Esztergom és Vidéke, 1987
1987. október / 8.szám
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 10 MŰSORFŰZÉT — KULTURÁLIS TAJÉKOZTATO Ha e mostani kiállítás műveinek címeit olvassuk, ott is szembeötlő a változás. Eltűntek a népi és vallási mítoszra utaló címek, a folklór reminiszcenciái. „A pusztulás emlékei"ennek a nagyigényű sorozatnak az összefoglaló címe. „Elvágyódás", „Egyedül", „Minden változik", „Felperzselt táj", „Vulkanikus táj", s folytatni lehetne e lényegében csak jelző, vagy lélekállapotot sugalló címeket. Persze a címek csak jelölnek, sejtetnek valamit. Jelzik azonban azt a nagy átalakulást, amelyet jl oly szépen fogalmazott meg Csoóri \\ Sándor katalógusi előszavában. Idézem: „Végvári is a lét-ábrázolások szerves föladata helyett a lét-értelmezésekre szűkítette le művészetét. A ,tiszta festészet'-be vonult viszsza ő is, mint amikor a költők — átmeneti időre — az anyanyelv sáncaiba, nádasaiba húzódnak viszsza." — Ennyi Csoóritól. Csoóri Sándor lírai absztrakcióról ír, és némiképp joggal minősíthetők Végvári újabb művei ennek az irányzat képviselőinek, bár festményei, súlyosveretű festékpászmái inkább drámát sugallna^nem vonul vissza a tiszta artisztikujM/ilágába, ám mindent a súlyos festékpászmákra, a sötét színek kontrasztjaira, a fel-felvillanó fényhasábokra bíz. Robbanásteli, feszültséggel telt képek ezek, ha másképp is azok, mint a korábbiak. Éppúgy bennük rejlik azonban korunk drámaisága, mély emberi konfliktusainak láncolata, mint azokban. Korábban talán több volt az illusztratív eszköz, az európai és a magyar kultúra nagy mítoszaira, héroszaira közvetlenebbül utaltak a művek. Most több az áttétel, az emberi figura helyett inkább a természet, a drámai természet festékparafrázisai jelennek meg sajátos, egyéni látásmód törvényeitől követve. Az első pillanatban talán egyhúrúnak látszik e művészet. Tény, Végvári korábban differenciáltabb, többrétűbb stílust keresett. Én azonban inkább azt mondanám, nem egyhúrú, hanem kiérlelt, homogén, egységes művészet ez. Dimenziója nem extenzív, hanem befele mélyül. Súlyossága egyszerre szerkezetes, monumentális, szigorú kompozíció következménye, ugyanakkor élettel tölti meg őket a festői gesztus. Végvári János, az immár 60 éves Végvári János ^ejmrmj^tj^ hogy megharcolt, érett stílust rrjgndj^at^ magáénak. Munkásságához meítoe gyönyörű helyen rendezett, nagyon szép kiállítás. Köszönöm, hogy megnyithattam, és átadhatom Önöknek, akik számára a művész megteremtette a valóságból sarjadt, ám öntörvényűvé vált világot. A kiállítást megnyitom. Dr. Németh Lajos művészettörténész (Elhangzott 1987. szeptember 11-én 17 órakor az esztergomi Vármúzeum Rondella Galériájában.) A kiállítás október 12-ig tekinthető meg. Műemléki Hónap Magyar Vízügyi Múzeum (2500 Esztergom, Kölcsey u. 2.) Nyitva: hétfő kivételével naponta 10—18 óráig KIÁLLÍTÁSAINK: A Duna és a magyar vízgazdálkodás története (állandó kiállítás) Beszédes József (1787—1852) emlékkiállítás (időszaki kiállítás) „Vízügyi Filmnap 1987" 1987. október 21-én délután ismeretterjesztő filmek vetítésére kerül sor a Vízügyi Múzeumban. A Dunakanyarból elindulva ellátogatunk legnagyobb tavainkhoz, s megismerkedünk egy gyógyvíz köré települt fürdő-kombináttal. A következő filmek bemutatását tervezzük: VIZEKRŐL II. —színes — DUNAKANYARBAN — színes Egy tó múltja, BALATON — színes SOKARCÜ TÓ (Velencei-tó) — színes — GYULAI VÁRFÜRDŐ — színes A vetítések kezdete 14 és 16 óra. Szeretettel várjuk Önöket a Vízügyi Múzeumban. BALASSA BÁLINT MÜZEUM Október 11-ig Anton Thiel kiállítása. 16-án 17 órakor: Népi iparművészek Komárom megyében címmel kiálítás nyílik. Kiállítók: Csiszár József,Végh Ákos, Bokodi Kálmánné, Cs. Kiss Ernő, L. Szabó Margit, Katona István, Robotka László. Megnyitja: Selmeczi Kovács Attila. 10 órától: Dunántúli Néprajzi Nap — a Balassa Múzeum és a VEAB rendezvénye. Megnyitja: Varga Gyula, Komárom megye tanácselnöke. Előadók: Lukács László—Székesfehérvár, Laczkovits Emőke—Veszprém, Liszka József—Érsekújvár, Fehérvári Magda—Komarno, Gaál Ida—Komarno, Varró Ágnes—Székesfehérvár, Körmendi Géza—Tata. MÜZEUM BARÁTOK KÖRE Október 7., 17 óra A pilisszentléleki ásatások újabb eredményei Helyszíni bemutató. Vezeti: Lázár Sarolta. Október 14., 17 óra: Esztergomi csizmadia mesterség Előadó: Kövecses V. Etelka. Október 21., 17 óra: Üjabb régészeti ásatások az esztergomi várban Helyszíni bemutató. Vezeti: dr. Horváth István. Október 28., 17 óra: A VII. századi avar művészet Ea.: Agrin Emese. Ifjú Történelem Baráti Kör Október 7., 15 óra: Esztergom környéke a rómaiak idejében Előadó: dr. Kelemen Márta. Október 14., 15 óra: Esztergom és környéke a honfoglalás és az Árpád-házi királyok alatt Előadó: dr. Horváth István Október 28., 15 óra: Középkori vár- és városépítészet Magyarországon Előadó: dr. Horváth István. Előadások helye: Balassa Bálint Múzeum. VÁRMÜZEUM Október 9., 17 óra: Rátkai György grafikus kiállítása