Esztergom és Vidéke, 1987

1987. október / 8.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATO Ha e mostani kiállítás műveinek cí­meit olvassuk, ott is szembeötlő a változás. Eltűntek a népi és vallási mítoszra utaló címek, a folklór remi­niszcenciái. „A pusztulás emlékei"­ennek a nagyigényű sorozatnak az összefoglaló címe. „Elvágyódás", „Egyedül", „Minden változik", „Fel­perzselt táj", „Vulkanikus táj", s folytatni lehetne e lényegében csak jelző, vagy lélekállapotot sugalló cí­meket. Persze a címek csak jelöl­nek, sejtetnek valamit. Jelzik azon­ban azt a nagy átalakulást, amelyet jl oly szépen fogalmazott meg Csoóri \\ Sándor katalógusi előszavában. Idé­zem: „Végvári is a lét-ábrázolások szerves föladata helyett a lét-értel­mezésekre szűkítette le művészetét. A ,tiszta festészet'-be vonult visz­sza ő is, mint amikor a költők — átmeneti időre — az anyanyelv sáncaiba, nádasaiba húzódnak visz­sza." — Ennyi Csoóritól. Csoóri Sán­dor lírai absztrakcióról ír, és némi­képp joggal minősíthetők Végvári újabb művei ennek az irányzat kép­viselőinek, bár festményei, súlyos­veretű festékpászmái inkább drá­mát sugallna^nem vonul vissza a tiszta artisztikujM/ilágába, ám min­dent a súlyos festékpászmákra, a sötét színek kontrasztjaira, a fel-fel­villanó fényhasábokra bíz. Robba­násteli, feszültséggel telt képek ezek, ha másképp is azok, mint a koráb­biak. Éppúgy bennük rejlik azonban ko­runk drámaisága, mély emberi konf­liktusainak láncolata, mint azok­ban. Korábban talán több volt az illusztratív eszköz, az európai és a magyar kultúra nagy mítoszaira, hé­roszaira közvetlenebbül utaltak a művek. Most több az áttétel, az em­beri figura helyett inkább a termé­szet, a drámai természet festékpara­frázisai jelennek meg sajátos, egyéni látásmód törvényeitől követve. Az el­ső pillanatban talán egyhúrúnak lát­szik e művészet. Tény, Végvári ko­rábban differenciáltabb, többrétűbb stílust keresett. Én azonban inkább azt mondanám, nem egyhúrú, hanem kiérlelt, homogén, egységes művészet ez. Dimenziója nem extenzív, hanem befele mélyül. Súlyossága egyszerre szerkezetes, monumentális, szigorú kompozíció következménye, ugyan­akkor élettel tölti meg őket a festői gesztus. Végvári János, az immár 60 éves Végvári János ^ejmrmj^tj^ hogy megharcolt, érett stílust rrjgndj^at^ magáénak. Munkásságához meítoe gyönyörű helyen rendezett, nagyon szép kiállítás. Köszönöm, hogy meg­nyithattam, és átadhatom Önöknek, akik számára a művész megterem­tette a valóságból sarjadt, ám ön­törvényűvé vált világot. A kiállítást megnyitom. Dr. Németh Lajos művészettörténész (Elhangzott 1987. szeptember 11-én 17 órakor az esztergomi Vármúzeum Rondella Galériájában.) A kiállítás október 12-ig tekinthető meg. Műemléki Hónap Magyar Vízügyi Múzeum (2500 Esztergom, Kölcsey u. 2.) Nyitva: hétfő kivételével naponta 10—18 óráig KIÁLLÍTÁSAINK: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Beszédes József (1787—1852) emlékkiállítás (időszaki kiállítás) „Vízügyi Filmnap 1987" 1987. október 21-én délután ismeretterjesztő filmek vetítésére kerül sor a Vízügyi Múzeumban. A Dunakanyarból elindulva ellátogatunk legnagyobb tavainkhoz, s meg­ismerkedünk egy gyógyvíz köré települt fürdő-kombináttal. A következő filmek bemutatását tervezzük: VIZEKRŐL II. —színes — DUNAKANYARBAN — színes Egy tó múltja, BALATON — színes SOKARCÜ TÓ (Velencei-tó) — színes — GYULAI VÁRFÜRDŐ — színes A vetítések kezdete 14 és 16 óra. Szeretettel várjuk Önöket a Vízügyi Múzeumban. BALASSA BÁLINT MÜZEUM Október 11-ig Anton Thiel kiállítása. 16-án 17 órakor: Népi iparművészek Komárom megyében címmel kiálítás nyílik. Kiállítók: Csiszár József,Végh Ákos, Bokodi Kálmánné, Cs. Kiss Ernő, L. Szabó Margit, Katona István, Robotka László. Megnyitja: Selmeczi Kovács Attila. 10 órától: Dunántúli Néprajzi Nap — a Balassa Múzeum és a VEAB rendezvénye. Megnyitja: Varga Gyula, Komárom megye tanácselnöke. Előadók: Lukács László—Székesfehérvár, Laczkovits Emőke—Veszprém, Liszka József—Érsekújvár, Fehérvári Magda—Komarno, Gaál Ida—Ko­marno, Varró Ágnes—Székesfehérvár, Körmendi Géza—Tata. MÜZEUM BARÁTOK KÖRE Október 7., 17 óra A pilisszentléleki ásatások újabb eredményei Helyszíni bemutató. Vezeti: Lázár Sarolta. Október 14., 17 óra: Esztergomi csizmadia mesterség Előadó: Kövecses V. Etelka. Október 21., 17 óra: Üjabb régészeti ásatások az esztergomi várban Helyszíni bemutató. Vezeti: dr. Horváth István. Október 28., 17 óra: A VII. századi avar művészet Ea.: Agrin Emese. Ifjú Történelem Baráti Kör Október 7., 15 óra: Esztergom környéke a rómaiak idejében Előadó: dr. Kelemen Márta. Október 14., 15 óra: Esztergom és környéke a honfoglalás és az Árpád-házi királyok alatt Előadó: dr. Horváth István Október 28., 15 óra: Középkori vár- és városépítészet Magyarországon Előadó: dr. Horváth István. Előadások helye: Balassa Bálint Múzeum. VÁRMÜZEUM Október 9., 17 óra: Rátkai György grafikus kiállítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom