje. A centurio megértette a végső mozdulatsort. Sejtette már, hogy jelenésekké különül ez az ember. Erezte: olthatatlan vágya ott zsong körülöttük. Meg azt is: véz­na testét azért tárta föl, hogy le­gyen, aki megértse: élni annyi, mint szeretni! S ebbe belereme­gett. Sajnálni kezdte az elítéltet. Irigységből megjátszotta a sajnál a trombita „pihent" — a fuvola, gató-karnagy Reményi Károly az oboa és a hegedű a gordon- folytat a város zenei életének kával bensőséges kamarazenét formálásáért. Az est is öizonyí­játszott. Ezek voltak az est leg- totta, hogy érdemes! Egyre több szebb percei. ügyes zenész játszik a zenekar­ban, s ha a rossz akusztikájú és Es valóban vihar kerekedett. Az eredetileg 3-3 hegedűre, gyenge világítású terem helyett Véres esőcseppek peregtek végig brácsára és gordonkára írt G-dúr a z új zeneiskola hangversenyter­az olajcserjéken. Nr. 3. versenyművet a teljes vo- mében játszhatnak, az lesz iga­— Ki vagy te, mondd, ki vagy nószenekar adta elő, csembaló- za n méltó az előadókhoz és a te? — motyogta maga elé a cen- kísérettel. A kényszerű megoldás hallgatósághoz egyaránt! túrio, miközben szaporán szedte következményeként kicsit elnehe­a lábát hazafelé. í zült a mű. Forró Sándor DR. BÁDY ISTVÁN A CSERKÉSZETRŐL // EMBEREBB EMBERT, MAGYARABB MAGYART // Nyolc évtizeddel ezelőtt, Róbert Baden-Powel angol lord könyvének megjelenésével kezdetét vette egy mozgalom. A könyv a „Scouting for Boys", egykorú fordításban: „A jó polgár kézikönyve", a moz­galom pedig a cserkészet volt. A cserkészkalap és a cserkészbot, a cserkésztörvény és Jaboree a mai gyermek számára idegen, vagy legalább is múltunk titokzatos fogalmai. E mozgalom robogó tem­póban hódított az akkori „civilizált" világban, és 1913-ban, amikor Magyarországon még csak éledezett a cserkészet, Birminghamben már nemzetközi cserkésztalálkozóra került sor, az elsőre. Egy korabeli neves cserkészvezető és pedagógus, Sík Sándor, 1922-ben kiadott könyvében ma is jólhangzó programképet rajzolt a cserkészet számára: „... élni és cselekedni engedi a fiút, utat nyit a gyermek legnemesebb ösztönei számára, s alapul a gyermek természetét, igényeit, erőit, ambícióit veszi. Kiegészíti az iskolát s az elméleti képzés mellett felállítja a cselekvések iskoláját." Az elmúlt 40 év alatt azonban hazánkban másmilyen képzetek is ta­padtak e mozgalomhoz. — Kérjük, mondja el e mozgalom lényegét! — A cserkészet alapja a tíz cser­késztörvény. Ez fogja össze mind­azt, amihez egy fiatalnak vagy felnőttnek igazodnia kell. Bár­melyik cserkésztörvényt emelném ki, mindegyik önmagában is vég­telen gyönyörű és annak meg­valósulása mindenhol érdek. E tíz törvény szellemében lett a cser­készet a világ legnagyobb ifjúsá­gi intézménye — néhány év alatt. A nemzetközi cserkészmozgalom az egyes országokban úgy való­sul meg, hogy minden nemzet hozzáadja a maga sajátosságait, nemzeti öntudatát. Ezért fogal­mazott úgy Sík Sándor, hogy a cserkész legyen „magyarnál ma­gyarabb, embernél emberebb"! Ez nem sovinizmus volt, hanem az embert nemzetén keresztül kapcsolta az emberiséghez. A 10 törvény szellemében a 10-14 éves „farkaskölyök" és a 14 évesnél idősebb cserkész vizsgaíokozatok­ra készült. Ez a program lekö­tötte a fejlődő fiúk érdeklődését. 3x 10 téma képezte a tananyagot. Elméleti ismeret volt például a magyar történelem, a nemzeti jelvények ismerete. A 14 éves fiúk szakot válasz­tottak. Itt Esztergomban például vízicserkészek lehettek. Aki jó vízicserkész volt, az testben és lélekben kemény emberré vált. Sok versenyen vettünk részt a 10 fős esztergomi csapattal. Minden tag versenyzett ügyességből, úszásból, csáklyázásból és egye­bekből. De minden fiúnak telje­sítenie kellett a nemzetközi szin­tet. Jeladásból például az eszter­gomi 14-es Hollók csapata világ­versenyeket nyert. A Morset úgy kellett ismerni, mint egy vasúti tisztnek. De nemcsak a verse­nyek voltak fontosak. Itt, Eszter­gomban, a Bencés Gimnázium ak­kori igazgatója mindig hangoztat­ta: nem a győzelem a fontos, ha­nem a becsületes verseny, ha nyertek, az külön érdem. Becsü­letből helytállni a csapat nevé­ben, az mindennél fontosabb volt. — Mennyire volt a cserkészmoz­galom tömegméretű a húszas-har­mincas években? Mennyire lehe­tett mozgalom minden 10—18 éves gyermek számára? — A cserkészetnek hatalmas elő­nye volt az önkéntesség. Létszáma Magyarországon ennek ellenére, 40 ezer körül mozgott. Nem volt felső korhatár, és később leány­csapatok is alakultak. — Ebbe a negyvenezerbe a rossz szociális körülmények között élő családok gyermekei is bekerül­hettek? — Be, — iparos- és parasztgyere­kek is. — Volt-e kiváltságos réteg? — Mondok egy példát. Amikor 1929-ben Angliába mentünk, Esz­tergomból 20-an jutottunk ki. Kétszáz pengő volt a részvétel költsége, de a 20-ból egy sem fize­tett egyetlen pengőt sem. Azért, mert a költségeket fedezte a csa­pat patrónusa és az iskola. Egyáltalán nem számított, hogy ki volt az apád, ki az anyád, ha­nem csak a tudásod. — Utólag a cserkészmozgalmat olyan vád is érte, hogy az igazán szegény gyermek nem tudta meg­venni a cserkészkalapot. — Felsorolom, hogy kik voltak velem Angliában: Zsíros István, akinek az apja uradalmi kocsis volt; Zwick Károly, özvegy édes­anyja egyedül nevelte; Varga Sándor, apja raktáros volt Süt­tőn. De tovább is sorolhatnám, mert a Bencés Gimnázium év vé­gi értesítőjében olvasható, hogy parasztszármazású volt a gyere­kek 38—40%-a, kisiparos dettó. Mindössze 1—2 középbirtokos származású volt közöttünk. A többiek a városi iparospolgárság gyerekei közül kerültek ki. Az af­rikai, szentföldi cserkészkörúton a 12 fiú között részt vett például Kollányi Ágoston, a későbbi film­rendező, akinek az apja rokkant postatiszt volt. — Egy másik „vád", ami a cser­készetet érte, hogy szorosan ösz­szefonódott az egyházzal. Volt-e a világi iskolákban csapatuk? — A tanítóképzőben 1922 őszén alakult meg a Pázmány Péter cserkészcsapat. Esztergomban volt egy iparos cserkészcsapat, a 810­es Vak Bottyán, és a reáliskolá­soknak is volt egy. A 13-as Ezer­mesterek, egy magyar iparos cser­készcsapat — világhírűek voltak. A világi iskolákban nem volt elő­írva, hogy a tanár pap legyen, de ismerjük el, hogy a szerzetesek­nek mindenre volt idejük, ráér­tek a tanítási idő után foglalkoz­ni a gyerekekkel. Ezt a nehézsé­get hogyan lehetne ma leküzde­ni? Ma melyik pedagógus érne rá annyit foglalkozni a cserkészgye­rekekkel, mint valamikor? önzet­lenül, mert arra senki nem adott egy pengőt sem. Annak a peda­gógusnak egész éven át együtt kel­lett élnie a rábízott kétszáz gyer­mekkel. Nem volt előírás, hogy a cserkészvezetőnek papnak kell lennie, de a többség mégis az volt. — Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a magyar állami általá­nos iskolában cserkészcsapat mű­ködjön — az egyháztól függet­lenül? — Elképzelhető. De a valláser­kölcsi neveléshez ragaszkodik a nemzetközi cserkészmozgalom. Nem bigott vallásos embereket akart nevelni, de a könyvekben is olvasható: a cserkész egyenes­lelkű, és feltétlen igazat mond. A cserkész vidám és meggondolt. A cserkész magával szemben szi­gorú, másokkal szemben gyöngéd, és így tovább. Tehát benne van az egész általános emberi erkölcs. A cserkész híven teljesíti köteles­ségét. .. — De hát ehhez nem kell vallá­sos embernek lennie ! — .. .amellyel Istennek, a hazá­nak és embertársainak tartozik. Ez is benne van. Nem nevelt di­rekt módon a vallásra, de termé­szetes volt, hogy vasárnap a cser­készcsapat kivonult misére, vagy elmentek istentiszteletre. Ez ter­mészetes volt, de a lényeg: em­berebb ember, magyarabb magyar legyen az ifjú. — Mi lehet az oka, hogy mosta­nában feléled az idősödő nemze­dék nosztalgiája, és sokan a moz­galom újjáélesztését kezdeménye­zik? — Én megmondom. Magam egy­szerű parasztszármazású vagyok. Mindent a cserkészetnek köszön­hetek. Voltam vagy száz tábor­ban. 16 évesen nemzetközi vízi­versenyen vettem részt. Voltam Ausztriában, Németországban, Belgiumban. 1929-ben Angliában jártam. Mi más tehette volna ezt lehetővé? Nem szégyellem elmon­dani, hogy azelőtt nem tudtam, miként kell étkezni, milyen a tár­sasági viselkedés. Itt tanultam meg. Nem jártam úszómesterhez és megtanultam úszni. Négyszer voltam sítáborban Bakonybélben. Ez akkor annyira új volt, hogy a falusiak a lécet csuszkorának ne­vezték. Ha egy tömeg ment va­lahova, észre lehetett venni, hogy azok cserkészek vagy sem. Sokan mondják, hogy militarizáltuk a fiúkat. Én is jártam éleslövészet­re, mint cserkész. De ez nem há­borús kiképzés volt, csak fegye­lemre nevelés. Akkor az volt a szégyen, ha valaki nem volt ka­tona. És most ...? Beszéltem olyannal, akinek az apja mesélt a cserkészetről, s aki a gyerme­keit szívesen nevelné annak. Még ma is sokan hisznek a cser­készetben. De legjobban az el­telt 40 év hiányzik. Vajon lesz-e még az emberekben áldozatválla­lás? — Annak idején is sok terhet je­lentett. Ezzel együtt vállalták? — Szívesen vállaltuk, önkéntes volt. — Véleménye szerint a mai gyer­mek számára is vonzó lenne? — Ha a szülő azzá tenné, akkor igen. Ha a családban egy kevés serkentést kapna, ha az utca, a tv helyett ez lenne a követendő. — Esztergomban éledezik-e a cserkészmozgalom ? — Tudomásom szerint a feren­ces gimnáziumban és a volt öreg­cserkészek között. — Mit szeretne még elmondani azoknak, akik majd elolvassák ennek a beszélgetésnek a szöve­gét? — Aki érez magában annyi erőt, hogy elolvassa és megtartsa a tíz cserkésztörvényt, az kövesse. Az hasznára lesz önmagának, a csa­ládjának és a hazának. — Hogy is hangzott ez a tíz pont? 1. A cserkész egyeneslelkű és feltétlen igazat mond. 2. A cserkész híven teljesíti kö­telességét. 3. A cserkész ahol tud, segít. 4. A cserkész minden cserkészt testvérének tekint. 5. A cserkész másokkal szem­ben gyengéd, magával szemben szigorú. 6. A cserkész szereti a termé­szetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket. 7. A cserkész feljebbvalójának jó lélekkel és készségesen enge­delmeskedik. 8. A cserkész meggondolt és vidám. 9. A cserkész takarékos. 10. A cserkész testben és lé­lekben tiszta. — Köszönöm a beszélgetést! Dobó Attila

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom