Esztergom és Vidéke, 1935

1935-05-09 / 37.szám

sollyal fogadja a közönség méltó elismerését. A műsor befejeztével — búcsúzóul — elénekli még az énekkar „Nem kell nekünk a más folyója ..." kezdetű irredenta dalt, melyet a közönség nagy lelkesedéssel, állva hallgat meg. Mindenki meg van hatva, mindenki hálás szeretettel zárja lelkébe a kedves, mosolyogva daloló énekeseket, s derék, kitűnő karnagyukat, a lelkes Schnitzt Gusztávot, ki áldozatos munkájával s elképzelhetjük : mennyi fáradsággal lelki kielégülést és sok szívbéli örömet szerez nemcsak a közönségnek, hanem elsősorban a szegény vakoknak, kiknek részben a dal gyönyörében adja vissza azt az élvezetet, amit tőlük a sors mostoha keze másutt megtagadott. * Az utolsó műsorszám előtt dr. Machovich Gyula érseki helytartó rövid beszédben tolmácsolta az esztergomiak meleg, hálás köszönetét a dalosoknak és karnagyuknak. Nem szánalom illeti őket — mondotta — amiért megvonta tőlük a sors, amit nekünk megadott, hanem elismerés azokat, akik hozzásegítik őket a dal gyönyöreihez, melyben mint láthatjuk, teljes lelki kiegyenlítődést találnak. Igen, a közönség nagy lelki megnyugvással távozott a hangversenyről. Látta, hogy a vak énekesek a dalban feltalálják lelki kiegyensúlyozottságukat. Hiszen a dal náluk is a szív hangja s a nemesebb lelki érzelmek kifejezője. A dalban feltalálják ők is fiatal szivük álmának, ábrándjainak, vágyainak hangját... * Egyik műsorszám után gyöngy virágcsokrot adott fel egy fiatal hölgy a színpadra. A karnagy átvette s átadta egyik énekesnőnek. Mintha mindannyian látták volna : az öröm mosolya derült föl arcukon, kézrőlkézre adták, belehajoltak a csokorba s gyönyörködve szívták magukba a Ballag már a vén diák... gyöngyvirág illatat. És „megtelt a lelkük tavaszi mezőknek bűvös illatával, május mámorával, illatos, hófehér orgonavilággal..." Ahogy a dal mondja. Mert az ő lelkükben is él tavaszi mezőknek a varázsa, a május mámora, az illatos, hófehér orgona, a gyöngyvirág szeretete. Az ő lelkükben is nyílnak hófehér és tűzpiros virágok s az ő szivükben is csicseregnek halk, rejtett, kedves madárdalok. .. Drága, kedves, felejthetetlen élmény és művészi élvezet volt számunkra a vakok hangversenye. Megköszönjük nekik, kitűnő karnagyuknak s az Esztergomi Zeneegylet reprezentánsának : Büchner Antalnak, mint zeneszerzőnek is itt az újság holt betűiben, de szivünk igaz bensőséges melegével azt a páratlan teljesítményt, művészi gyönyört, mit énekükkel a város, minden művészi értéket tisztelő s becsülő közönségének nyújtottak. Soká fog visszhangzani lelkünkben kedves emlék gyanánt, az ajkaikról elhangzott sok szép, „zendülő, csendülő, szivünkben bennülő, libbenő, ringató nótaszó...

11 Sa. R. régi diákének hangjai mellett és a városház sarkáról intettek búcsút az iskolának és a búcsútintő diákoknak . . . Az Alma Mater kapuja ismét bezárult, és egy kis csapattal több az életharcterén. Fiatalok, az ajkukon még ott az iskola búcsúcsókja és még alig halkult el a búcsúének. Jönnek, jönnek, bizakodva, remélve, énekelve közben. Megállnak egy pillanatra, letörlik az izzadtságot ns dúlnak tovább. Tovább, tovább. Ki tudná, merre; ki tudja meddig . . . Tovább, tovább . . . Osztályozó-verseny éremdijazással Az Esztergomi MOVE Szt. István Lövészcsapat a mult hó 4-én tartott osztályozó versenyhez hasonlóan /, hó 12-én, vasárnap délelőtt 8 órai kezdettel ismét rendez osztályozó versenyt, amelyen arany-, ezüst, és bronz-érmeket kapnak jutalmul a legjobb eredményt elért lövészek. A versenyen minden lövész saját standardja szerinti eredménye után lesz bírálva. Ezen osztályozó versenyre szeretettel hív meg minden; lövészt a Páran csnokság. A gimnázium kitárta öreg tölgyfakapuit május hetedikének meleg napsütésű delén. Az üvegajtó fölött tábla : Isten hozott ! Isten veletek l A diákéletnek legnagyobb eseménye folyt le kedd' délelőtt: az „öreg" diákok mondtak utolsó istenhozzádot az Alma Maternak. Kedden délben egy újabb kis csapat lépett az élet önálló szinterére, hogy érettségi után az életből vizsgázzon. Nem lesz könnyű a vizsga, fáradságos, küzdelmes, veritékszagú lesz ... Talán csüggedni is kezdenek majd a szörnyű életharcok alatt. Mert igenis a mai élet nem rózsás, s ha május van is, ha csodás energia buzogás sal, életerőtől feszülő izmokkal, tavaszba mosolygó arccal, fiatal, magabízó lélekkel lépik is át az öreg iskola kapuját, az első férfiúi nyújtózkodás után szörnyű ébredés kö vetkezik: magam vagyok, mit tegyek ... Nem akarunk ünneprontók lenni, nem akarunk tavaszból őszt, vagy fagyos telet varázsolni. Csak mosolyogjanak azok az ifjúi arcok, csak lángolja pirosra arcukat az első férfiúi izgalom, bízzanak csak rendületlenül, mert hiszen tavasz van, erősek, tele önbizalommal tettvágygyal és csupa csupa komoly akarással. Jól van ez igy. Ne lássák az első pillanatban mindjárt a gúnyt, amit az élet űz az emberekkel. Legyenek boldogok, higyjék, hogy önzetlenek és igen jók az emberek, ahogy ők azt nyugtalan álmatlan éjjek tervezgetései során elképzelték. Tavaszba léptek, virágos tavaszba, de nem szabad feledni, hogy nincsen rózsa övis nélkül. Fiúk, ne féljetek az élettől, de az első csalódásoktól sem rémüljetek meg. Tartsatok ki mindig meggyőződéstek mellett, amit nyolc éven keresztül kovácsoltatok, javítgattatok az iskolapadok között. Kitartás fiúk, tiétek lesz a győzelem. Kedden délben búcsúzott a gimnázium legöregebb fiaitól, a maturandusoktól. Háromnegyed 12-kor búcsúzott az osztály főnökétől. Németh Döme bencéstanártól. Thezarovich Ernő papnövendék mondott bú csúbeszédet és fejezte ki az osztály há'áját főnöke iránt, aki meghatódottan búcsúzott életbelépő fiaitól. A lépcsőházban megálltak, hogy búcsút vegyenek az egész intézettől s annak igazgatójától. A közönség zsúfolásig megtöltötte a lépcsőházat és könnyezve hallgatta Homor Pál búcsúzkodását. Szavaira Balogh Albin dr. igazgató válaszolt. — Búcsúztok, búcsúztok az intézettől, a tanároktól, önmagatoktól, a rövidnadrágos nyolcéves multatoktól. Búcsúztok a padoktól és búcsúztok egy csengőtől, mely mindig irányt szabott cselekedeteiteknek. Kint az életben egyedül álltok majd, de ha megtartjátok az Őra et Labora élet programmot, tiétek a jövő, a dicsőség, büszkeségei lesztek az intézetnek. Az élet küzdelmes — folytatta az igazgató —, nem az a cél, hogy gondtalan legyen, hanem az, hogy helyén legyen a szivetek. A búcsúzás alatt a szemeket ellepték a meleg könyek és [igy indultak maturandusok és szülők a zenekar „Ballag már a vén diák"-ja mellett a templomba, ahol hálát adtak a nyolc év minden ajándékáért. Utána a Széchenyi térig ballagtak, a Esztergomi árnyképek és fénysugarak Mint a ma hűséges krónikásai, feljegyzünk mindent vegyesen : elszomorítót és vigasztalót egyaránt, hogy adataikból a jövendő korok kulturtörténészei majdan megrajzolhassák a mostani Esztergom kulturképét. Mult szamainkban hirt adtunk az „állat az emberben" különféle helyi megnyilatkozásairól. Kiegészíthetjük az ábrázolatot ujabb kultarcselekedetekkel. A szigeti Gesztenyefasorban elhelyezett és a közönség kényelmét szolgáló vas reklámpadok egyikét, (talán többet is, mert több pad hiányzik és a víz még magas,) a rendőrség minden ébersége dacára még mindig garázdálkodó kulturbolsevikik játékos kedvükben beledobták a Kisdunába, nyilván kettős célt akartak vele elérni: először a padokat tönkretenni, másodszor vizalatti aknákat készíteni a csónakázók számára. Nagyon közelfekvő a feltevés, hogy a jeles cselekedet elkövetői — úgy mint a múltban mindenkor — egy közeli korcsma vendégeiből teltek ki. Nem volna üdvös dolog, hasonló cselekedetek megelőzése és a végleges rendcsinálás érdekében az italmérési jogot kissé megszorítani azon a helyen ? Törvényes ok volna rá elég. Amilyen örvendetes jelenség az, hogy lakosságunk végre belátta a gyümölcstermesztés fontosságát és ezrével ültetik és gondozzák a nemes gyümölcsfákat, éppen olyan vigasztalan dolog az, amikor egyesek, — sajnos sokan, — a kötelező rovarirtásokat és permetezéseket nem A Tűzoltó Szövetség megfestette Reviczky Elemér és László István arcképét Komárom Esztergom Várm. Tűzoltó Szövetség elnöksége mult hó 25 én tartotta meg ezévi első választmányi ülését, melyen Reviczky Elemér főszolgabíró elnökölt. Régen nem volt olyan látogatott a Tűzoltó Szövetség választmányi ülése, mint most, melyen dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, László István városi p. u. tanácsnok, várm. tűzrendészeti fel ügyelő, ügyv. elnök, Reviczky István tatai főszolgabíró, Berencz György, Király Miklós, Tilesch Alfréd járási tűzrendészeti felügyelők és még igen sokan voltak jelen az egyesített vármegyék területéről. Az elnöki megnyitó után dr. Frey Vilmos alispán emelkedett szólásra és örömmel Üdvözölte a vármegye tűzrendészete körül önzetlen munkássággal fáradozó Reviczky Elemér szövetségi elnököt és László István szövetségi ügyvezető elnököt, akiknek érdemeik elismeréséül a Szövetség megfestette arcképeiket azzal a célzattal, hogy ezen képek a jövő generáció részére maradandó emléket hagyjanak. A két kitüntetett és ünnepelt meghatottan mondott köszönetet a kitüntető megemlékezésért, az érdemeket azonban elhárították magukról azzal, hogy azt nemcsak maguk, hanem annak oroszlán részét a két vármegye területén működő többi tűzoltó bajtárs buzgalma és dolgozni akarása termelte ki, mert ők a segítő bajtársak által kitermelt babér hajtják végre és ezzel veszélyeztetik az egész határ gyümölcstermesztőinek fáradságos és költséges munkáját. Ezeknek nem használ sem törvény, sem rendelet, sem városi szabályrendelet. A szentkirályi földeken lévő gyümölcsösökben például semmit sem tudnak a kötelező cserebógárírtásról. Hol marad a mezőrendőrség, a városi hatóság, hol a kir. gazdasági felügyelőség ? Védjük meg már a lelkiismeretes és szorgalmas polgártársaink munkájának gyümölcsét lelkiismeretlen emberek nemtörődömsége által okozott kártevésektől, mert ilyen módon gyümölcstermesztés nálunk nem lesz; alkalmazzák a vétkes mulasztók ellen a hatóságok a legkíméletlenebb szigorúságot. De forduljunk derűsebb és vigasztalóbb képek felé. Ha valaki kedves és felemelő látványban akar gyönyörködni, az menjen el az Árpád-utcába és nézze meg a háztulajdonosok önkéntes jószándékából létesült kertecskéket és az utcai sorfák aljának virágdiszítéseit. Egyébként az örvendetes igyekezet a város különböző pontjain is tapasztalható. Ha majd megírják Esztergom ujabbkori kultúrtörténetét, nem a most kiásott Árpádkori műemlékek idejétől, hanem a kis kertecskék megjelenésétől fogják számítani belépésünket az európai kultúrába. A „Virágos Esztergom" immár nemcsak fogalom és jelszó, hanem diadalmas valóság, aminek győzedelmes útját még a kiirtásra váró kulturbölények garázdálkodása sem fogja megakadályozni. leveleket csak összegyűjtögetve szedték babérkoszorúba. Ezek után megállapították az ez évi közgyűlés, a tanfolyamok és versenyek időpontját és helyét és elhatározták, hogy résztvesznek az országos tűzoltó nagygyűlésen. A lég- és gázvédelemnek a vármegye területén, a polgári lakosság körében való megszervezéséről hoszszabb tanácskozás folyt, melynek eredménye az lett, hogy az egész vármegye területén a tűzoltóságok keretében tanfolyamokat tart a vármegyei Tűzoltó Szövetség elnöke. Ezen tanfolyamokon a legegyszerűbb és legmodernebb gázálarcok bemutatásán kivül, a gázok elleni védekezés különböző lehetőségei is ismertetve lesznek. Az ülés végeztéAel Reviczky Elemér elnök ismételten köszönetet mondott a főispán, alispán és a megjelent bajtársaknak, hogy megjelenésükkel a választmányi ülést népessé tették és annak fényét megjelenésükkel emelték. A Budapesti Nemzetközi Vásárra szolgáló igazolványok, mint minden évben, idén is kaphatók 1.80 pengőért a Fonciere biztositó irodájában, Lőrinc-u. 2. sz. alatt az I. emeleten. Ez igazolványok félárú vasúti jegy váltására jogosítanak és a kiállításra szóló belépőjegyeket is magukban foglalják. Ingyen rendelés a szegény tüdőbetegeknek. A Tüdőbeteggondozó intézet (Szent Imre utca 24. sz) minden hétfőn és pénteken d. u. 6—7 óráig ingyen rendel a szegény tüdőbetegekneknek. Kajakot 50 fillérért csak az Öregcserkész sorsjátékon nyerhet.