Esztergom és Vidéke, 1894
1894-02-22 / 15.szám
papnövelde aligazgatója, 1889-ben pedig esztergomi tiszt, kanonok lett; később az esztergomi érseki szentszék ülnöki méltóságát is viselte. A boldogult irodalmi téren is működött. ^Romkövy Bálint* név alatt, és saját neve alatt is több könyvismertetést, czikket stb. irt, főleg az Uj Magyar Sionba. Említendő e czikkek közül egy jeles tanulmány „A liberalizmus és az internationale" czim alatt ugyancsak az Uj Magyar Sionban. Soóky Gábor végrendeletét Magos Sándor járásbiró szerdán délután hirdette ki Dr. Csernoch János kanonok, végrendeleti végrehajtó és R o s z iv a 1 István kanonok előtt Az egész vagyon csak pár ezer forintra rúg, melyből a végrendelkező misékre 400 frtot hagyományozott, és egyjelentékenyebb összeg kamatait unokaöcscse: Soóky Gábor neveltetésére. A szeminárium a következő gyászjelentést adta ki: Az esztergomi Szent Istvánról czimzett őrségi érseki papnevelő intézet elüljárói és tanári kara szomorodott szívvel jelenti szeretett tagtársa, Nagyságos és Főtisztelendő Tótsoóki Soóky Gábor úrnak, t. kanonok, szentszéki ülnök, és papnevelő-intézeti aligazgatónak hosszas, súlyos betegség és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, életének 5[-ik, áldozárságának 29-ik évében, f. hó 20-án délben történt elhunytát. A boldogul tnak hiilt tetemei f. hó 22-én délután 4 órakor fognak a papnevelő-intézetben beszenteltetni, s onnan a sz.-györgymezei sírkertben a föltámadásig nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő sz. mise-áldozat pedig a temetés napján délelőtt 9 órakor fog a főszékesegyházban a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Esztergomban, 1894, február 20-án. Az örök világosság fényeskedjék neki I — Vaszary Kolos herczegprimást a m. t. akadémia igazgatósága tegnap az elhalt Szögyény M. László helyére igazgatósági taggá választotta meg. — A közoktatásügyi miniszter G y e rt y á n ff y István kir. tanácsost és a Budapest-krisztinavárosi állami tanítóképezde igazgatóját megbízta, hogy az esztergomi róm. kath. tanítóképezde, az óvónő-képző, és összes esztergomi népiskolákat rendelkezési jog nélkül az iskolai év és vizsgák alatt meglátogassa és a tanulmányi előmenetelről jelentéseket tegyen. — A katholikus legényegylet folyó hó 25-én vasárnap este szavalatokkal és hangversenynyel egybekötött estélyt tart. Az estélyre a meghívókat holnap bocsátják ki. — Kinevezés. M i h a 1 i k Dezsőt, Mihalik Bálint előkelő esztergomi kereskedő fiát a Magyar Takarékpénztárak központi Jelzálogbankja igazgatósága legutóbb segédkönyvvezetővé nevezte ki. — A Baross-szobor alapja javára a bizottság 94.454 frt 19 kr. tőke felett rendelkezik. A végrehajtó-bizottság ismételten felkéri az ivtartó urakat, küldenék be az iveket az esetleges adományokkal egyetemben a Leszámítoló pénzváltó bankhoz, mivel a végelszámolás immár meg fog ejtetni. — Csólicsnak merényletéből a herczegprimás ellen tudvalevőleg sajtóper is keletkezett, melyet f. hó 26-án fog tárgyalni a győri esküdtszék. A midőn ugyanis a prímás elleni merényletnek hire hozzánk jutott, B á r t f a y Géza, a „Pesti Hirlap" és más lapok tudósítója felkereste Csólics nejét, s a felől kérdezősködött, hogy nem kapott-e férjétől levelet. Csólics felesége ekkor átadta Bártfaynak férje levelét, melyben megírta, hogy a prímást megöli, azonkívül utasította feleségét, hogy menjen el egyik esztergomi kanonokhoz, s kérjen tőle segélyt, mit az meg is tett. Miután Bártfay a Csolicsnéval folytatott beszélgetéséről lapjainak referált, megnevezte azt a kanonokot, kihez Csólics nejét küldötte, s határozottan kijelentette, hogy a gyilkosságot meg lehetett volna akadályozni, ha Csólics tervéről a prímást értesítették volna. A tényt letagadni nem lehetett már, és a kanonok erre annyit mondott, hogy a kérdéses levelet teljesen nem olvasta. Ekkor az „Esztergomi Hirlap"-ban Horváth Rezső esztergomvárosi segédléikész tollából folyt „Rehabilitáczió" czimű vezérczikkben egyrészt sértő rágalmak lettek Bártfay ellen közzétéve azon nyilatkozat kapcsán, hogy Csólicsot Vaszary rendszere vitte gyilkosságra. Midőn ennek ellenében Bártfay a prímást védelmezte, azt írták rá, hogy a primás és Lóskay főkormányzó rendszerét anyagi haszonból védi. Bártfay Géza ennek folytán Horváth segédlelkész, mint a czikk szerzője, és S i n k a Ferencz Pál, mint felelős szerkesztő ellen rágalmazás és becsületsértés miatt vádat emelt, s az állított tények bizonyítását a legteljesebb módon megengedte. Esztergomból az esküdtszéki tárgyalásra igen sokan mennek Győrbe. Tanukul körülbelül 30-an vannak megidézve. — Vasúti baleset. Már régen sok panaszra adott alkalmat a garami vasúti hid, amely olyan ügyetlenül van építve, hogy az áthaladó vonatok a hidtartó vasoszlopok közvetlen közelében kénytelenek elhaladni. Emlékezünk még a balesetre pár év előtt, mikor egy szerencsétlen utas épen akkor dugta ki fejét a vasúti kocsi ablakán, midőn a vasút a hidon haladt át. És ez okozta a szegénynek halálát: a vasszerkezet szétzúzta az utas fejét. Most ismét ujabb szerencsétlenségről adhatunk hírt, melynek a szűkre épített hid volt az oka. — Vasárnap, 18-án délután a Budapestről Bécs felé menő tehervonat egyik kocsija szálfával volt megrakva. Nem tudni zokkenés folytán, vagy egyéb okból a fák egynéhánya tovább nyúlott a kocsi szélénél, s a garami hídba ütődve a megterhelt kocsi és az utánna jövő egészen összezúzódott. A baleset miatt a közvetlen utánna haladó gyorsvonat, mely 3 óra 27 perczkor szokott Nánára érkezni, egy órai késéssel jött rendeltetési helyére, miután Kövesden másik vágányra igazították át. A megsérült tehervonatnak Kövesdről segéíymozdonyt küldöttek. A 3 óra 28 perczkor Nánáról Pest felé induló személyvonat is csak, vagy egy órai késedelemmel indulhatott meg. — Átteszik a 26. ezredet. Ez a hir kisért már hetek óta Esztergomban. Mint hiteles forrásból értesülünk, ugyan szó volt róla, hogy házi ezredünk egy tetemes részét más garnizónba teszik át, de utóbb megváltozott ez az elhatározás és most bevégzett tény, hogy az ezred nálunk marad. Mindössze anynyi igaz a változásokból, hogy a komáromi ezred megy Pozsonyba, a pozsonyi pedig Bécsbe lesz áthelyezve a közel jövőben. — A községi birőválasztások hétfőn és kedden folytak le az innenső járásban a szolgabiróság vezetése alatt. Nevezetesen Sárisápon megválasztatott Füredi József; Csolnokon megmaradt régi bíró: P u t z József; Kirván megmaradt : P a u 1 Sebestyén ; Unyon megválasztatott : M o 1 n á r János; D á g o n: Ilii Ádám lett biróvá. — Időjárásunk mostanában oly változó, hogy nem tudjuk mit tartsunk felöle. Midőn mult héten ragyogó üde enyhe tavaszi napok tündöklődtek, azt hittük, hogy a tavasz ébredni kezd s nemsokára virágözön fogja borítani kertünk fáit. A szellő oly enyhe volt, a napsugár oly élesztő és meleg, hogy örömmel siettünk a szabadban élvezni a kellemes napokat. A budautczai kaszárnya-romokat szorgos kezű munkások lepték el és sietve, a kellemes időjárás folytán vigan láttak a munkához. Elénk volt forgalom a dunai hid előmunkálatainál is; a langyos délutánokon seregestül vonult ki a séta kedvéért is a közönség nézni az építkezéseket. Ámde egyszerre hideg szél zúdult alá északról, egy kevés havat is hozva. S nappal bár az ég üde kék volt s a nap fényesen tündöklött is, hideg szél csipi a járókelők arczát. Este aztán csonttá fagy a göröngy. A szél zúg, ránczigálja a czégtáblákat, s örült dalokat muzsikál a telefondrótokon, mig a ragyogó csillagok s a teli hold nevetve tekintnek alá a didergő vidékre. — Adóvégrehajtók mozgalma. A Komárom városi adóvégrehajtók körében mozgalom indul meg arra nézve, hogy mint a város alkalmazottjai, a tisztviselők nyugdíjintézetébe felvétessenek. A végrehajtok ez iránti kérvényükkel a városi közgyűlés elé szándékoznak lépni. — Elkeresztelések. Dr. Fehér Gyula, esztergomi plébános ellen Gartsik Nagy Sallay István ev. ref. lelkész által feljelentett elkeresztelések egyikének ügyében az esztergomi rendőrkapitány a következő szószerinti Ítéletet hozta: Esztergom szab. kir. város rendőrkapitányi hivatalától. 32. sz. kih. 894. Gartsik Nagy Sallay István ev. reform, lelkésznek Dr. Fehér Gyula esztergomi rkatholikus plébános ellen tett feljelentése, vegyes házasságban élő református anyától született, általa megkeresztelt Schönbeck Katinka keresztelési bizonylata áttételének elmulasztása és megtagadása által elkövetett, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak 1890. évi 10.086. számú rendelete í-sö pontjába ütköző kihágás miatt folyamatba tett kihágási ügyben a megtartott tárgyalás alapján Esztergom szab. kir. város rendőrkapitányi hivatala, mint első fokú kihágási hatóság következőleg i t é 11: Dr, Fehér Gyula plébánost a kihágás vádja és annak következményei alól f e 1 m e nt i s öt Schönbeck Katinka keresztelési bizonylatának áttételére .nem kötelezi. Okok: A tárgyalás során meg lett állapítva, hogy a Schönbeck József római kath. vallású és Hafner Borbála zwinglianus vallású esztergomi lakosok törvényes házasságából 1892-ik évi szeptember hó 30-án született Katalin nevű leányukat vádlott Dr. Fehér Gyula esztergomi róm. kath. vallású plébános megkeresztelvén, a keresztelési bizonylatot azt a 10.0861890. szám alatt kelt kultuszminiszteri rendelet, illetőleg az 1868. évi 53. tcz. 12. §-a alapján igénylő feljelentő esztergomi ev. református lelkésznek át nem küldötte. Jóllehet vádlott Dr. Fehér Gyula plébánosnak eme cselekvénye, illetve állítólagos mulasztásának indokolására felhozott ama védelme, hogy ezt lelkiismerete, illetve vallásszabályainak tudatában nem tehette meg, a fent hivatkozott törvény, illetve törvényerejű miniszteri rendelet kétségbe nem vonható s vallás és hivatalos állás különbség nélkül minden magyar állampolgárkötelező rendelkezésével szemben figyelembe vehető nem volna, mindazonáltal a feljelentett kihágás vádja és következt menyei alól felmenthető volt: mert a vegyesházasságban élő anya, kinek vallását a megkeresztelt az 1868. évi 53. tcz. 12. §-a rendelkezése alapján követi, a beügyelt anyakönyvi kivonat szerint zwingliana vallású és saját vallomása szerint e vallását a magyarországi reformált egyházak kötelékébe be nem lépve továbbbra is megtartotta. Minthogy pedig köztudomás szerint Esztergomban, de egész Magyarország területén zwinglia nus vallásfelekezet nem létezik s így ez esetben az 1868. évi 53. tez. 20. §-ának rendelkezése alkalmazásba nem jöhet, nyilvánvaló, hogy vádlott az anya vallásának megfelelő egyházközség nem létében nem szegte meg az idézett törvény és miniszteri rendelet intézkedéseit, ennélfogva öt a kihágás vádja és következményei alól felmenteni kellett. Mely Ítélet magánvádló és vádlottnak azzal adatik ki, hogy a mennyiben általa érdekeiket sértve vélnék, szabadságukban áll ellene 3 nap alatt fellebbezni. — Villamos világítás. Úgy látszik, nemsokára lesz már villamos világitásunk. Dr. Helc Antal polgármester Szabó József városi pénztárnokot bizta meg a villamos-gyárakkal való tárgyalással. E megbízás következtében Szabó úr a Ganz és társa, Egger B. és Társa és a Siemens és Halske-féle czégekkel lépett érintkezésbe. Az Egger-féle gyár főnöke Egger Gyula mult héten ez ügyben városunkban járt. Az ő szóbeli ajánlata alapján a czég 4,000 forintért lenne hajlandó a város világítását elvállalni, mely összegért a testvérvárosok közutait is világítaná olyanformán, hogy 2500 frt jutna a kir. városra. Es 1500 frt a testvérvárosokra. A magán hazak világítását is jutányosán vállalja el egy 10 stearingyertya erejű lámpát évenként 12—13 forintért világitana, a 16 gyertyafényüt 18 forintért, a 32 gyertyaerejűt 32 forintért. Ezenkívül a bevezetés költségei 5, illetve 8 forintot tennének ki 7 aszerint, amint a vezetéket a magánfogyasztók egyszerűbben vagy díszesebben óhajtanák kiállitani. A czég, ha 800 magánelőfizetője lesz, hajlandó a felállítást azonnal megkezdeni. Mivel a vállalathoz 80,000 -100,000 frtnyi befektetés lenne szükséges, ez összeget Egger részvénytársaság utján akarja összehozni; a részvények felét az Egger-czég maga megtartaná. A kir. városban jelenleg százfcgynehány utczai lámpa van, melyeket a tervezők még szaporítani szándékoznak. A szóbeli ajánlaton kívül a czég azóta már írásbeli ajánlatot is benyújtott a városi tanácshoz. Mindenesetre jó lesz megvárni, mit szólnak mindehhez Siemensek és Ganzék, aztán könnyű lesz kiválasztani a három közül a legjutányosabb ajánlkozást. — A bazilika kupoláját most tisztittatja az érseki uradalom az oda rakodott törmelék és szeméttől. Hogy ennek az óriási templomnak tisztogatása is milyen monstruózus munkába kerül, fogalmat alkothatunk abból, hogy vagy 700 szekér törmeléket szállítottak le a kupola pereméről. — Sikkasztó kereskedő. Wallfiisch Lipót párkányi kereskedő ellen a párkányi takarékpénztár végrehajtást foganatosított. Wallfisch úgy vélte kijátszani a takarékpénztárt, hogy a lefoglalt végrehajtási tömegből ékszereket és más értéktárgyakat elvitt. Miért is ellene sikkasztásmiattvád emeltetvén, a komáromi törvényszék öt hat hónapi fogházra és 3 évi politikai jogok elvesztésére ítélte. Wallfisch neje is vádolva volt, de öt a törvényszék felmentette. — A vízkűra háttérbe szorittatik. A medico-electricus gyógymód lassan kiszorítja a vízkúrát. Süketség, fülzúgás, rheumatismus, köszvény, ischias, emésztési gyöngeség, ideggyengeség, elhízás, bronchitis, asthma, katarrhus stb. gyorsan és biztosan gyógyittatik, a beteg hivatásában való zavarása nélkül. Értekezés bérmentesen. — M e d i c o-E 1 e ctricus Intézet, 2B, Auf dem Berlich, Köln a. Rh. IRODALOM. —• „Pénz és Föld u czimmel vettünk egy Budapesten megjelenő, Magyarország jelzálog- és földbirtokforgalmának érdekeit képviselő uj szaklapot, melynek első mutatványszáma közjegyzőileg konstatált 65.000 példányban jelent meg. A kiváló gonddal szerkesztett szaklap bő és változatos tartalmából kiemeljük a következő czikkeket: „Beköszöntő ; u „Mátyás^király, mint szántó „Föld és Hitel," irta dr. Dobránszky Péter; a „Királyhágóntuli országrész (Erdély) birtokviszonyai; „Valutaszabályozás" sat. Állandó rovatok: Törvényhozás, Lapszemle, Törvénykezés és Közigazgatás, Szakirodalom, Közgazdaság, Hitel és Pénzügyek, Vasúti ügyek sat. A lap felelős szerkesztője; dr. B á tt a s z é k i Lajos. A lap négy pályadijat tűzött ki, összesen 500 ezüst korona értékben, mely összeget a beküldendő pályamüvek megbirálásáig, Steinbach István, budapesti kir. közjegyzőnél helyezett letétbe. Előfizetési dija a lapnak egy évre 3 frt, fél évre 2 frt. Megjelenik minden hó 1. 10. és 20. napján. A lap előfizetői Magyarország térképét, az egyes megyék termelési ágait hitelesen kitüntetve, hátlapján Magyarország eladó birtokaival, d i jmentesen kapják. Az előfizetési dij a kiadóhivatalhoz czimzendö, váczi-körut 39. sz. alá. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ.