Esztergom és Vidéke, 1891

1891 / 34. szám

ESZTERGOM, XIII. ÉVFOLYAM.

34. SZÁM.

VASÁRNAP 1891. APRIL 26.

>—--------------------—

—------------------------------------------------------H

M

EGJELENIK HETENKINT KÉTSZER:

VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN.

ELŐFIZETÉSI ÁR:

Egész évre .

.......................•..................................G frt — kr

F

el évre . .

Negyed évre .

Egy szám ára 7 kr.

Városi és megyei érdekeink közlönye.

SZER K eTz T ÓS É G:

PFALZ-HÁZ, FÖLDSZINT,

hová a lap szellemi részéi illető közlemények küldendők.

K I A D Ó - hTv ATAL :

SZÉCHENYÍtÉR 331,

hová a lap hÍYÜüos és nmgáuliirdctései, a nyilttérbe szánt közlemények, előfizetési pénzek és reklamálások intózendőlc.

©-----------------------------------------------------------------------a

HIRDETÉSEK :

HIVATALOS HIRDETÉSEK 1 szótól 100 szóig 75 kp, 100- tól 2O0-ig 1 írt 50 kr, 200-tól 300-ig 2 frt 95 kr. Belyegdij 30 kr.

MAGÁN HIRDETÉSEK i leirállapodás szerint legjutánvosab- I

ban közöltéinek.

NYJLTTÉR sora 20 kr.

©---------------------------------------------------------------------•

H

USZQHQT ÉV.

Huszonöt évig egy eszmének élni,

Örökké hinni, küzdni és remélni ;

Megvetni gyönyört, mit az ólét adhat, Másoknak hagyni fényt, pompát, hatalmat,

Es nem törődni azzal, hogy miért Nyujtnak kisebbnek mint Te, nagy, babért.

S ha milljó ajkról hymnust zengenek Hétköznapi hősnek most az emberek,

Te, mint egy főpap hajdan tenni szokta, Kiülsz a bérozre, kezed összefonva,

Szelid szemekkel elmerülsz a múltba,

Hisz a lemondást szived megtanulta.

* *

*

Huszonöt évig eszmékért csatázni,

Nem tudhat más, csak Te, jó „István bácsi“!

LÉVAI SÁNDOR.

Majer István jubileuma.

Esztergom, ápr. 26.

Ma van negyedszázada, hogy a kürthi plébánost, Major Istvánt Scitovszky pri- s esztergomi kanonokká nevezte ki. ' Bilka esemény már egymagában is, bogy [ mint kanonok valaki huszonöt évig bírja t stall a mit; de még riikább, hogy valaki ► olyan kiváló tehetségekkel és szívvel, [ mint Majer István, huszonöt esziendeig [ kanonok maradjon. Nem akarunk disszo- r na u ez iát kelieni a mai ünnepen, midőn ; a bódolat és szerelet újabb virágaival [járulunk az országosan nagyrabecsült 1 főpap elé.

Majer István, mint kanonok huszonöt t esztendeig egészen Eszlergomé volt. Jó- 1 tékonysága és szelleme negyedszázad ) óta áthatotta társadalmunkat; apostoli i szelídsége nemesitetle a sziveket; igazi í keresztényi lelke szeretni való felebará- i tot lálolt mindenkiben valláskülönbség

nélkül ; végtelen jósága sok száz szegény család Ínségét oszlatta s könnyét szári tolta.

A milyen emlékezetes volt István bácsi jubileuma, ötven irodalmi esztendő köszöntése, olyan emlékezetes a mai ünnep, melyet egész zajtalanul, de annál emelkedetlebb érzelmekkel ü ünk meg.

Köszönijük Majer István püspököt Esztergom közönsége nevében oly tiszta szeretettel és nemes lelkesedéssel, melyet nagy szive minden dobbanása reánk árasztott.

Ünnepeltessék: a fény és hatalom embere, de áldassék a szivjóság bőse. Isten áldása kisérje őt még sokáig, erősítse énjét, ihlesse szivét, sugallja jóságát és jutalmazza legszebb élethivatásáért a siralom völgyében örökre fényes emlékezettel s egy szebb hazában az örökkévalóság glóriájával !

Vasárnapi munkaszünet.

(1881. évi XIII. te/..)

1. §. Vasárnapokon, valamint szent István király napján, mint nemzeti ünnepen, a magyar szent korona országainak területén az ipari munkának szünetelnie kell.

Kivételt képez az üzleti helyiségek és berendezések tisztántartásához és helyreállításához szükséges munka.

2. §. Az ipari munkának szünetelése legkésőbb vasárnap reggeli 6 órakor kezdődik és megkezdésétől számítandó 24 óráig, de legalább is a szü- neti napot követő reggeli 6 óráig tart.

3. §. A kereskedelmi miniszter felíiaialmazlatik, hogy saját hatáskörében rendeleti utón határozza meg

a) azon iparnemeket, melyeknél azért mert az üzem félbeszakítása lehetetlen vagy a folytonos üzembeutartást <i fogyasztóközönség vagy a közforgalom igényei vagy valamely hadászati vagy egyéb közérdek jelesen ipari indokok feltétlenül megkövetelik az ipari munka, az első szakaszban megjelölt szünnapokon is végezhető lesz. ;

b) azon módozatokat, melyek mellett azok a kisiparosok, kik maguk, segéd- és lanonezok igénybevéle nélkül, lakásukon dolgoznak, a munkaszünet alól főimen Ihetők.

E rendeletek megállapításánál a kereskedelemügyi miniszter a belügy- és földmi velésiigyi miniszterrel, Horvát- Szlavonországokra nézve a borvát- sz 1 avon-da 1 mátországí bánnal egyetérLő- leg jár el.

A kereskedelemügyi miniszter ezen rendeleteket, valamint az ezeken később e?/közölt, módosításokat utólagosan az országgyűlésnek bemutatni köteles.

4. §. Azon iparnemeknél, melyeknél az ipari munka az előző pont szerint vasárnapokon is végezhető lesz, köteles az illető iparüző az ezen munkánál alkalmazott munkások olyatón felváltásáról godoskodni, hogy a munkások legalább minden hóban egy teljes, vagy minden két hétben egy fél vasárnapon munkaszüiiofet élvezzenek.

5. §. A bányászati és kohászaii üzemekre, az állami pénzverdére, valamint az államegyedárnsagokra és az azokkal összekötött vállalatokra nézve a kivételesen vasárnapokon is végezhető munka engedélyezése s illetőleg rendeleti utón való szabályozása iránt a jelen törvény

3. és 4. §-aiban foglalt elvek alapján a pénzügyminiszter intézkedik.

6. §. A ki az 1., 2., 4 és 5. §-ok- ban foglalt határozatokat megszegi, kihágást követ el és 1 frt tói 300 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

E kihágás a közigazgatási hatóságoknak (1880. XXXVII. tcz. 41. §.) Hor- vál-Szlavonországokban az ott érvényben levő hafározmányok szerint illetékes hatóságoknak hatáskörébe uta 1 tátik.

7. § 1868. Lili. tcz. 19. §-ának második bekezdése és kapcsolatban ezzel az 1879. XL. tcz. 52. §-a rendelkezése továbbra is érvényben marad.

A jelen törvény hatálya alá tartozó esetek (6. §.) csakis ezen törvény határozatai szerint és az abban megjelölt hatóságok által birálandók meg és büntetendők.

Az esetben, ha valamely cselekmény úgy ezen törvény 6. §-ának, valamint az 1879. XL. tcz. 52. §-ának határozatai szerint is büntetendő, az eljárásra csak a jelen törvény 6. §-ában megjelölt hatóságok az illetékesek,

A jelen törvény a törvénytárban való megjelenése napjától számítandó bárom hó múlva lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszter, Horvál.-Szlavonországok területére nézve Horvái-Szlnvou-Dalmátor- szágok bánja bizatik meg.

A jul. hó 15-én életbe lépő min. rendeletét jövő számunkban közöljük.

i is„Esitergom és Viiéke‘ ‘tárcsája.

S e! m e c z.

(VII. Kincstári bányák,) (Folytatás.)

Selmecz vidékének arany- és ezüstbányái 4 kevés kivétellel a magy. kir. államkincstár d birtokai Legczélszerübb tehát, ha a kincstári cf bányabirtokról nyújtok általános képet, i. különös tekintettel a város közvetlen körit nyékére, hogy leírásom leginkább turistái ;o czéloknak feleljen meg.

A kincstári bányabirtokhoz tartozó müvek 8 Selmeczen és a szomszédos ldingertárnai, Is steffultói, szélaknai, bodriisi, vihnyei és d bélabányai völgyekben feküsznek.

Legrégibb bánya s telep a Glanzenberg id hegyben lehetett. Az érczek feldolgozásaid1 hoz ólom is szükséges, ezt a Glanzenberg sa szolgáltatta, igy e körül növekedett a telep ív várossá.

Részletes adatokat a XIV. sz.-ból bírunk, íb de a bányák nagyrésze már akkor el volt uhfulva. A művelés főleg a szélaknai és bódul rusi völgyben volt élénkebb. (Biebertárna.) A A bélabányai már 1385-ben el volt fülva.

A XV. sz. első felében a selmeczi bá- [íinyákat kirabolták a husziták, majd Rozgonyi q9emberei teszik tőnkre annyira, hogy csak f.a század utolsó negyedében tudnak ismét líflábra kapni.

Ez idő alatt újra a bélabányai bányászat rei lendült föl. 1453-ban Bélabánya városi |C jogokat nyer, 1504-ben szab. kir. város se’lesz. Ugyanezen évben kezdik a bélabányai

altárna művelését, de még e században abbahagyják.

Egyik hanyatlása mindig a másik emelkedésével járt. Selmeczen és Hodruson a bányászat a XVI. sz. elején újra feléled annyira, bogy 1535-ben, midőn egy királyi bizottság a bányákat bejárta, 5700 kilo ezüstöt termelt s 4000 embert foglalkoztatott.

j Ily váltakozó szerencsével folyt a bányászat később is, részletes megírásával tehát tovább nem is foglalkozom. Csak azt jegyzem meg, hogy az összes bányavállalatok 1583-ban egyesülnek s felveszik a leggaz- j dagabb bánya után a »felsöbiebertárnai« nevet, 1640-ben pedig az államkincstár megvásárolja a bányákat s ma is tulajdona.

A selmeczi bányák egykori mesés termeléséről szóljanak a következő adatok. A vízkiemelés küzdelmeinek költséges korszaka után 1740-től 1760-ig a bányák 342,295 kilo ezüstöt, 1087 kilo aranyat termeltek 42,310,409 frt értékben, nagyrészt a felső-biebertárnából.

Múlt tárezában említett altárnák építése után oly nagy lendületet nyer a bányászat, hogy évenként az átlagos termelés 18,000 kilóra emelkedik.

3 790-töl 1865-ig 503.230 kilo ezüstöt, 1170 kilo aranyat, 373,636 q olmot és 210 q rezet, összesen 53.222,968 frt értékkel termelnek a felsőbiebertáruui kincstári bányák.

A múlt századi jövedelmes korszak leg- üdvösebb intézkedése a bányaiskolának, majd bányászati akadémiának felállítása.

A m. kir. felsőbiebertárnai bányabirtokban, mint emlitém, magánosoknak is van

részük, az egész bányaüzemet azonban az államkincstár vezeti. Kincstáriak : a selmeczi, szélaknai, gedeontárnai, hollókői, józseftárnai, ó-mindszenttárnai, hofertarnai, ó-antaltárnai, erzsébettárnai és unversagt- tárnai bányatelkek, a Ferencs-császár- altárna bányatelke és földszintes bányatelkek Prencsfalu és Némethi községekben. Magántársulatokkal közös : íriedenfeldi,

györgytáruai, uj - is te n ál d ásta mai, uj-mind- szenttárnai, uj antaltárnai, Ferencz-, Teréz- és Carolus Barromeus-banyatelkek.

összes terület 25.391,560 m.2

Vau a bányatelkeken kívül két hányó-, két salaktere, összesen 198 mesterséges vízesése, 88 háza 214 melléképülettel s 85,656 m2 kert s udvarral, végre 2.560,840 m2 földbirtoka.

Egy-egy bányatiszt felügyelete alatt álló tizennégy telepre van a banyabirtok felosztva, u. m.: pjergi, nándor- és krisztina- aknai, károlyaknai, miksaaknai, istvánaknai, istenáldástarnai, Zsigmond-András-aknui, pacbertárnai, Ferencz-József-aknai, béia- bánya-györgytárnai, liodrusbánya- ó- és uj-mindszenttárnai, uj an tál tárnak, vilinye- ó-antal- és erzsébettárnai, végre a hofer- tárnai bányatelepekre. Legtöbbet szokott ezek között termelni a pacbertárnai, a Ferencz-József- és máriaaknai és a vihnyei ó-antaltárnai telepek. Elég lesz a két első bővebb ismertetése.

A pacbertárnai bányatelep műveletei Selmeczbánya városa alatt terülnek el. Foglalkoztat 377 embert. Tárnái: Glanzen- berg-altárna (612 m.) és a sz. Háromság- altárna (3962 m.), utóbbin 2757 m. hosszú vasút. Aknája az Erzsébetakna loerejü járgánynyal és vizkerékkel. összesen 6867 ni.

I vasút van fektetve a bányában és 482 m. a külszínen. Műveletei a János- és kórház- teléreken. 1883-ban termelt: 10 kilónál több aranyat, 276 kilo ezüstöt, 215,930 q olmot, 1329 q rezet, összesen 166,344 frt értékben.

í A Ferencz-József- és máriaaknai bánya- J telep műveletei a Grüner érezéren folynak, i s foglalkoztat 254 embert. El van látva szállitógőzgéppel.Ferencz-Jozsef-aknán van két légsütitőgép, II. József-altárna színén egy vizemelö gőzgép. A vasút hossza 3186 m. Termelt 1883-ban közel 32 kilo aranyat,

I 2269 kilo ezüstöt, összeseu 151,363 frt értékben.

Mindenütt nagy befolyást gyakorolnak ja bányaművelésre az érczerek fekvése s a környék felületi viszonyai. E viszonyok is okozták, a múltkor felemlített okokon kívül, hogy Selmeez vidékén régebben főkép aknákkal folyt a művelés s nem .tárnákkal. Ma már csaknem valamennyi akna le van j mélyítve II. József-altárna színére. Átlagos mélységük 270 —280 m. i Legmélyebb aknák Selmeczbánya körül;

1 Amália-akna (540 m., egyszersmind leg-: magasabban fekvő: 763 m. a tengerszine fölött), Erzsébet-akna (415 in.), Zsigmond- akna (360 in.), Ferencz-József-akna (1883- ban 320 m., ma állítólag több 400 ra.-nél). Az aknait szükség szerint művelési sziliekre, nyilámokra vannak telosztva, melyek az érezér csapásirányát követik. E nyilámok 25—40 méternyire vannak egymástól. A főbb nyiláinokou is vasutak vannak lerakva. Hasonlít tehát az egész egy fához, hol a törzs az aknát képezi, az ágak pedig az