Esztergom és Vidéke, 1925

1925-11-01 / 87.szám

1925. november 1. ESZTERGOM é» VIDÉKE. 3 visel csupán. Ok értesség meg a város polgáraival, hogy ennek a megvaló­sítása az egész városnak szolgál­ja anyagi érdekét, ők magyarázzák meg a földmivesnek, hogy jobban fog elkelni az összes terménye, a kereskedőnek meg azt, hogy hason­lithatalanul nagyobb lesz a forgalma, ha itt fürdőhely létesül, ők vigyék bele a mozgalomba a város előkelő papi világát is, akik eddig a kultúra terjesztői, megerősitői voltak városunk 4 ban, legyenek ezentúl a város nehéz anyagi viszonyainak is a mentorai! Csak igy viribus unitis, egymás támogatásával, kölcsönös, megértés­sel, harmonikus együttműködéssel tudhatja Esztergom városa a mai nehéz áldatlan viszonyok közt ki­tűzött célját elérni! Dixi et salvavi animam meam. R. L. A vízvezetékről. Esztergom életében uj korszak nyí­lik a közeljövőben. Széles perspek­tivájú kilátás nyílik előttünk a város­fejlesztéssel kapcsolatban. A reform­törekvések lassan életbeteljesülnek s közeledünk ahhoz a ponthoz, mikor ma még muzeonális jellegű élőhalott városunk élettől pezsgőbb lesz. Ha a halastó köré falazott szellemi kii naifalat sikerül megdönteni, úgy min­den ponton indulhat az ár, hogy nyomában reális, jól jövedelmező élet fakadjon itt. Tavasszal rügyezik valóságba Esz­tergom mai életének egyik legfonto­sabb kérdése: a vízvezeték. Felke­restük a városi -mérnöki hivatalt, ahol kérdéseinkre az alábbi felvilágosítá­sokat voltak szívesek adni a vízmű­vek kiépítésére vonatkozólag. A vízvezeték terve már 1906-ban készen volt, mikor is a földmivelés­ügyi minisztérium a tervet átnézte, átdolgozta és helybenhagyólag visz­szaadta. A munkálatok akkor bizo­nyos anyagi okoknál fogva nem kez­dődhettek. Később 1915-ben került újra napirendre a kérdés. Az újított tervet akkor a belügyminisztérium is helybenhagyta. Most 1925-ben, mi­kor a külföldi kö'csön kilátásba he­lyeztetett, újra felkerült a terv a mi­nisztérium elé s azt végleg jóvá­hagyták. Varga József mérnök ter­vei alapján alkotják meg a vízmű­veket. A városok kölcsönéből Esz­tergomnak juttatott 225.000 dollár teljes összege 3n a vízművekre van előirányozva, atr% azonban nem fe­dezi az összes költségeket. A pénzt most folyósítják. A vízgyűjtő telep a szentkirályi földeken lesz a dunaparton. A víz­torony a primási téglagyár mellett lesz a Kuklandernél. A tervbe vett 8 új kút helyett csak 5 kutat fúr­nak, felhasználják továbbá vizgyűj­tésre a már meglévő körülfalazott kutakat is. Ezeken kívül még meg­marad mintegy 42 nyílt kút is. A víztartály 3000 3 viz felgyűjté­sére lesz elegendő s tekintve, hogy napi 2000 8 víznél nem igen lesz na­gyobb a fogyasztás, így az állandó nyomás mindig meg lesz. A primási és káptalani vízvezeték, mely igen primitív, csak házi szükségletre ma­rad üzemben, vona'ai a város veze­tékébe lesznek bekapcsolva. A város azon van, hogy a vízve­zeték a lehető legolcsóbban kerüljön be minden házba. Igy a polgárság nem emelhet szót a kötelező beve­zetés ellen, már csak azért sem, mert csupén 12 aranykoronának meg­felelő összegbe kerül házanként. Az Összeg természetesen további csa­ponként emelkedik. A vízfogyasztást órák ellenőrzik majd, ezenkívül áta­lányban számítják. Előzetes számí­tások szerint egy köbméter víz 80 aranyfillérbe kerül, de lehet, hogy jóval olcsóbba, ahogyan az adósság törlesztése majd megengedi, mert hi­szen nem ajándékpénzből épül fel a vizmű. Fejenkinti vízfogyasztásra 100 litert számítanak naponta. Tűzrendészeti szempontból igen fontos, hogy 120 méterenkint víz­csapok lesznek minden utcában. Ezekből azután az utcák öntözését is végezhetik. A régebbi csatornázást nem lehet bővíteni a nagy költségek miatt, va­lamint az útjavítási munkálatokat sem. A városnak nincs fedezete reá, annyira nincs, hogy a most folyó javítások is rövidesen abbamaradnak. Az új csőhálózat lefektetése előre­láthatólag már a tavasszal megkez­dődik a kapcsolatos munkákkal egye­temben. A vízművek kiépítésére cca másfél év szükséges. Igy tehát re­mélhető, Ihogy 1927. karácsonyára már készen lesz minden. Esztergom erősödése várható azáltal is, hogy e nagyarányú munkákkal úgyszólván minden iparág munkához jut s ez­zel a munkanélküliség nagy kérdése is megoldást nyer. A pályázatokat a közeljövőben hirdetik ki a megfelelő szaklapokban. Kérni fogják az illeté­kes minisztériumot, hogy miután a szükséges csőanypg belföldön nem kapható meg, vámmentesen hozhas­sak be külföldről. Egyébként a víz­vezetékre vonatkozó valamennyi in­tézkedés a legközelebbi képviselő­testületi ülés elé kerül, amiről majd részletesen beszámolunk. Röviden ennyit Írhatunk a léte­sülő vizvezetékrő 1 . Nagy vonásokban ismertettük az ügyet. Lehet, hogy változtatni fognak egyesmás részlet­kérdést. Mindenek előtt annak a szük­ségességét hangsúlyozzuk, hogy a vízvezeték megépítésére szánt 225 ezer dollárt a munkálatok megkez­déséig a legjövedelmezőbben kell el­helyezni, hogy a nagy kamat vala­hogyan behozható legyen. Már most reméljük, hogy a pályázatoknál az esztergomiak előnyben részesülnek, s protekció stb. nem fog érvénye­sülni. Fontos, hogy a munkálato­kat magyar és keresztény cégek kap­ják meg. A vízvezeték ügyével kü­lönben állandóan foglalkozni kívá­nunk S: idején minden részletkérdést ismertetünk. jjÉ MM^fc—^ lesnyi lakbért fizessünk? Az általános lakásrendelet ugyan már rég megállapította a bérek szá zalékszerű összegét, azonban tekin* tettel a papírkorona bekövetkezett értékemelkedésére szükségesnek tart­juk olvasóinkat arról az összegről tájékoztatni, amely ténylegesen ki­lizetendő. Az első rész a lakások bérét, a 12,5% kincstári részesedést és a 3% közüzemi díjat, a II. rész pedig az üzletbéreket és azonos pótlékait tün­teti fel. A II-ik üzletekre vonatkozó táblá­zat csak ott érvényes, ahol még az 1917. evi alapbér szerint fizetik a bért; ellenesetben érvénybe lép a szabad egyezség szerinti üzletbér, mert a lakásrendelet értelmében az üzletek bérét korlátozó rendelkezések 1925. május 1-vel hatályukat vesz­tették. A 6100—925. számú miniszteri rendelet újból életbelépteti a részlet­fizetést, vagyis a novemberi negyedre eső bér 3 egyenlő részletben fizet­hető, ha más megegyezés nincs ; a közüzemi díj és kincstári részesedés azonban egyszerre esedékes. Az, aki részletben fizeti a bért, havi 1% ké­sedelmi kamatot fizet a háztulajdo­nosnak. Végül kötelességünk figyelmeztetni a lakások bérlőit arra, hogy á laká­sok bérének korlátozására vonatkozó törvényes rendelkezések 1926. no­vember 1-vel hatályukat fogják vesz­teni; tehát igyekezzék minden lakó megegyezésre jutni a háztulajdonos­sal, avagy idejében új lakás kibér­léséről gondoskodjék, hogy a nor­mális állapotba való visszatérés minél simábban történhessen. I. Lakások után II. Üzletek után 36> lakbér, 3o/o 500/0 üzletbér, közüzemi dij és 3o/o közüzemi dij •c bérnek 12"5o/o-a és a bér 12*5o/o-a r-1 kincstári része­kincstári része­9 B sedés cimén sedés cimén fize­fizetendő a no­tendő a novem­beri í /i évre beri V« évre —r 1 co os —• 364-344'5=43'a°A> i p a p i r korona 1 6.308 8.591 2 12.615 17.183 3 18.923 25.774 4 25.230 34.365 5 31,538 42.956 6 37.845 51.548 7 44.153 60.139 8 50.460 68.730 9 56.768 77.321 10 63.075 85.913 15 94 613 128.869 20 126.150 171.825 25 157.688 214.781 30 189.225 257.738 35 220 763 300.693 40 252.300 343.650 45 283.838 386.606 50 315.375 429.563 55 346.913 472.519 60 378.450 515.475 65 409.988 558.431 70 441.525 601.388 75 473.063 644.344 80 504.600 687.300 85 536.338 730.256 90 567.675 773.213 95 599 213 816.169 100 630.750 859.125 110 693.825 945.038 120 756.900 1,030.950 130 819.975 1,116.862 140 883.050 1,202.775 150 946.125 1,288.688 160 1,009.200 • 1,374.600 170 1,072.275 1,460.513 180 1,135.350 1,546.425 190 1,198.425 1,632338 200 1,361.500 1,718.250 250 1,576 875 2,147.813 300 1,892.250 2,577 375 350 2,207.625 3,006.938 400 2,523.000 3,436.500 450 2,838.375 3,866,063 500 3,153.750 4,295 625 550 3,469.125 4,725.188 600 3,784.500 5,154 750 650 4,099.875 5,584.313 700 4,415.250 6,013.875 750 4,730.625 6,443.438 800 5,046.000 6,875.000 850 5,361.375 7,302.563 900 5 676.750 7,732.125 950 5,992.125 8,161.688 1000 6,307 500 8,591.250 A szabadegyetem megnyitása. A szabadegyetem ünnepélyes meg­nyitása f. évi november hó 3 án, kedden d. u. 6 órakor lesz a szent­benedekrendi főgimnázium díszter­mében az alábbi műsorral: 1. Szabados: Hiszekegy. Előadja a Turista Dalárda. 2. Megnyitót mond Obermüller Fe­renc főreá'iskolai igazgató. 3. Flotow: Nyitány az „Alessandro Stradella" c. operához. Élőadja az Esztergomi Zenekedvelők Zenekara. Karnagy id, Zsolt Nándor. 4. Beszédet mond dr. Lepold An­tal prelátus-kanonok, a Szent István Szövetség elnöke. 5. Volkmann „Szerenád"-jának (Op. 63.) III. tétele : Keringő. Előadja az Esztergomi Zenekedvelők Zenekara 6. Gyula diák : Egy kis magyar fiúhoz. Szavalja Sas Gyula posta és távírda felügyelő. 7. Ammer: „Nem, nem, sohal" Énekli a Turista Dalárda. Az előad£k_november 5-én, csü­törtök délután 5 órakor kezdődnek. Az előadók neve és a kollégiu­mok cime: Wagner János kir. főigazgató (Bu­dapest). Problémák és emlékek. (A szárazföldek keletkezése. A növé­nyek és állatok nemesítése. Keletru­méliai utiemlékek. 5 óra. Barátosi Balogh Benedek főv. polg. isk. igazgató, ázsiai utazó (Budapest.) A mennyei birodalom. (Kina). Be­mutatásokkal. 3 óra. Dr. Szabó Vendel p. kamarás, theo­lógiai tanár. A középkor méltatása. 3 óra. Dr. Mattyasóvszky Kassziáu fő­gimnáziumi igazgató. A légkör fizi­kája. Bemutatásokkal. 4 óra. Nádler István érs. tanítónőképző­intézeti igazgató. Pedagógiai problé­mák. 3 óra. • Obermüller Ferenc főreálisk igaz­gató. Goethe élete és költői műkö­dése 1770—1775 ig. (Német nyelven.) 3 óra. Blaskovics Piacid főgimn. tanár. A százesztendős „Zalán futása." Vö­rösmarty a költő, a hazafi és az em­ber a „Zalán futása "-ban. 3 óra. Dr. Raymann János főreáliskolai tanár. Hat előadás a zene barátjai számára. Dr. Marczell Árpád főreáliskolai tanár. Az európai irodalom főbb kor­szakai. 6 óra. Rosta József érs. tanitóképzőinté­zeti tanár. A modern magyar regény íőképviselői. II. rész. (Móricz Zsig­mond, Erdős René, Kaffka Margit, Sarányi Miklós). 3 óra. Dr. Csonkás Mihály főreáliskolai tanár. Franciaország nagy írói a for­radalom után (magyar nyelven) és Francia lírikusok a XIV. század kö­zepe táján. 3 óra. Mfimeth Romuald főgimnáziumi tanár. Művészet és műalkotás 3 óra. Az előadások hat héten át heten­kint négy napon (hétfőn, kedden, csütörtökön, pénteken) d. u. 5—8 ós 6—7 óráig folynak. A két előadás Közt 20 perc szünet. Részletes tan­rend, mely az előadások anyagát, az órarendet is feltünteti, Buzárovits és Tatarek könyvkereskedésében díjta­lanul kapható. Beiratkozni lehet 12 órára (15.000 K) vagy 24 órára (25.000 K), vagy az egész tanfolyamra, 48 órára (40.000 K). Beiratások naponta d. e. 10—11 óra között, vagy az előadások előtt d. u. fél 5— 5 óráig a tanfolyam ve­zetőjénél, Obermüller Ferenc főreál­iskolai igazgatónál a főreáliskola igazgatói irodájában (I. emelet) esz­közölhetők. I EGYRŐL-MÁSRuTf Brávó Stnwer! Volt a régi kedélyes Bécsnek két népszerű alakja: Kratky Baschik a a szemfényvesztő és Stuwer a py­„Zephir" folytonégő légfütéses kályhák 10 kgr. fával 24 órán át fűt egy szobát) november hó 20-ig gyár! iron elárusittatnak Széchenyi tér 5. szám alatt. Ritka alkalom!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom