Esztergom és Vidéke, 1930

1930-05-29 / 42.szám

Ostromoljátok meg buzgó imádsággal az eget és kérjétek az Istentől, hogy igaz katholikus hitvestársak, igazi anyák legyetek — mondotta a bíboros­hercegprímás a zarándok magyar nőknek. Bensőségében és külsőségében Is hatalmas és felemelő hódolat színhelye volt vasárnap Esztergom. Mennyi szó hangzott el, mennyi aggodalom, féltés: hogy Esztergom, Szent Imre herceg szülővárosa nem részesül abban az elsőbbségben, amelyre jogos lenne a jubileumi ünnepsé­gek napjaiban. Lemondás es csüggedés vegyült az előkészüle­tekbe : Esztergomnak majd csak az ünnepségek árnyéka, gyenge szétoszló fuvalma jut. Ma már nem halljuk ezeket a szavakat. Igaz, ha nem is beszélnek az ellenkezőjéről, a hallgatás mély elismerést jelent, többet ennél: csodálatot, megdöbbenést, fenségességet. Hittel és erővel köszöntött ránk a jubileumi év első nagy fénye. Mi történt ? Három nagy hajó tünt fel vasár­nap déli fél egy órakor a Garam felől a Dunán. Fehér kendők ezrei lobogtak felénk. Pár perc múlva egy negyedik nagy hajó jött lassan, utánna két propeller. Zenekar, zászlólengetés, sokszáz torokból éljen. A magyar nők zarándokcsoportja érkezett Esztergomba a Szent Imre­év ünneplésére. A hajóállomás hídja sűrű lombok­tői zöldült, és a térség, a Kolos-híd­tól a Nagyhídig, végig a parton tele volt esztergomiakkal. Girlandok kö­zött messzire látszó írás piroslott: n Isten hozott! — Isten áldjon ! u A tömegben ott láttuk a vármegye, a város férfiait, az egyházi méltósá­gokat, a tanintézetek növendékei hosszú sorfalat állottak, szegény és jómódú, kicsi és nagy mind eljött a városból. A vállak fölött díszes faragvány, közepén Szent István és Szent Imre ereklyéivel. Felemelő lát­vány volt. Az első három hajó a M. F. T. R., a másik három a D. G. T. hajó­állomáson kötött ki. A zarándokokat Lepold Antal dr. prelátus-kanonok köszöntötte, majd ezután a hajók szinte vég nélkül ontották a tömeget. A megérkezettek között volt Zsembery István az Or­szágos Katholikus Szövetség elnöke, Huszár Károly az OTI elnöke, Orbán József kúriai bíró, Fekete Márton kormányfőtanácsos, Böhle Kornél domonkos-rendi atya, Kemenes Illés bencés-gimnáziumi igazgató, Brisits Frigyes dr. egyetemi magántanár, Aubermann Miklós dr. budaörsi plébános, Esthy Pál pápai kamarás es még többen. Megszólaltak a zenekarok és a za­rándokok, elől az esztergomi tan­intézetek növendékeivel és a föld­míves leányoktól vitt szent erek­lyékkel, hosszú, végeláthatatlan sor­ban indultak meg a bazilikához, egy- j házi énekeket énekelve. Nem emlékszünk ilyen óriási pro­cesszióra. Fenn a várban, a Szent István bástyán nagy csoport nézett le és mi is odasiettünk, hogy az impo­záns felvonulást végigszemlélhessük. A várfalakról napsugárban láttuk úszni a várost ós lenn a Vár úton, a Ferenc József-úton és a szigeten a hajóállomásig széles sorokban höm­pölygött a magyar nők zarándok tömege. Zászlók és jelzőtáblák soka­sága mutatta az egyes csoportok egységét. Már a bazilikába értek a zárda növendékei és a hajóállomá­sok még mindig ontották a népet. Hatalmas orgonaként zúgott lenn az ének, a Boldogasszony Anyánk éneke szállt messze Esztergom fölött. A bazilika valamennyi harangja búgott ós ebben a fönséges látvány­ban, a tömeg végtelenségében és az énekek áhítatában felejthetetlen ma­rad a jubileumi év esztergomi kapu­nyitása. Ez az, ami elhallgattatja a két­kedőket, akik nem hittek a méltó megnyilatkozásban. Pedig ez csak kapunyitás volt. bíbornoki palást, Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás jött kísére­tével: Lepold Antal dr., Drahos Já­nos prelátus-kanonokokkal, Meszlényi Zoltán dr. érseki irodaigazgatóval, Lacza István dr. primási titkárral és a zarándokok vezetőivel. Teljes rendben, szép hatos sorok­ban özönlött a nép a bazilikába. Egy talpalattnyi hely nem maradt, csak a középen hagytak utat. Sokan az oszlopcsarnokban, a lépcsőkön és a téren helyezkedtek el. Felzúgott az orgona és betöltötte a Várhegyet. Tisztán ós erősen szórta a hangokat a Philipps-kószülék. Négy mikrofon volt a bazilikában : a főoltáron, a primási trónnál, a szószéken és a kóruson. Szenttamás-hegyén is láttunk em­bercsoportot, ahová szintén elhal­lották az orgona bugását és Serédi hercegprímás intonálását s a szent­beszédet. Megkezdődött az ünnepi nagy­mise, amelyet Serédi hercegprímás pontifikált nagy segédlettel. Őemi­nenciája Kutassy János hercegprí­más nagybecsű szentimrés kazulájá­ban mondotta a szent misét, Széchy Dénes kelyhével, Mérey János, Rá­kóczi Ferenc nagy barátjának ámpol­náival és Oláh Miklós érsek pásztor­botjával. Minden jelenlevő lelkét a magasztosságig töltötte be a nagy­mise fényes szertartása. Magyar nők, ti vagytok a magyar nemzet nevelői! Ünnepélyes nagymise Kutassy János szentimrés miseruhájában, Széchy Dénes kelyhével, Mérey János ámpolnáival és Oláh Miklós pásztorbotjával. A fővárosi méretekben kibontako­zott zarándoklásra az esztergomi rendezőbizottság messzemenően elő­készült. A bazilika innenső oldalán autók sorakoztak egymás mellett, kivonultak a mentők is, és különös meglepetést váltott ki, hogy a tem­plom körül a Philipps-gyár nagy hangszórói álltak készenlétben. Az oszlopcsarnok alatt külön oltár, azok számára, akik kívülmaradnak. A főbejáratnál teljes prelátusi díszben állottak a főkáptalán tagjai: Fehér Gyula dr. nagyprépost, Báthy László, Csárszky István dr. ós Machovich Gyula dr. prelátus-kano­nokok. A tömegben egyszerre feltűnt a Az evangélium után Lepold Antal dr. prelátus-kanonok lépett a szó­székre és gyönyörű szentimrés be­szédet mondott. Szent Imre ragyogó életét vitte áhítatos erővel Lepold Antal dr. prelátus a hallgatóság elé. Szent Imre élete nekünk magyaroknak örökké példaképül áll és különösen a magyar nők találják meg benne a követésre méltó példákat. A magyar nők — mondotta — a magyar nem­zet nevelői, és kell, hogy ez a jubi­leumi óv mólyen a szivekbe vésőd­jék. Majd a magyar Szent Korona jelentőségét ébresztette fel a zarán­dokokban. A magyar Szent Korona a katholikus Egyház, a magyar tör­ténelmi függetlenség és az egész Magyarország szimbóluma. Minden magyar katholikus polgár tartsa jel­képül a Szent Koronát és legyen szent a hozzáfűzött tradíció. Legyünk erősek ősi katholikus hitünkben, csa­ládi életünkben és rendíthetetlenek hazafiasságunkban. Szálljunk az esz­tergomi várból Gizella királynő sírjá­hoz, ahol szintén erőt és hitet kell merítenünk, az anyai erénye­ket, az ősi hitet és a hűséget. Tér jen szivünkbe Gizella anyai erénye, Szent István komoly atyai szigorú­sága és Szent Imre tiszta élete. A liliomos herceg a tisztaság első szü­löttje. Álljunk meg szent ihlettel itt az esztergomi földön, amely Szent Imre vérét és Gizella könnyeit szívta be, amelyről ma a magyar anyák sóhaja száll: Imre, imádkoz­zál Isten előtt a régi Nagymagyar­országért. Legyen a magyar anyák­nak az a szent feladatuk, hogy fiai­kat az ősi katholikus irányokban neveljék. A szent mise tovább folyt a maga felemelő fenségességében és a körül­belül hatezer hivő mindvégig áhí­tatos meghatottságban merült el a szertartás alatt. Félháromkor ért véget a mise, amelynek végén a bíboros főpásztor áldást osztott. A zarándokok rendben oszoltak szét és öt óráig pihenőt tartottak. Egy részük a várban, másik részük a szigeten, sokan pedig a Fürdőben és a városban telepedtek le. Ebéd után a levente-zenekar a strand­fürdő terraszáról térzenét adott, amely kellemes .élvezetet nyúj­tott. Serédi hercegprímás és Huszár Károly üdvözlő beszéde a a palota előtt. amikor a női tisztességet, a nő ne­mességét megtagadják és a porba­rántják. ' Délután 5 órakor a Prímás-teret töltötte be a zarándoksereg. A pa­lota előtt emelvény állott, innen üd­vözölte a bíboros hercegérsek a magyar nőket: Azok, akik ma a Szent Imre ju­bileumi év ünneplésére Esztergomba jöttek, tegyenek szent fogadalmat, hogy Szent Imréhez méltók akarnak lenni. Ércesen hangzottak őeminen­ciája szavai, amelyekben intést hal­lottak a jelenlévők, hogy az édes­anyai és hitvesi hűség kötelessége mindenekelőtt legyen. Ma különösen, Ostromoljátok meg; buzgó imádsággal az Eget és kér­jétek az Istentől, hogy a katholikus hitvestársak iga­zán hitvestársak legyenek, hogy a katholikus anyák igazán anyák legyenek. A magunk részéről tegyünk meg mindent, hogy részesülhessünk az Isten kegyelmében. De ne feledkez­űr SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- W% l I , I r , I Esztergom, Széchenyi-tér . . kőző. konyha- és kenyérruha, Y*Q\F7VMi flfl I ÍÍC7Sí1Ílái 16. sz. (Saját ház.) Tele­L«C 7 . C-yniintt abr08Z (nagyban és kicsinyben) • vlUA.il laill I L.&^OUlfClÍ fonszám 135. Házi ken­Ild&l WfeUWUll íegjutányosabban beszerezhető der szövésre elfogadtatta ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 42. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 29 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom