Esztergom és Vidéke, 1938
1938 / 18. szám
ESZTERGOM is VIDÉKÉ 1938 március 3 többi légoltalmi osztag általános gázálarcos gyakorlatot végzett a Szé- chenyi-téren, mely érdekes és figyelemreméltó részleteivel, nagy közvetlenséggel igazolta a légoltalmi gyakorlatok pontos és lelkiismeretes végrehajtásának fontosságát és szükséges voltát. A gyakorlat célkitűzése, amint arra az előttünk lefolyt jelenségekből következtetni lehetett, az volt, hogy egy ellenséges repülőgépről a város házára ledobott gyújtóbomba által okozott íetőtüzet el kell fojtani, a sebesülteket elsősegélyben kell részesíteni s a térre lepermetezett mustárgáz káros hatását közömbö- siteni kell. É feladatok végrehajtása kapcsán a gyakorlatok hivatásos megfigyelői azt óhajtották a csapatok magatartásából megállapítani, hogy mennyire haladtak e csapatok a légoltalmi teendők elsajátításában s hogy a közreműködő csapatok tagjai hogyan tűrik a gázálarc tartósabb viselésé vei együttjáró kellemetlen érzéseket. A gyakorlat 5 óra után néhány perccel megadott szirénajelre vette kezdetét. A városház padlásán fejlesztett füst az égő tető látszatát keltette. A szirénaüvöltés elhangzása után gyors rohanással a városháza előtt termett a tűzoltók autója, a mentőkocsi, a Bottyán-uíca felől a tűzoltók magaslétráját állították fel s néhány pillanat alatt a padláson s a városház tornyán voltak tömlőikkel a derék tűzoltók. Kivonultak még a gázfelderitő, a gázmentesitő osztagok s a rend fenntartására a rendőrlegénység, öszesen 63 ember és 4 tiszt. Az összes kitűzött gyakorlatokat és feladatokat a kivonult osztagok nagy ügyességgel, kitűnő készséggel hajtották végre s a jelenvolt hatósági személyek a csapatok pompás fegyelméről s szakszerű, céltudatos magatartásáról győződhettek meg. A mentők több álsebesültet szállítottak el a városházáról s a nagy gyorsasággal végrehajtott gyakorlatokat nagyszámú közönség nézte végig. A gyakorlat lefolyását végignézték dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, báró Ungár Károly zászlóaljparancsnok, dr. Hegedűs Zoltán rendőrkapitány, Sombor Egon százados, dr. Mailász Tibor honvéd ezredorvos és László István városi tanácsos, légoltalmi parancsnok, kinek, mint a gyakorlatok rendezőjének s vezetőjének a hatóságok megjelent vezetői legteljesebb elismerésüket nyilvánították. A gyakorlat kb. egy órai időt vett igénybe s utána a kivonult csapatok a legnagyobb rendben vonultak be laktanyáikba. A csapatok tagjai a gázálarcot igen jól tűrték s ezek viselése láthatólag egyáltalán nem feszélyezte őket feladataik végre hajtásában. Öt esztergommeg?ei község új lapot indított A falu népének kultúrszomja a háború óta elmúlt két évtized alatt örvendetes arányban fokozódott, miben nagy szerepe van a rádión és a sajtón kívül annak is, hogy a nagy háborúban külföldet, sőt világot járt katona ismeretköre bővült, megizlelíe a kultúra — mondjuk így: — áldásait, s így természetesen polgári életében is elvezni kívánja azokat. Ma már a rádión s az olcsóbb sajtótermékeken (valamikor ponyva- regényeknek nevezett olcsó, népies, bár nem mindig megbízható füzetes regényeken) kívül ott fekszik az egyszerű falusi ember asztalán az újság is. Az ujség is, melynek hivatását s lét- célját az előttünk fekvő öt dunamenti esztergommegyei község kuítúrszom- jas közönsége által a közelmúlt napokban megindított „Egyházi Értesítő" cimű havonkint megjelenő lap első számának vezércikke így jeleli meg: „A világot manapság mély nyugtalanság uralja, ami természetes is, mivel új gondolatok és új eszmék születtek ... Az emberek köny- nyen hajlanak arra, hogy eihigyjék a színes frázisokat, a hízelkedő szavakat, amelyek olyanok, mint a púder és smink . . . Előttünk az út tele van akadályokkal. A mi célunk az eseményeknek a valósághoz híven való leközlése még akkor is, ha az a tömegek önzésével és fegyelmezetlenségével találja magát szemben. Aki hinni tud az apostoli küldetés gondolatában, az a gyakorlatban is érvényt tud szerezni akaratának . ..“ A lap megindítását Süttő, Piszke, Lábatlan, Nyergesújfalu és Tát községek e célból megszavaztatott lakosságának 80%-a kívánta s szavatosságot vállalt a lap előállítási költségeinek fedezésére. Íme : a kultúrszomj, mely áldozatok árán is kívánja „az események nek a valósághoz híven való leköz- lásét“, mely az újság betűiben óhajta ismerni a színes frázisok ás hízelkedő szavak helyett az igazságot, a hű valóságot. Bátor vállalkozás ez ma, a világot uraló mély nyugtalanság korában, de csakugyan apostoli küldetés. Őszintén kívánjuk a lap megindítóinak, szerkesztőinek, munkatársainak, hogy vállalkozásuk szép sikerrel Írjon. A lap első száma ez év február havában jelent meg hat oldalon. Felelős szerkesztője és kiadója Kézs- márky Vilmos, a lábatlani cementgyár tisztviselője. A lapba cikket ínak Padányi Lajos igazgató tanító „Szent Istvánéról, Paár Lajos poíg. isk. tanár „A katolicizmus kétezeréves kuliurmunkájá“-ról, Jókuthy Gyula szkv. tüzérszázados, a „Légoltalmiról. Van még a lapban egy igen figyelemreméltó cikk : „ A katolikus család és a kettős szentév“, melynek szerzője a nyíltan folyó erköicsrombolás ellen emeli fel szavat. Igen ügyes a lap hírrovata, mely javarészt az öt község lakóit érdeklő eseményeket sorolja fel te- legrammstilusban. Sportrovat, anyakönyvi hirek, irodalmi rovat s hirdetések töltik még be a lap hasábjait. A lap szerkesztője csinos növel Iával tesz bizonyságot irói készségéről. Ennyi bőség egy kisebb vidéket érdeklő hetilapban: jó biztatás és megnyugtató kilátás a lap jövő célkitűzései irányában. Példaadás is, hogy íme, a falu népének irányítása, a kisebb körzetek szolidáris össze- I tartozanaóságanak biztosítása, a falu Jön Zilahy Lajos örökszép regénye* Két fogoly «lön ■ »»a A magyar filmgyártás büszkesége. kutatás, a falu óhajainak feltárása, a hivatottak figyelmének reá való irányítása milyen praktikus módon oldható meg egy ilyen — az érdekelt vidéken túl is eljuttatott s terjesz tett helyi sajtótermék által. Követhetnék ezt a példát más vidékek is, melyeknek p). gazdasági, ipari, szociális vagy kulturális céljai azonosak. Miért ne lehetne ilyen — mond juk szociális gazdasági és kulturális irányú — helyilapja a bánya-, nyaralóvidékeknek, vagy más érdek- közösségben élő területeknek ? Midőn a fenn ismertetett helyilap megindításáról ezúttal megemlékezünk, a falu népe vallásos és hazafias szellemben való nevelésének és irányításának * hasznos eszközét ismertetjük, látjuk s becsüljük az új sajtóorgánumban. :A lap az esztergomi Laiszky-nyomdában készül. A párkányvidéki magyarság sérelmei a lévai gyűlésen Párkány és a környékbeli községek tiszta magyar lakossága csendben és példás türelemmel viseli sorsál, amely a cseh megszállás óta osztályrészéül jutott. Magyarország tipikusan érdekes tájából, amely torzsökös magyar népcsoportokat foglal magában, Csehszlovákia egyik nemzetiségi vidéke lett és ez a rákényszerített állapot bizonyéra nagy megpróbáltatással, szenvedéssel, sérelemmel, sok bajjal és veszteséggel jár. Ez a veszteség különösen a magyar népi értékek és a magyar szellemi kultúra tudatos elnyomásában és pusztításában mutatkozik, — nem is szólva a magyarság háttérbeszorításáról gazdasági és politikai szempontból. Az egyesült magyar pártnak érdekes gyűlése folyt most le Láván. A magyar párt kerületi közgyűlésén képviselve volt az egész környék magyar népe. Politikai és pártszervezési szempontból ehhez a kerülethez tartozik az elszakított Esztergom vármegye is és éppen ezért a gyűlés foglalkozott a párkányi járás tiszta magyar lakosságának sérelmeivel is. A kerületi gyűlés szónoka dr. Porubszky Géza volt, akinek lelkes, értékes egyéniségét esztergomi papi és politikai működése idejéből igen jól ismerjük. Dr. Porubszky Gáza lévai nemzetni ,i ninw——jgaga—iBanwi— gyűlési képviselő ^bátor nyíltsággal tárta fel a környékbeli j magyarság sérelmeit. Beszédének elején rámutatott a lévai magyar gimnázium megszüntetésére és hangsúlyozta, hogy ezzel a Garam vidékének ötvenezer magyarját megfosztották a középiskolától. Ennek az ötvenezer embernek ma egyszerűen nincs középiskolája. Nagy kulturális sérelme van a szomszédos Párkány és a a többi magyar község lakosságának. Ezen a vidéken 45.000 magyar van középiskola nélkül. Dr. Porubszky Géza rámutatott arra is, hogy az Ipoly- és Garam- menti vidékeken évek hosszú sora óta nagy árvizek pusztítanak. Ezek az árvizek szomorú képet nyújtanak évente azoknak az esztergomiaknak, ákik a vár bástyájáról Párkány felé tekintenek. Az eimult évben is valóságos tenger feküdt a túlsóféli községek értékes határain, szántóföldjein. Ezeknek az árvizeknek oka természetesen az, hogy elhanyagolják a Garam és Ipoly szabályozási munkálatait. A gyűlésen határozati javaslatot fogadtak el egyhangúlag, amelyben a magyarság a Garam és Ipoly szabályozását követeli. Ugyancsak határozati javaslatban követeli a túlsé- féli magyarság a lévai gimnázium visszaállítását. M I H E K Tizennyolc éve történelmi határkő a magyarság életében március elseje, mert tizen nyolc évvel ezelőtt ezen a napon választotta meg a nemzet, felszámolva a világháborút követő fór radalmi korszak rombolásával, vitéz nagybányai Horthy Miklóst hazánk kormányzójává. Az elmúlt tizennyolc esztendő számos megpróbáltatást bocsátott Európára, melyek oly sokszor veszélyeztették az általánosan emle getett európai békét a felborulással. Hazánk is sokszor került a meg próbáltatások kereszttüzébe és hogy mégis mindig sikerült elkerülnie a legveszélyesebb konfliktusokat, azt igen nagy részben kormányzója bölcs államvezetésének köszönhette. De ha csak az a tény övezné Horthy Miklós immár az életében történelemmé magasztosult nevét, hogy a forradalom romboló dühében az elernyedt magyarság élére állt és katonás lelkének minden erényével megmentette ezt a nemzetet a pusztulástól, akkor is beírta volna nevét a magyar halhatatlanok aranykönyvébe. Tizennyolcéves államvezetése azonban méltó garancia a jövendőre. Most, amikor a ragaszkodás és hűség legmelyebb érzésével hajtjuk meg a zászlót főméltóságú kormányzónk elett, hálát adunk a mindenható Istennek, hogy nemzetünk megpróbáltatásának idejében őt adta vezetőnkül és kérjük az egek Urát, hogy őrizze meg öt nekünk még sok-sok évekig hazánk boldogulására és szebb jövendőjére ! A héten a Schwarcz gyógyszer- tár (Víziváros) tart éjjeli szolgálatot. Száz törvényhozót áldoztatott meg a hercegprímás József Ferenc főherceg kezdeményezésére a felsőház és képviselőház közel száz katolikus tagja háromnapos blkigya- korlaton vett részt. A törvényhozókat szombaton reggel a budapesti kongregációs otthon kápolnájában szentmise alatt dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás áldoztatta meg. A főpásztor beszédet is intézett a törvényhozás tagjaihoz figyelmeztette őket arra a nagy felelősségre, amely vallaikon nyugszik 6 arra, hogy csak Krisztus szellemében való törvények hozásával lehet a népek javát szolgálni. A komáromi polgármester a hercegprímásnál. Alapi Gáspár m. kir. kormányfőtanácsos, Komárom sz. kir. megyei város polgármestere a múlt héten kihallgatáson jelent meg a bíboros hercegprímásnál, hogy köszönetét fejezze ki a hercegprímásnak azért a szives előzékenységéért, hogy engedélyt adott arra, hogy a város tulajdonában lévő csikók a Boldogasszonypusztai ménesben tölt- hették a nyarat. A hercegprímás válaszában hangsúlyozta, hogy mindenkor a legnagyobb örömmel és készséggel áll a város közönségének rendelkezésére. Azután a templomépítésről tett a polgármester kimerítő jelentést a bíboros egyházfejedelemnek és meghívta Komáromba az új
