Esztergom és Vidéke, 1931
1931-02-22 / 16.szám
primási székhely, a Vár a Sz. István kápolnával országos érdekű kérdés, akkor közelebbről lehetne az üggyel foglalkozni. Feltétlenül kérhetjük a magyar kormányt, hegy erre a célra segélyt nyújtson. Legyen ez az összeg a kérdés fontosságához mérten reális és akkor, ha nem is a magas elgondolású ren dezés valósul meg, a Várhegy mégis olyan képet fog nyújtani, hogy nem kell szemrehányást hallanunk. Lenne ezzel kepcsolatban egy másik megoldás is : adjon az állam valamelyes évi segélyt a rendezéshez, járuljon ehhez a főegyházmegye és Esztergom városa is és végezzük el a rendezést fokozatosan, évről évre a székesfőkáptalan egy-két tagja, a Szépítő Egyesület két-három vezetője, a főegyházmegye egyik főerdésze vagy gazdasági intézője, az erdészeti szakiskola egyik mérnöke és a városi kultúrmérnök közreműködésével. A kultuszminiszter bizonyára el jön még Esztergomba és talán el fogja ismerni, hogy a Várhegy rendezése országos érdek és talán be fogja látni, hogy Esztergom legalább a Várhegyével érdemes arra, hogy az állam ide fordítsa tekintetét. 850 munkást bocsátanak el a dorogi bányából mmmmmmmmmmmmmmmmmtmmmmmmmmmm Beszámoló a győri gazdagyttlósröí A Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara f. hó 14 én Győrben gazda nagygyűlést rendezett a buzaprobléma megbeszélése céljából, mely a mai gazdasági életünk egyik döntő feladata. Nagy érdekek fűződnek ahhoz, hogy e kérdés szövevényes meg oldási programmjában a gazdaközöu ség alaposan tájékozódjék s hogy egységes, céltudatos termelői munka támassza alá a törvényhozás ezirányú gazdasági politikáját. De e pro bléma szükségképpen érdekel minden jó magyart is, mert az agrárjellegű országunk boldogulásának ez egyik főtényezője és ezért nem tartom feleslegesnek a nagygyűlés részletesebb ismertetését annyival is inkább, mert a kedvezőtlen vasúti összeköttetés miatt az esztergom megyei érdeklődők alig vehettek részt a gyűlésen. A kialakult közvélemény szerint a búzaválság oka kétségtelenül a túl termelés, illetve a vásárlóképes fogyasztópiac hiánya. A világháború előtt Európában a mezőgazdasági termelés és értékesítés terén oly kiegyensúlyozottság uralkodott, amely a termeivények normális haszon mel letti értékesítését biztosította. A világháború ezt gyökeresen megváltoztatta. Az agrárállamok nagy része hadszintérré vált, az úgynevezett Hinterlandban is a katonai szolgálatra bevonult munkaerők távollétében a termelés nem volt oly intenzív, mint korábban, a termés menynyisége csökkent, minősége leromlott. A hadrakelt seregek a legjobb fogyasztók voltak. A háborús pusztításokkal kapcsolatban igen nagy gabonakészletek semmisültek meg. A kereslet nagyobb volt mint a kínálat. Európa nyugati ipari államai teljesen elestek az európai beszerzési forrásoktól, a Dunavölgyétől. Szükségképpen Amerika felé orientálódtak, amely a jó haszon reményében nagy lendülettel feküdt rá a búzatermelésre. A legnagyobb szakszerűséggel és energiával vont be mind nagyobb és nagyobb területeket mezőgazdasági művelésre. Kanada hoszszas és eredményes kísérletek után kitermelte a kilencven.íyolc nap a'att beéiő buzafajtát, amelynek eredménye gyanánt a búzatermő zóna észak felé 100 km sávval bővült A nevetségesen alacsony földárak, az elsőrangú pihent föld, az olcsó gépek, mérsékelt közterhek és kedvező hitelviszonyok mellett a terírelési költséget métermázsánkint 10 pengő alá szorította le, amelyet a kitűnően megszervezett export-intézményei útján oly áron tud az európai piacra dobni, mely alacsonyabb a mi búzánk termelési költségénél. Sajnos, az európai államok maguk is segítségére siettek Amerikának, pl. a német vasutak kedvezményes díjtéte'ek mellett szállítják a tengeri kikötőkből a velünk szomszédos államokba az amerikai búzát. Az európai piacon újabban meg* jelent az orosz búza, amelyet a szovjet politikai célzattal nyolc pengős dumping-áron értékesít a Földközitenger kikötőiben. A cél az európai agrárállamok nyomorának és elégedetlenségének fokozása, az agrárrétegek elproletárositása s a világforradalom talajának előkészítése. A világháború tapasztalatai szerint nemzetközi korfliktusok esetén az agrár-államok momentán könnyebben birkóznak meg a háború gazdasági feladataival, mint az ipari jellegűek. Ennek felismerése indította azután az európai ipari államokat arra, hogy ők is megkíséreljék mezőgazdasági termelésük fokozását s ez által jobban függetlenítsék magukat a külföldtől. E három tényező eredménye azon tény, hogy a világ mult évi búzatermése 100.000,000 q-val volt több, mint a kereslet. Ennek természetesen csak 20 százaléka volt első minőségű exportképes. Megindult a gazdasági harc, amely a buza árának te'jes lemorzsolódásához vezetett s felbátorította a malomipar útján a fogyasztókat arra, hogy igényeket támasszanak a buza minőségét illetőleg. S ezzel elértünk a kérdés sarkpontjához. A magyar buza értéke a háború kit rése óta nem csökkent, de megváltozott a malomiparnak s a külföldi piacnak a búzával szemben támasztott követelménye. S Magyarországra nézve igen vigasztaló tény az, hogy földje és klímája e kívánságoknak kielégítésére alkalmas buza termelését lehetővé teszi. Ehhez céltudatos munkára és gazdaságpolitikára van szükség. A magyar búzának hiányáról csak a velünk ellenséges külföld beszél, szaktudásunkkal és szorgalmunkkal kiegyen súlyozhatjuk az ellenséges propagandát. Szakértők megállapítása szerint nemcsak az Alföldön, hanem a Dunántúlon is lehet termelni olyan búzát (pl. a bánkúti Baross-féle), amely egyenlő értékű a manitóba vagy az S. H. S. tiszavidéki búzával. (Folytatjuk) Zs ^. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyörüle f es felkarolásától függAzért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is a vízivárosi plébániára kü'deni. Jóminóségű pasztel zokni 36 fii. Virág és Szántónál. A munkanélküliek száma Esztergom-megyében ismét óriási mértékben fog emelkedni. Dorogról értesülünk, hogy a budapesti bányaközpont azt az intézkedést tette, hogy nyolcszázötven munkást kell elbocsátani. A felmondásokat már ki is kézbesítették és már sok elbocsátás is történt. Vannak olyan munkások, akik már 10—15 éve álltak a bánya szolgálatában és igy az elbocsájtás annál kétségbeejtőbb. Természetesen a dorogi bányaigazgatóság tehetetlen a helyzettel szemben és maga Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos is arra törekszik, hogy az elbocsátott munkások valahol álláshoz jussanak. Sajnos azonban ez az elhelyezés csak kisebb mértékben sikerül. Az elbocsátott munkások között esztergomiak is vannak igy az Esztergom városi munkanélküliség is emelkedett. Kétségbeejtőbbé teszi a helyzetet, hogy a tél közepén vesztették el kenyerüket a munkások. Az elbocsátásokat az idézte elő, hogy a dorogi szénből nagy mennyiség van raktáron és a termelést redukálni kellett. Most érezzük meg igazán a Párkányból jött, általában a külföldi szén kárát. De végeredményben a legfőbb bajt ott látjuk, hogy a hazai szén aránytalanul drága. Hogyan magyarázzuk, hogy a dorogi és a porosz szén között alig van valami árkülönbözet ? Mig a porosz szenet messairől szállítják és vámot fizetünk érte, a dorogi szén itt van helyben — és csak barnaszén — és mégis majd megközelíti a külföldi szén árát. Hát itt van a baj és itt van a munkanélküliség oka. De nemcsak Dorogon vannak bajok, hanem hasonló helyzetet halálunk Tokodon, Nyergesujfalun^és a többi ipartelepen is. Mindenütt redukálják a termelést sőt részleges üzembeszüntetések is vannak, igy kénytelenek a munkásokat elbocsátani. Itt kell egyben kérdést intéznünk az esztergomi nyomorenyhitő helyibizottsághoz, hogy milyen segítséget nyújtottak eddig és milyen tervet dolgoztak ki a most elbocsátott munkanélküliek megsegítésére ? Hogy a kormányhatalomnak is tenni kell valamit az kétségtelen, mert ezek az. állapotok igen kétségbeejtők. Antalffy-Zsiros Dezső orgonahangversenyének műsora: Ma, vasárnap d. u. 5 órakor tartja Antaljfy Zsiross Dezső hírneves orgonaművész hangversenyét a belvárosi plébánia-templomban a következő műsorral: 1. Bach : Toccata és Fuga D-moll. 2. Daquin— Antalffy : PastoraleRondo. 3. Haydn—Bossi: Tavaszi ének. 4. Gruber: Karácsonyi miséjéből (Op. 92) „Credo" a belvárosi templom énekkarának előadásában. Vezényel Ammer József, orgonán kisér Hajnali Kálmán tanitó. 5. Antalffy: Karácsonyi dalocska. 6. Liszt—Antalffy : Gyász ünnep. 7. Palestrina; O bone Jesu és Adoramus te. A capella chorus. Vezényli Ammer József karnagy. 8. Bossi: Canzocina a Maria Virgine. 9. Boelmann : Simphonia gotigue 4 tételben. Ezen hangverseny városunkban eseményszámba megy. A világhírű orgonaművész jó pár év előtti hangversenye még élénk emlékezetében van közönségünknek és igy érthető az a nagy érdeklődés, ami a hangverseny iránt nemcsak városunkban, de a környéken is megnyilvánul. A közönséget felhívjuk, hogy e műsort őrizze meg, mert külön műsor nem lesz kibocsátva. A hangverseny időtartama 70 perc. Beléptidij 1 pengő, diákjegy 50 fillér. Jegyek a hangverseny napján a templom kapujánál kaphatók. Esztergom hálás közönségének a mester még el fogja játszani Guillmant: Gyászindulóját és a Szeráfok karát. Áz ébbérórt robotoló nők kiszorítják az állásokból a férfiakat Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az elmúlt héten Szolnokon megtartott Tisza-konferencián nagyhatású beszédet tartott, melynek egyik legmegkapóbb részlete az volt, mikor a népszámlálás adatairól s a szolnoki lakosság nagy szaporodásáról beszélt, amelyet a bevándorláson kivül az okozott, hogy „Szolnokon tiszta lelkű anyák vannak. Szolnokon valóban nincs egyke, általános jelenség a 3—4 gyerekes család a baj csak az, hogy a szaporodó városi lakosság nem tud kivétel nélkül elhelyezkedni S ebben igen nagy szerepük van azoknak a a nőknek, akik fölös számban elárasztották a hivatalokat, az állásokból kiszorították a férfiakat. Az asszonyok túlnyomó része „tisztalelkű anya", aki családjának és gyermekeinek él, de az asszonyok és különösen a lányok között nagyon sokan vannak olyanok, akik hivatalt vállalva nem az igazi női hivatásukat töltik be. Azok az asszonyok, akik jól kereső férjeik mellett állást vállalnak, éppen olyan állásthalmozók, mint azok a 3—4 oldalról is fizetést húzó férfiak, akik ellen éppen mostanában országos mozgalom indult meg. Ma, mikor annyi családfentartó van munka nélkül, nagyon rossz vért szül az ilyen álláshalmozás. Ami a lányokat illeti, tudjuk nagyon jól, hogy vannak olyan állások, amelyeket csak nők tölthetnek be hasznosan s ezekben a foglalkozási ágakban (óvónő, gépírónő, telefonkapcsoló stb.) való alkalmazásukat senki sem kifogásolhatja. A nők állásba való tódulása csak ott káros, ahol férfiakat szorítanak ki, ahol „ipari tartaléksereg" ként negyedáron vállalnak alkalmazást, ahol leszorítják a béreket és fizetéseket. Azt méltán kifogásolhatják a munkanélküli férfiak, ha a bankokban nőket alkalmaznak könyvelőnek, a boltokban elárasitólányok szolgálnak ki a segédek helyett, ha nőket neveznek ki a közhivataloknál. Természetesen az állást vállaló CO Űű CO
