Esztergom és Vidéke, 1938

1938 / 18. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Simor-u. 20 &6r6SZtéüy politikai 8S társadalmi lap Előfizetési ár l hóra: 1 Dengó 20 fillér Megjelenik hetenkint kétszer Csütörtökön 10, vasárnap 16 fii. A társadalom hamvazkodása Megint súroltuk könyökünk­kel a háborút. A világ méh­kasát megzavarják a tavaszi szelek, s a nagy zűrzavarban a megvadult méhek könnyen letörhetik a virágok rengő bi­beszálát. A koratavaszi nap­nak rendet kell parancsolni e farsangi komédiának, mely nem való a napvilágba s Hamvazó­szerda nagyszerű komolysága könnyelmű dáridók után böjtöt parancsoljon a hatalmasok lel­kiismeretének. A háború itt járt a kapunk előtt. A népek fegyverkezése olyan őrületes tempóban halad előre, olyan nagyfokú a bizal­matlanság egymás iránt, hogy a legkisebb félrelépés, a legki­sebb félreértés háborút idézhet elő. A liberális állam hatalma megdőlt. A nyugati demokrá­ciák még hirdetik az egyenlő­ség, testvériség himnuszát, de a tőke kizsákmányoló hatalma nem engedi ott sem az egyén érvényesülését, ami a libera­lizmus legfőbb alaptétele. A rendi világot megdöntötték az egyenlőség jelszavával, az egyen­lőségből azonban egyenlőtlen­ség lett. A nemesség és a bir­tokososztály helyett a tőke urai vették át a hatalmat. Az urak változtak, a kisember helyzete nem lett jobb, sőt annyival rosszabb, hogy a régi patriar­kális helyzetet rideg önzés vál­totta fel. Ez a nehézség vezetett a kis­emberek tömörülésére és egyéb ellenhatásokra. Ez kényszerí­tette az államokat erőteljesebb szociálpolitika folytatására s ahol nem segített, gyakran for­radalmakra vezetett. A liberá­lis kornak bealkonyult. Olasz­ország, Németország, Portugália, Lengyelország, Ausztria és a többi állam népe szakított a li­berális hagyományokkal és he­lyet adott az államhatalomban a népképviseletek helyett a hi­vatásrendek képviseletének. A régi rendi állam tehát nem tá­madt fel, nincs a társadalom­nak osztályok szerinti tagozó­dása, épen ezért nincs is osz­tályharc. Uj rendi állam van, ahol a hivatásrendek egy­más mellett teljesítik köteles­ségüket a közjó minél foko­zottabb elérésére. Az átalakulás némely helyen nem megy simán, itt-ott dikta­túra keletkezik, ami azután a demokrata államok részéről el­lenhatást vált ki. Az érdekel­lentétek odavezetnek, hogy ma szinte két táborra szakad a világ. Az államok egyik cso­portja a Berlin—római, a má­sik a London—párisi tengely felé orientálódik. Az erős ten­gelypolitikának megvan azon­ban a visszahatása is. Kiélezi a nemzetek közötti ellentéteket, ellenségként állítja szembe a világ egyre jobban fegyverkező népeit. Az utóbbi napokban ez a kiéleződés már-már nyílt ellen­ségeskedésre vezethetett volna. A város képviselőtestülete hétfő | délután a város nagytermében dr. j Brenner Antal főjegyző, aki a gyen­gélkedő Glatz Gyula polgármestert helyettesítette, elnöklésével rendes közgyűlést tartott. A napirend előtt vitéz Szivós-Wald- vogel József szólalt fel. — 1935 egyik őszi reggelén — mondotta — szomorú hírt hozott München felől a táviró: meghalt Gömbös Gyula, Magyarország mi­niszterelnöke. — Még korai az idő arra, hogy vitéz Gömbös Gyula érdemeit mél­tathassuk, a történelem hivatása lesz ez. De nem korai az idő arra, hogy e város jótevőjének és díszpolgárá­nak érdemeit megháláljuk. — Gömbös Gyula juttatott 300.000 P-t az ásatások munkálatainak el­végzésére, amelynek révén Eszter­gom az egész művelt világ érdeklő­désének központjába került. — A város háláját — fejezte be vitéz Szivós-Waldvogel József felszó­lalását a kepviselőtestület általános helyeslése közepette, a néhai minisz­terelnök iránt azzal mutassa ki, hogy az eddig Major-teret róla nevezze el. Éz a tér egyelőre ugyan nem méltó emlékéhez, de a város fejlődésének következményeképen hamarosan ren­deződni fog. Dr. Brenner Antal bejelentette, hogy a város vezetősége ebben az értelemben legközelebbi közgyűlésén javaslatot terjeszt elő. A tárgysorozat első pontjaként a képviselőtestület tudomásul vette, hogy dr. Meszlényi Zoltán c. sinopei püspök köszönő levelet intézett a városhoz. Ugyancsak tudomásul vette a kép­viselőtestület, hogy dr. Csik József virilis jogát Simon Endre, özv. Brutsy Jánosnéét pedig Brutsy Jenő fogja gyakorolni. Ezután elhatározta a közgyűlés, hogy megfellebbezi a kisgyülésnek azon határozatát, amelyben a piaci díjszabást 50 °lQ-kal csökkenti, ezzel A spanyol kérdés, a keleti har­cok, az osztrák probléma mind egy-egy lehetősége az össze­ütközésnek. A világnak mindkét oldalon ma valóban nagy és bölcs ál­lamférfiakra van szüksége, akik tudják és érzik, hogy a népek­nek békére és megértésre, nem háborúra és ellenségeskedésre van szükségük. A farsangnak vége, a böjt ideje igen alkalmas a komoly elmélyedésre. Jó lenne, ha a világ államférfiai port és hamut hintenének a homlokukra, hogy hivatásuk magaslatán állva a népek békéjének és boldogu­lásának igazságos útját készíte­nék elő. a leszállítással ugyanis a város cca. 6000 P jövedelemtől esik el. A képviselőtestület az egyes bi­zottságokban megüresedett helyeket a következőképen töltötte be: jog­ügyi : dr. Drahos János, közjóté­konysági : Schalkház Ferenc, nyug- dijügyi: dr. Gróh József, vízvezeték ügyi: Kiffer János. Tudomásul vette a képviselőtes­tület, hogy a hercegprimás elfogadta a városnak a Simor-kórház felmon­dására vonatkozó határozatát. Kisebb vita volt a reáliskola fo­gászati rendelésének ellátása körül. Az előadói javaslat szerint a reál iskola 4—4 osztályának fogorvosi teendőit megosztva dr. Breilwieser Pál és dr. Biró Pál végeznék. Ezzel kapcsolatban dr. Zwilinger Ferenc kijelentette, hogy nem he­lyesli azt, hogy a polgármester ilyen ügyekben előzetesen dönt, igy a kép viselőtestület csak a tudomásulvé­telre szorítkozhatik. Indítványozza, hogy a javaslatot küldjék vissza a megfelelő szakbizottsághoz. Dr. Brenner Antal szerint a ja- vasla'ot a tanügyi bizottság már le tárgyalta, a mostani rendelkezés ha­tálya különben is csak addig fog tartani, amíg a megfelelő szabályren­delet elkészül. A felvilágosító szavak után a kép­viselőtestület elfogadta az előadói javaslatot. Egy zsalazsomi telekajánlat eluta­sításával kapcsolatban a közgyűlés elhatározta, hogy Zsalazsomban a város birtokában lévő telket a jö­vendő iskola- és templomépítés cél­jaira fenntartja. A város vezetősége bemutatta a gyámpénztárnak számszakilag felül­vizsgált 1937. évi zárszámadását, amely mintegy 40.000 P keretben mozog. Hosszabb vita volt a Szenttamás­hegy rendezésével kapcsolatos Wip- linger-fele ház megvétele körül. En­nek a háznak egy részét, amelyben két üzlethelyiség van, 5000 Pert szándékozik a város megvenni, azon­kívül a várost terhelik a lebontással kapcsolatban elvégzendő munkála­tok is. Dr. Zwillinger Ferenc: Kisajátí­tási eljárást kért, mert ezért a ház­részért túlságosan magas ár az 5000 P. Vitéz Szivós-Waldvogel József: A Szent István jubileumi évvel kap­csolatban a munkálatok megkéstek. Nem egészen biztos benne, hogy minden készen lesz idejében. Most már nem szabad többet várakozni. Egyébként is az 5000 P nem túl- magas ár. Dr. Zwillingen Ferenc : Az állam­tól kapott 60.000 P-t helyesebb lett volna a Szenttamás-hegy utcáinak a rendezésére fordítani. Nem hiszi, hogy a Szenttamás-hegy a rendezés uián megfelelő képet fog nyújtani. Dr. Brenner Antal : Túlkorai lenne még ítélkezni a munkálatok sikere felett. Kéri a javaslat elfogadását. A képviselőtestület szótöbbséggel el is fogadja. A közgyűlés ezután kiadta bérbe a Saskertet, 2 drb tenyészbika be­szerzésére hitel igénybevételét hatá­rozta el, a nyugdíjszabályrendeletet olyképpen módosította, hogy a tűz­oltótiszti teendőket ellátó városi tiszt­viselők szolgálati idejét kedvezmé­nyesen számítják be, majd jóvá­hagyta a belvárosi templom restau­rálási költségelszámolását, itt ugyan voltak némi hiteltúllépések, de ezek elkerülhetetlenek voltak. Elhatározta a közgyűlés, hogy a pilismarón vámházat újjáépíti s ez­zel kapcsolatban itt helyezi el a bel­városi vámháznál leszerelt hídmér­leget. A munkálat kerete mintegy 6000 P-t tesz ki. Erős András szeretné, ha a vám­házat beljebb helyeznék el, vagy ha ez nem is lehetséges, akkor legalább a hozzávezető Árvaház-utcat javít­sák ki. Ugyancsak Erős András sürgette másik felszólalásában, hogy a köz­világítást meg kell javítani. Különö­sen nagy szükség van erre a Dobozi Mihály-utcában. A város vezetősége elhatározta, hogy mindkét ügyben el fog járni. A közgyűlés ezután kisebb jelen­tőségű személyi ügyeket tárgyalt, majd háromnegyed 6 órakor vé­get ért. Gázálarcos légoltalmi gya­korlat Esztergomban Az országosan elrendelt s már több városban végrehajtott légoltalmi gyakorlatok első próbája f. évi ja­nuár hó 18-án folyt le Esztergom­ban, amiaor részleges és általános elsötét tási gyakorlatot rendezett az országos légoltalmi parancsnokság a helyi szervezetek közreműködésével. Ez a gyakorlat, mint annak idején megírtuk, kifogástalanul sikerült s a város polgársága az elsötótitési rende­letet pontosan és fegyelmezetten haj­totta végre. A légoltalmi gyakorlatok folytatá­sául február hó 22-én délután 5 órakor az esztergomi tűzoltóság s a A város képviselőtestülete megfellebbezte akis- gyűlésnek a piaci díjszabás! csökkentő határozatát

Next

/
Oldalképek
Tartalom