Esztergom és Vidéke, 1894

1894-02-22 / 15.szám

papnövelde aligazgatója, 1889-ben pe­dig esztergomi tiszt, kanonok lett; később az esztergomi érseki szent­szék ülnöki méltóságát is viselte. A boldogult irodalmi téren is működött. ^Romkövy Bálint* név alatt, és saját neve alatt is több könyvismertetést, czikket stb. irt, főleg az Uj Magyar Sionba. Említendő e czikkek közül egy jeles tanulmány „A liberalizmus és az internationale" czim alatt ugyan­csak az Uj Magyar Sionban. Soóky Gábor végrendeletét Magos Sándor járásbiró szerdán délután hirdette ki Dr. Csernoch János kanonok, végrendeleti végrehajtó és R o s z i­v a 1 István kanonok előtt Az egész vagyon csak pár ezer forintra rúg, mely­ből a végrendelkező misékre 400 frtot hagyományozott, és egyjelentékenyebb összeg kamatait unokaöcscse: Soóky Gábor neveltetésére. A szeminárium a következő gyászjelentést adta ki: Az esztergomi Szent Istvánról czimzett őrségi érseki papnevelő intézet elüljárói és tanári kara szomorodott szívvel jelenti szeretett tagtársa, Nagyságos és Főtisz­telendő Tótsoóki Soóky Gábor úrnak, t. kanonok, szentszéki ülnök, és papnevelő-intézeti aligazgatónak hosszas, súlyos betegség és a haldoklók szentsé­geinek ájtatos felvétele után, életének 5[-ik, áldozárságának 29-ik évében, f. hó 20-án délben történt elhunytát. A boldo­gul tnak hiilt tetemei f. hó 22-én délután 4 órakor fognak a papnevelő-intézetben beszenteltetni, s onnan a sz.-györgy­mezei sírkertben a föltámadásig nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő sz. mise-áldozat pedig a temetés napján délelőtt 9 órakor fog a főszékesegyház­ban a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Esztergomban, 1894, február 20-án. Az örök világosság fényeskedjék neki I — Vaszary Kolos herczegprimást a m. t. akadémia igazgatósága tegnap az el­halt Szögyény M. László helyére igaz­gatósági taggá választotta meg. — A közoktatásügyi miniszter G y e r­t y á n ff y István kir. tanácsost és a Budapest-krisztinavárosi állami tanítóké­pezde igazgatóját megbízta, hogy az esztergomi róm. kath. tanítóképezde, az óvónő-képző, és összes esztergomi nép­iskolákat rendelkezési jog nélkül az isko­lai év és vizsgák alatt meglátogassa és a tanulmányi előmenetelről jelentéseket tegyen. — A katholikus legényegylet folyó hó 25-én vasárnap este szavalatokkal és hangversenynyel egybekötött estélyt tart. Az estélyre a meghívókat holnap bocsátják ki. — Kinevezés. M i h a 1 i k Dezsőt, Mihalik Bálint előkelő esztergomi keres­kedő fiát a Magyar Takarékpénztárak központi Jelzálogbankja igazgatósága legutóbb segédkönyvvezetővé nevezte ki. — A Baross-szobor alapja javára a bizottság 94.454 frt 19 kr. tőke felett rendelkezik. A végrehajtó-bizottság is­mételten felkéri az ivtartó urakat, kül­denék be az iveket az esetleges adomá­nyokkal egyetemben a Leszámítoló pénz­váltó bankhoz, mivel a végelszámolás immár meg fog ejtetni. — Csólicsnak merényletéből a herczeg­primás ellen tudvalevőleg sajtóper is ke­letkezett, melyet f. hó 26-án fog tár­gyalni a győri esküdtszék. A midőn ugyanis a prímás elleni merényletnek hire hozzánk jutott, B á r t f a y Géza, a „Pesti Hirlap" és más lapok tudósítója felkereste Csólics nejét, s a felől kérde­zősködött, hogy nem kapott-e férjétől levelet. Csólics felesége ekkor átadta Bártfaynak férje levelét, melyben meg­írta, hogy a prímást megöli, azonkívül utasította feleségét, hogy menjen el egyik esztergomi kanonokhoz, s kérjen tőle segélyt, mit az meg is tett. Miután Bárt­fay a Csolicsnéval folytatott beszélgeté­séről lapjainak referált, megnevezte azt a kanonokot, kihez Csólics nejét kül­dötte, s határozottan kijelentette, hogy a gyilkosságot meg lehetett volna akadá­lyozni, ha Csólics tervéről a prímást ér­tesítették volna. A tényt letagadni nem lehetett már, és a kanonok erre annyit mondott, hogy a kérdéses levelet telje­sen nem olvasta. Ekkor az „Esztergomi Hirlap"-ban Horváth Rezső esztergom­városi segédléikész tollából folyt „Reha­bilitáczió" czimű vezérczikkben egyrészt sértő rágalmak lettek Bártfay ellen közzé­téve azon nyilatkozat kapcsán, hogy Csólicsot Vaszary rendszere vitte gyil­kosságra. Midőn ennek ellenében Bárt­fay a prímást védelmezte, azt írták rá, hogy a primás és Lóskay főkormányzó rendszerét anyagi haszonból védi. Bárt­fay Géza ennek folytán Horváth segéd­lelkész, mint a czikk szerzője, és S i n k a Ferencz Pál, mint felelős szerkesztő ellen rágalmazás és becsületsértés miatt vádat emelt, s az állított tények bizonyítását a legteljesebb módon megengedte. Esz­tergomból az esküdtszéki tárgyalásra igen sokan mennek Győrbe. Tanukul kö­rülbelül 30-an vannak megidézve. — Vasúti baleset. Már régen sok panaszra adott alkalmat a garami vasúti hid, amely olyan ügyetlenül van építve, hogy az áthaladó vona­tok a hidtartó vasoszlopok közvetlen közelében kénytelenek elhaladni. Em­lékezünk még a balesetre pár év előtt, mikor egy szerencsétlen utas épen akkor dugta ki fejét a vasúti kocsi ablakán, midőn a vasút a hidon ha­ladt át. És ez okozta a szegénynek halálát: a vasszerkezet szétzúzta az utas fejét. Most ismét ujabb szeren­csétlenségről adhatunk hírt, melynek a szűkre épített hid volt az oka. — Vasárnap, 18-án délután a Budapest­ről Bécs felé menő tehervonat egyik kocsija szálfával volt megrakva. Nem tudni zokkenés folytán, vagy egyéb okból a fák egynéhánya tovább nyú­lott a kocsi szélénél, s a garami hídba ütődve a megterhelt kocsi és az utánna jövő egészen összezúzódott. A baleset miatt a közvetlen utánna haladó gyorsvonat, mely 3 óra 27 perczkor szokott Nánára érkezni, egy órai késéssel jött rendeltetési helyére, miután Kövesden másik vágányra igazították át. A megsérült tehervo­natnak Kövesdről segéíymozdonyt küldöttek. A 3 óra 28 perczkor Ná­náról Pest felé induló személyvonat is csak, vagy egy órai késedelemmel indulhatott meg. — Átteszik a 26. ezredet. Ez a hir kisért már hetek óta Esztergomban. Mint hiteles forrásból értesülünk, ugyan szó volt róla, hogy házi ezredünk egy tetemes részét más garnizónba teszik át, de utóbb megváltozott ez az elhatá­rozás és most bevégzett tény, hogy az ezred nálunk marad. Mindössze anynyi igaz a változásokból, hogy a komáromi ezred megy Pozsonyba, a pozsonyi pedig Bécsbe lesz áthelyezve a közel jövőben. — A községi birőválasztások hétfőn és kedden folytak le az innenső járásban a szolgabiróság vezetése alatt. Nevezetesen Sárisápon megválasztatott Füredi József; Csolnokon megmaradt régi bíró: P u t z József; Kirván megma­radt : P a u 1 Sebestyén ; Unyon meg­választatott : M o 1 n á r János; D á g o n: Ilii Ádám lett biróvá. — Időjárásunk mostanában oly vál­tozó, hogy nem tudjuk mit tartsunk fe­löle. Midőn mult héten ragyogó üde enyhe tavaszi napok tündöklődtek, azt hittük, hogy a tavasz ébredni kezd s nemsokára virágözön fogja borítani ker­tünk fáit. A szellő oly enyhe volt, a napsugár oly élesztő és meleg, hogy örömmel siettünk a szabadban élvezni a kellemes napokat. A budautczai kaszár­nya-romokat szorgos kezű munkások lepték el és sietve, a kellemes időjárás folytán vigan láttak a munkához. Elénk volt forgalom a dunai hid előmunkála­tainál is; a langyos délutánokon sere­gestül vonult ki a séta kedvéért is a kö­zönség nézni az építkezéseket. Ámde egyszerre hideg szél zúdult alá északról, egy kevés havat is hozva. S nappal bár az ég üde kék volt s a nap fényesen tündöklött is, hideg szél csipi a járóke­lők arczát. Este aztán csonttá fagy a göröngy. A szél zúg, ránczigálja a czég­táblákat, s örült dalokat muzsikál a te­lefondrótokon, mig a ragyogó csillagok s a teli hold nevetve tekintnek alá a di­dergő vidékre. — Adóvégrehajtók mozgalma. A Komá­rom városi adóvégrehajtók körében moz­galom indul meg arra nézve, hogy mint a város alkalmazottjai, a tisztviselők nyugdíjintézetébe felvétessenek. A végre­hajtok ez iránti kérvényükkel a városi közgyűlés elé szándékoznak lépni. — Elkeresztelések. Dr. Fehér Gyula, esztergomi plébános ellen Gart­sik Nagy Sallay István ev. ref. lelkész által feljelentett elkeresztelések egyiké­nek ügyében az esztergomi rendőrkapi­tány a következő szószerinti Ítéletet hozta: Esztergom szab. kir. város ren­dőrkapitányi hivatalától. 32. sz. kih. 894. Gartsik Nagy Sallay István ev. reform, lelkésznek Dr. Fehér Gyula esztergomi rkatholikus plébános ellen tett feljelen­tése, vegyes házasságban élő református anyától született, általa megkeresztelt Schönbeck Katinka keresztelési bizony­lata áttételének elmulasztása és megta­gadása által elkövetett, a vallás- és köz­oktatásügyi minisztériumnak 1890. évi 10.086. számú rendelete í-sö pontjába üt­köző kihágás miatt folyamatba tett ki­hágási ügyben a megtartott tárgyalás alapján Esztergom szab. kir. város rend­őrkapitányi hivatala, mint első fokú ki­hágási hatóság következőleg i t é 11: Dr, Fehér Gyula plébánost a kihágás vádja és annak következményei alól f e 1 m e nt i s öt Schönbeck Katinka keresztelési bi­zonylatának áttételére .nem kötelezi. Okok: A tárgyalás során meg lett álla­pítva, hogy a Schönbeck József római kath. vallású és Hafner Borbála zwing­lianus vallású esztergomi lakosok törvé­nyes házasságából 1892-ik évi szeptember hó 30-án született Katalin nevű leányu­kat vádlott Dr. Fehér Gyula esztergomi róm. kath. vallású plébános megkeresz­telvén, a keresztelési bizonylatot azt a 10.0861890. szám alatt kelt kultuszmi­niszteri rendelet, illetőleg az 1868. évi 53. tcz. 12. §-a alapján igénylő feljelentő esztergomi ev. református lelkésznek át nem küldötte. Jóllehet vádlott Dr. Fehér Gyula plébánosnak eme cselekvénye, il­letve állítólagos mulasztásának indoko­lására felhozott ama védelme, hogy ezt lelkiismerete, illetve vallásszabályainak tudatában nem tehette meg, a fent hi­vatkozott törvény, illetve törvényerejű miniszteri rendelet kétségbe nem von­ható s vallás és hivatalos állás különb­ség nélkül minden magyar állampolgár­kötelező rendelkezésével szemben figye­lembe vehető nem volna, mindazonáltal a feljelentett kihágás vádja és következt menyei alól felmenthető volt: mert a vegyesházasságban élő anya, kinek val­lását a megkeresztelt az 1868. évi 53. tcz. 12. §-a rendelkezése alapján követi, a be­ügyelt anyakönyvi kivonat szerint zwing­liana vallású és saját vallomása szerint e vallását a magyarországi reformált egyházak kötelékébe be nem lépve to­vábbbra is megtartotta. Minthogy pedig köztudomás szerint Esztergomban, de egész Magyarország területén zwinglia nus vallásfelekezet nem létezik s így ez esetben az 1868. évi 53. tez. 20. §-ának rendelkezése alkalmazásba nem jöhet, nyilvánvaló, hogy vádlott az anya val­lásának megfelelő egyházközség nem lé­tében nem szegte meg az idézett tör­vény és miniszteri rendelet intézkedéseit, ennélfogva öt a kihágás vádja és követ­kezményei alól felmenteni kellett. Mely Ítélet magánvádló és vádlottnak azzal adatik ki, hogy a mennyiben általa ér­dekeiket sértve vélnék, szabadságukban áll ellene 3 nap alatt fellebbezni. — Villamos világítás. Úgy látszik, nem­sokára lesz már villamos világitásunk. Dr. Helc Antal polgármester Szabó József városi pénztárnokot bizta meg a villamos-gyárakkal való tárgyalással. E megbízás következtében Szabó úr a Ganz és társa, Egger B. és Társa és a Sie­mens és Halske-féle czégekkel lépett érintkezésbe. Az Egger-féle gyár főnöke Egger Gyula mult héten ez ügyben vá­rosunkban járt. Az ő szóbeli ajánlata alapján a czég 4,000 forintért lenne haj­landó a város világítását elvállalni, mely összegért a testvérvárosok közutait is világítaná olyanformán, hogy 2500 frt jutna a kir. városra. Es 1500 frt a test­vérvárosokra. A magán hazak világítását is jutányosán vállalja el egy 10 stearin­gyertya erejű lámpát évenként 12—13 forintért világitana, a 16 gyertyafényüt 18 forintért, a 32 gyertyaerejűt 32 forin­tért. Ezenkívül a bevezetés költségei 5, illetve 8 forintot tennének ki 7 aszerint, amint a vezetéket a magánfogyasztók egyszerűbben vagy díszesebben óhajta­nák kiállitani. A czég, ha 800 magán­előfizetője lesz, hajlandó a felállítást azon­nal megkezdeni. Mivel a vállalathoz 80,000 -100,000 frtnyi befektetés lenne szükséges, ez összeget Egger részvény­társaság utján akarja összehozni; a rész­vények felét az Egger-czég maga meg­tartaná. A kir. városban jelenleg száz­fcgynehány utczai lámpa van, melyeket a tervezők még szaporítani szándékoznak. A szóbeli ajánlaton kívül a czég azóta már írásbeli ajánlatot is benyújtott a vá­rosi tanácshoz. Mindenesetre jó lesz megvárni, mit szólnak mindehhez Sie­mensek és Ganzék, aztán könnyű lesz kiválasztani a három közül a legjutányo­sabb ajánlkozást. — A bazilika kupoláját most tisztit­tatja az érseki uradalom az oda rakodott törmelék és szeméttől. Hogy ennek az óriási templomnak tisztogatása is milyen monstruózus munkába kerül, fogalmat al­kothatunk abból, hogy vagy 700 szekér törmeléket szállítottak le a kupola pe­reméről. — Sikkasztó kereskedő. Wallfiisch Li­pót párkányi kereskedő ellen a párkányi takarékpénztár végrehajtást foganatosí­tott. Wallfisch úgy vélte kijátszani a takarékpénztárt, hogy a lefoglalt végre­hajtási tömegből ékszereket és más ér­téktárgyakat elvitt. Miért is ellene sik­kasztásmiattvád emeltetvén, a komáromi törvényszék öt hat hónapi fogházra és 3 évi politikai jogok elvesztésére ítélte. Wallfisch neje is vádolva volt, de öt a törvényszék felmentette. — A vízkűra háttérbe szorittatik. A medico-electricus gyógymód lassan ki­szorítja a vízkúrát. Süketség, fülzúgás, rheumatismus, köszvény, ischias, emész­tési gyöngeség, ideggyengeség, elhízás, bronchitis, asthma, katarrhus stb. gyor­san és biztosan gyógyittatik, a beteg hivatásában való zavarása nélkül. Érte­kezés bérmentesen. — M e d i c o-E 1 e c­tricus Intézet, 2B, Auf dem Ber­lich, Köln a. Rh. IRODALOM. —• „Pénz és Föld u czimmel vettünk egy Budapesten megjelenő, Magyarország jelzálog- és földbirtokforgalmának érde­keit képviselő uj szaklapot, melynek első mutatványszáma közjegyzőileg konstatált 65.000 példányban jelent meg. A kiváló gonddal szerkesztett szaklap bő és vál­tozatos tartalmából kiemeljük a következő czikkeket: „Beköszöntő ; u „Mátyás^király, mint szántó „Föld és Hitel," irta dr. Dobránszky Péter; a „Királyhágóntuli országrész (Erdély) birtokviszonyai; „Va­lutaszabályozás" sat. Állandó rovatok: Törvényhozás, Lapszemle, Törvénykezés és Közigazgatás, Szakirodalom, Közgaz­daság, Hitel és Pénzügyek, Vasúti ügyek sat. A lap felelős szerkesztője; dr. B á t­t a s z é k i Lajos. A lap négy pályadijat tűzött ki, összesen 500 ezüst korona ér­tékben, mely összeget a beküldendő pá­lyamüvek megbirálásáig, Steinbach István, budapesti kir. közjegyzőnél helye­zett letétbe. Előfizetési dija a lapnak egy évre 3 frt, fél évre 2 frt. Megjelenik minden hó 1. 10. és 20. nap­ján. A lap előfizetői Magyarország tér­képét, az egyes megyék termelési ágait hitelesen kitüntetve, hátlapján Ma­gyarország eladó birtokaival, d i j­mentesen kapják. Az előfizetési dij a kiadóhivatalhoz czimzendö, váczi-körut 39. sz. alá. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom