Esztergom és Vidéke, 1897

1897-10-17 / 83.szám

renc József fölséges fejedelmünk képével és számos zászlóval diszitett első osztályába. Itt alig hangzott el ezen alkalomra készített és a képezdei ifjak által hangoztatott műének, csengő, csengő férfias han- • gon felszólalt e nemes városnak érdemekkel teljes polgármestere, Takáts István ur és először is ékes szavakkal megköszönve a számos és fényes gyülekezetnek ez ünnepélyes helyen való megjelenését, az egész iskolai helyiséget a nemes város nevében általadottnak nyilvánítja azon célra, melyre szánva volt. Utánna felszólalt az iskolai ügyekben fáradhatatlan buzgalmu Haaz Mihály prépost és cs. k. iskolai tanácsos ur. Beszéde remek és szivreható volt. Elősorolá a keresztény egyház szellemének hatását századokon keresztül a művészekre nézve, nem feledkezve meg Esztergomról, mely szintén ezen szellemek szárnyain emelkedni kezd, amint azt láthatóan bizonyitja a nagyszerű és fényes bazilika, több más ékes temploma, csinos épületei és különösen azon ékes épület, mely bennünket barátságos falai közé jelenleg befogad, Igen, -— igy szól —- Esztergom város érdemes tanácsának szivében a keresztény szellem honol akkor, midőn azon szép és tágas épületet nagy áldozzattal föléppitteté, melynek homlokán ezen szavak: »Gyermekei neve-, lésre« ragyognak s ezt nem kevesebb áldozattal ügyes és szakavatott tanitókkal, célszerű és ékes bútorzattal és tanszerekkel ellátta. Mindezekért a cs. k. helytartóság nevében köszönetet mond a nemes városnak és mindazoknak, kik ezen hasznos ügy mellett buzgóságukat kifejtették. A városnak ezen nagyszerű áldozatát tekintve, emlékezteti az illető tanárokat, hogy a szülők gyermekének, szivök drága kincseinek legyenek őrangyalai, vezérei a sz. hit, erkölcsösség és tudományok utjain, a tanulókat pedig intette, hogy haladjanak szerényen és gyorsan ezen az uton,ez által lerovandók hálájukat az áldozatot hozó szülők és nemes város irányában, Végre midőn dicsőén uralkodó fejedelmünknek, a tanodái ügyben tanusitott legmagasabb kegyét, legbölcsebb törvényeit kiemelné és legmagasabb személye üdvére a lelkesítő »éljen«-t kimondaná: a jelenlevő diszes közönség is hasonlóan szűnni nem akaró éljenekkel reszketteté meg az iskola falait. Ezen valóban szivet emelő lelkesedés után az egész ünnepély bezárásául a tanárok nevében szőt emelt Zajicsek János hittanár ur egyrészt ígérvén, hogy ő és társai szent hivatásuknak és nagyrabecsült megbízásuknak pontosan meg fognak felelni, másrészt az igen tisztelt gyülekezetnek és különösen a cs. k. tanácsnok urnák kegyeiben magát és társait ajánlaná, a diszes gyülekezet ismét harsogó éljenekre fakadt, Igy végződödt a lélekemelő ünnepély.« Az első tanévben az összes tanulók száma 34 volt, köztük 23 magyar, 27 I katholikus és 7 izraelita. férfiút, aki az intézet megnyíltától mind e mai napig annak katedráján ül s ott soha nem lankadó buzgósággal, ma is ifjú hévvel és lelkesedéssel munkálkodik. Ez a férfiú városunk egyik legéremesebb polgára : Kaán János. Mindenekelőtt pedig azt óhajtjuk, hogy majdnem az ötvenéves jubileum ne legyen mása a mainak, hanem legyen a kérdemlett elismerés, a becsületes munkásság glorifikálásának ragyogó, fényes feledhetetlen ünnepnapja ! * A reáliskola története. A reáliskola megalapítását a város az 1854 május 12-én tartott tanácsülésen határozta el s onnan a megyefőnök utján a bécsi kultuszminiszterhez kérvényt terjesztett fel a megnyitás engedélyezése iránt, amit még az évben meg is kaptak, miután a testvérvárosok is kötelezték magukat, hogy a tanári illetményből rájuk eső mennyiséget szívesen megfizetik. Az intézet megnyitása és megalapítása nem esett egy évre, nem lévén tanerők és felszerelések. Az egyelőre két osztályos iskola budgetjét az 1856-ik év febr. 13-án tartott közgyűlésen állapították meg. Az igazgató évi fizetését pl, 100, az első tanárét 600 pengő forintban. A kiirt pályázat azonban eredménytelen maradt, mert a pályázók egytől-egyig csehek és németek voltak, akiket Bach szelleme látott el útlevéllel. Végre 1857-ben a kivánt tanerők megjelentek és 1857. jul. 30-án Wirkler András, Trampitsch Károly és Kaán János reáliskolai tanároknak megválasztattak. Az ünnepi megnyitás okt. 15-én történt E nap története, ma kiválóan aktuális lenév, ide igtatjuk miképen emlékezett meg arról az intézet igazgatója, Kollár István az első intézeti évkönyvben: »E napon reggeli 9 órákkor Haáz Mihály prépost, cs. k. isk. tanácsnok, az áldozatot hozó városok küldöttei, az illető iskolai elöljáróság figyelmes szemei előtt a főelemi iskola tanonczai, mint Örömtársak által kisérve, zászló alatt haladt a 35 reáltanoncz az iskola épületből az Isten temploma felé. Itt az ifjúság barátja Tóth Imre kanonok és főesperes ur nevökben zengedezé a Jöjj el szt. Lélek Uristen-t és bemutatá a Mindenhatónak a sz. mise áldozatot, melynek végzetével bevonultak az érdekeltek reáliskolának a sz. képekkel, országunk atyjának, Fe5 batalionnal. A századok 2 peleton (fél század.) 4 szectio (szakasz) és 16 esrondera, (káplárság) vannak osztva, Tisztjei 1 Colonel, (ezredes,) 1 Lieutenant Colonel (alezredes,) 5 commandans (őrnagy,) 5 capitaine adjudant — major (őrnagy helyettes.) A századoknál van 1 capitaine, (1 fő és 1 alhadnagy,) 1 adjudant (tiszthelyettes,) 1 sergent major (őrmester) 1 fourrier (kezelő őrmester,) 4 seregent (szakaszvezetők hadjárat idején 7 a fél sectiók részére,) és 16 káplár, mindegyik commandója alatt 14—22 legény, aszerint, hogy milyen erős a század. Ezenkívül! van minden században első osztályú katona (lére classe.) olyan őrvezető féle de nincs oly hatásköre, mint az osztrákmagyar hadseregben a »bakternek«. Ezenkívül minden századnak 5 dobosa, 5 trombitása, 5 síposa, mely utóbiak más hadseregben a franciát is ideértve nem találhatók; egyedül a légióba vannak alkalmazva a melléjök osztott eléve-ekkel. Ilyképpen egész zenekar van a századoknál, amely menetelések alkalmával a századok előtt egy csomóba halad : irgalmatlan rikoltozással szorítva ki az ütenyeket lármás hangszereikből, (Folyt, köv.) Az októberi diploma idején, 1860. szept. 15-én Maiina János tanácsos, Kollár Péter, Vajda Antal, Niedermann Ferenc, és Pánczél János a városhoz jelentést tettek, hogy Esztergom akkor már 3 osztályos reáliskoláját továbbra is fenn akarja tartani, A hazafias felbuzdulás e napjaiban történt, hogy a reáliskola hat évi fenntartására a főkáptalan évi 400, gróf Pálffy Pál évi 100, gróf Sándor Móric egyszersmindenkorra 100 frtot ajánlott fel. Ez évben szervezték a reáliskola alapot, mely célravaló gyűjtés az első évben 3226 frt aláírását eredményezte, E nevezetes uj tanév 3 osztálylyal s egyszerre uj három tanerővel nyílt meg, akik még ma is oszlopai az intézetnek, u. m. Obermayer György, Bellovits Ferenc és Nemcsák János. A megyei törvényhatóság különös jóindulatot tanúsított az intézet iránt s 1861. febr. 18-iki közgyűlésen elhatározta, hogy az iskolai költségek egy negyedrészét házi pénztárából fedezi. 1862. május i-én folyt le az intézet egyik legszebb ünnepe : zászlójának felszentelése, amelyet a belvárosi plébánia templomban nagy pompával Szitovszky János hercegprímás végezett. A zászlóanya Frey Vilmosné, Fröchlich Franeiska urnő volt. A zászló két szép olajfestménye : Szűz Mária és Szent Imre képe Kaán János munkája. A zászlógombjában van az adakozók névsora. A felszentelés után az intézetben volt ünnepség, amelyen a bíborost Frey Ferenc, városunk jelenlegi országgyűlési képviselője üdvüzőlte. Az intézet első pályadiját az 1862/3 tanévben adták ki egy magyar történelmi kérdés feldolgozására. Az egy aranyat a Kaszinó ajánlotta fel. Ebben az időben az intézet már súlyos anyagi nehézségekkel küzdött, a tanárok 10—12 hónapig sem tudták fizetésüket megkapni. 1865-ben pláne mozgalom indult meg, hogy a város zilált pénzügyi viszonyainak rendezését a reáliskola feláldozásával kell végrehajtani. 1867-ben a város pénztára már másféléve hátralékban volt a tanári fizetésekkel, bár a tanulók létszáma folyton emelkedett s pl. 1869-ben már84-re nőtt. E válság oka az volt nagyrészben, hogy a szomszéd városok Írásbeli kötelezettsége papíron maradt, a megye határozata életbe nem lépett s a polgárok által aláirt adományokat senki sem szedte be. (Denikve, már akkor is Esztergom volt Esztergom.) Az intézet első nyilványos értesítője az 1868/9 tanévről jelent meg. 1870-ben a város a reáliskolát óvárosi alreáltanod#«-nak nyilatkoztatta ki s Obermayer György kezdeményezésére ez évben nyilt meg az ifjúsági könyvtár. Az intézet egyik kiváló oszlopa :: Maiina János igazgató 1873. febr. 14-én elhunyván, a városi közgyűlés helyébe dr. Feichtinger Sándort választotta meg s ez évben történt az intézet szervezetében az a változtatás, hogy volt egy igazgató és egy igazgató tanár, amelytisztet egyelőre évről-évre más tanár viselte. Az 1873/4-iki tanévben volt először négy osztálya az iskolának s mivel ennek fenntartásáról az évben költségvetésileg már gondoskodni nem lehetett, az igazgatóság aláírási iveken 1749 frtot, gyűjtött. , Az intézet emlékezetes napjai közé tartozik 1879. ápr. 24-ike, amikor az uralkodó pár ezüst mennyegzőjét riagy fénynyel ünnepelte meg, valamint 1880. május 13, igazgatójának : dr. Feichtinger Sándornak 40 éves orvosi jubileuma. 1882-ben Simor János hercegprímás az iskola fentartására 2000 forintos alapítványt tett s a főkáptalan 300 frttal járult a költségek fedezéséhez. Itt emiitjük meg, hogy az iskola legállandóbb jótevői egész a mai napig az Esztergomi Takarékpénztár és az Iparbank maradtak. 1883. dec. 19-én Trefort Ágoston kultuszminiszter Szász Károly miniszteri tanácsos és dr. Lutter Nándor tank. főigazgató kíséretében meglátogatta az intézetet s e látogatás eredménye volt, hogy a jövő évi közoktatásügyi költségvetésbe évi 2000 frt államsegélyt vett fel, amely először 1884 jan. i-én tétetett folyóvá s azóta sem emelkedett. 1886. okt. 27-én és 28-án résztvett az intézet a primási város nagy örömében : Simor János hercegprímás aranymisés jubileumának ünnepségeiben, ugyanez év okt. 14-én pedig legrégibb tanárát:: Kaán Jánost ünnepelte, akit ő felsége érdemeiért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntetett ki. A legutóbbi tiz év történetében nevezetesebb momentumok nem fordultak elő, kivéve a tavalyi millenáris ünnepséget. Az intézet ma is elég komoly anyagi helyzetben van s nagyobb fejlődésének még mindég a pénzkérdés állja útját. Az elmúlt negyven év alatt az intézet tanárai voltak : Kollár István, Kaán Já nos, Wirkler Endre, Trampitsch Károly, Zajcsek (Zajnai,) János, Hulinyi Ferenc (énektanár), Bellovics Ferenc, Nemcsák János, Obermayer György, Németh Viktor (hittanár), Korányi József (torna), Szabó József, Szmatanay József, dr. Kapossy Lucián (hittanár), Tóth Imre (hittánár), dr. Kőrösy László, Lengyel Fálvián (hittanár), Gyarmati József (tornatanár), Nógrádi Jenő, Nagy Antal, Kemény Árpád és Váralljai Sándor. Kaán János életrajza. Kaán János, reáliskolánk veterán tanára 1829-ben Tolnán született. Szüleit már három esztendős korában elveszítette s nagybátyja akkor Bécsbe vitte s gondos neveltetésben részesítette. Ott — hajlamait követve — a jubiláns a technikát abszolválta. 1850-ben került Budapestre, ahol a Marastoni-féle festészeti akadémia növendéke volt. 1851-ben visszatért Bécsbe, hogy ott az úgynevezett Mesteriskolában a hírneves Valdmüller György festészeti akadémiai tanár vezetése alatt tanulmányait tökéletesítse. 1855-ben visszament Budapestre s 1857-ig működött ott, mint festesz és mint rajztanár egy első rangú magánintézetben. 1857-ben letette a reáltanári vizsgát s mint fennebb emiitettük, még az év október 15-én reáliskolánk tanárává lett. Mint esztergomi lakos, a közügyek és a kultúra terjesztése térén igen sokat és igen eredményesen működött. 1868. június 8-án alapította meg az Esztergomi Ipar- és Segélyzo egyletet, mely 1874-ben alakult át a ma oly szépen virágzó Kereskedelmi és Iparbankká, melynél a jubiláns kezdettől fogva, mint vezérigazgató működik. A «Borászati Egylete megalapítása is a jubiláns érdeme. Ez együletet 1879-ben Trefort Ágost akkori földmivelésügyi miniszter személyes felszóllitására és támogatásával létesítette. 1874-ben, mint kiváló szőlőgazdász, miniszteri fillokszéra — biztossá neveztetett ki. Kiváló érdemeiért ő felsége 1886-ban tüntette ki a Ferenc József-rend lovagkeresztjével. 1872. óta állandóan tagja a városi képviselőtestületnek s annak ülésein — különösen tanügyi kérdésben — mindég előkelő szerepet játszik. Hogy a helybeli humanitárius egyesületek mindegyikének erőssége, részben mint választmányi, részben mint felügyelő bizottsági tag, szinte felesleges, felemlítenünk. A. Színészei Esztergom,. október 16. A „ITürdő" nagy termében kisebb — nagyobb közönség látogatja a szinielőadásokat, amelyek az eddigi benyomások után illetve elég jók. A társulatnak van néhány tagja, a kiknek játéka valódi színészi színvonalon áll. B. Polgár Béla a direktor, Bera Kózsa a koloratur énekesnő, Hanti El ma a primadonna. Thetraszovits Margit, a komika, Bátosi Endre és neje Polgár Fanny jó színészek,, az összjáték azonban kívánnivalót hagy hátra. A társulat igyekvése, hogy a színi irodialom legújabb termékeit mutatja be az esztergomi közönségnek, dicséretreméltó, de azon hátránynyal is jár,, hogy többen nem igen tudják szerepeiket és az előadások menetén — néha — kellemetlen vontatottságot észlelhetünk. Ma este lép fel először Bajczy József, a társulat iaj tenoristája, aki a budapesti zeneakadémiát végezte és egyike a vidék legelső énekes színészeinek. Szerdán este gyéren látogatott ház előtt folyt le Marianna esztergomi premierje és valóban sajnálhatja a közönség, hogy ezen remekmű végignézésének műélvezetétől megfosztotta magát Polgár Fanny a nehéz és fárasztó címszerepet kitűnően adta. A férfigyülölő pesszimista asszony előttünk vált szerető nővé, majd a sötét titok kiderítése után érzéketlen, mindenkor elszánt szerencsétlen asszonynyá. Anyja tragikus életrajzát megkapó közvetlenséggel adta elő jóakaró pártfogójának Don Joachimnak (B. Polgár Béla). A Montoyával folytatott szerelmi jelenet sok hallgatónak könnyekét csalt a szemébe. Majd Montoyának éjféli, váratlan megjelenése a bánatos, kesergő Marianna előtt a szerelmes asszony szivetrázó kitörései, a küzdelem szerelem és gyűlölet között, mindezt B. Polgár Fanny megkapó közvetlenséggel adta. Bátosy Endre Montoya, B. Polgár Béla Don Joachim szerepében nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. A mellékszereplők is elég jók voltak és igy az összjátékon ezúttal nem igen voltak kínos intervallumok észrevehetők. Csütörtökön telt ház előtt adták Dnrand és Durand-t. Hogy a pompás bohózat ezúttal megérdemlett sikert nem aratott, annak egyedül az általános szerep nem tudás volt az oka, amelyben még az egyszer megjelenő epizódalakok (pl. Adolf szolga) is jeleskedtek. Legzajosabb hatása Tharoszovics Margitnak volt de La Haut Tourellé szerepében dacára, hogy a szerző intencióját teljesen