Esztergom és Vidéke, 1886

1886-04-08 / 28.szám

társalgásban elejtett szavait, hivatalos előterjesztéskép hozza fel, amivel az ügymenetre nézve káros befolyású idegenkedés idéztetik elő. A VIII. pontra vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy a városi major leltár 3 példányban 1884. és 1885. évtől is szabályszerűen elkészíttetett, azoknak egy példánya a levéltárba helyeztetett íia tehát a tek. közgyűlés ezélszerűnek véli ezen leltár felülvizsgálatát elrendelni az esetben kér erre nézve egy bizottságot kiküldeni, melynek vizsgálatában a város tanácsa teljes megnyugvást találand. EMLÉKEZZÜNK RÉGIEKRŐL Esztergom vármegye helységei száz év eiött. X. S ü t t ő. Kor. szerint magyar falu a Dunánál, Neszmély és Nyerges-újfalu közt, mindegyiktől egy mföldre, érseki birtok. Vau vörös és fehér márványa, melyet olasz kőfaragók asztalokká oltárokká, szobrokká feldolgoznak és simitnak, kath. templommal. Vályi szerint német falu, földesurai mint felébb, lakosai kath. Fekszik az országutban, Piszkéhez fél, Bikolyhoz egy, Neszmélyhez is egy órányira. Határa hegyes völgyes, homokos is, mindazáltal szorgalmas munka után mindent megterem. Fehér és vörös jóizű boraikat leginkább komáromiak szokták megvenni. Nevezetesiti szép vörös márványa, melynek faragói és simitói helyben laknak. Jelenleg is németek s kath. lakják. S z e n t-G y ö r g y. Kor. nagyon fukarul irja róla, hogy magyar mezőváros, s egy részét teszi Esztergom városának kath. templommal, szőlőmiveléssel. Vályi jobban méltatja : földesura az esztergomi érsekség, fekszik Esztergom melett, sz.-Tamástól egy utcza választja el. Jó bort termő szőlőhegyeiket sok szép forrásvíz nedvesiti, melyek közt nevezetes a sz. János kútja. Erdeje hegyes és völgyes, sűrű ligetei is vannak, számos többféle vadja lévén, nem közönséges vadászatot szolgáltat. Vala hajdan prépostsága, káptalani s városi fő temploma de a tatárokkal és kunokkal folytatott hadak megemésztették. Megujitá ugyan ezeket Csanády esztergomi érsek, de az ozmánok által egészen elpusztíttatván csak az üres hír maradt fenn. Visszajöttek ugyan ide a törökök kiűzetése után a lakosok de a Rákócziak által ismét elszéleszÉn bejegyzett ügyvéd jelölt« — és »balek« ? Kezdett bennem forrni a méreg, s durczásan ültem a zöld asztalhoz. Negyedóra negyed után mult, a jelenlevők nagy része elvégezte dolgát, a kaczér leányzó is elvesztette már perét (s ezt nem adtam egy vaklóért !) a szakértők is jelen voltak már, de az én ellenfelem még sem jött. Már épen elnapolni akartam a szemlét, mikor az ajtó kitárult s elegáns uri hölgy lépett a terembe. Alperesnő volt. A kölcsönös bemutatás után rögtön megkezdtük a szemle foganatosítását. Rosszul ütött ki, a kérdéses köpeny tényleg szük volt, nem fért össze a duzzadó kebleken. Ekkor eszembe jutott a zöld fiskális tanácsa. — Fogadom, hogy alperesnő most ugyanoly mértékkel birna, minővel két év előtt birt. Alperesnő ez idő alatt annyira meghi... hi... kövéredett, hogy az akkor jó köpeny most már szük. Mert hogy a köpeny tényleg alperesnő akkori mértéke szerint készült, azt könyvével képes felperes beigazolni. Oh, mint vártam, hogy az én csinos ellenfelem rögtön ájuldozni fog ily hatalmas argumentumok hallatára. De ehelyett ö nagysága ajkait kicsinylőleg bigyesztgetve, (s megvallom, az enyéménél sokkal nyugodtabb hangon) replikázott. tettek, s előbb nem is tértek vissza, mig a haza régi békességét meg nem nyerhette. Most e város népes és szép virágzásban van, jeles szabadságokkal birva, habár a régieket elveszítették. Lakosai többnyire magyarok, ezek után következnek a németek és tótok, de a kik leginkább nemzeti nyelvünkkel élnek, s mind kath. — Helybeli plébánost eddig nem nyerhettek, hanem plébániaházat már építtetett Ft. példás kegyességű Dravetzky Ferencz ur esztergomi kanonok tulajdon költségén, s a templom is kicsinosittatott az uraság kegyességéből. Felemlíti végre a sötét kaput, melyet néhai primás gróf Barkóczy Ferencz épitetett 1762-ben temérdek költséggel arra végre, hogy sz. György városának könnyű közlekedése legyen Esztergom városának egyéb három szakaszaival. Most tiszta magyar mezőváros kath. lakosokkal csinos uj tornyú templommal, s Oltósy urnák szagos meggyfa-pipaszár telepével. Vásárt is tart ápril 24-én és deczember 30-án. (Folyt, köv.) NÉMETH VICTOR. TŰZOLTÓ-EGYESÜLETÜNK. (Niedermann József titkári jelentése.) III. Egyesületünk fenállása legfőképpen a város közönségének jóakaratától függ, s a midőn ezt jelezzük tesszük ezt azért, hogy a város képviselő testülete iránti hálánk és elismerésünknek adjunk kifejezést, másrészt, hogy tudasI suk miszerint a folyó évre is nevezetes összeg szavaztatott meg részünkre. Ugyanis két tűzőr bérére 528 ft Ezek ruházatára 60 ft Tűzi szerek, eszközök, tömlők és világításra 600 ft Tűzőr helyiség bé

rletére 250 ft összesen : 1438 ft Egyesületünk derék péuztárnoka részéről beadott pztári számodás tanusága szerint, kit méltán megillet az elismerés — a mult évi bevétel czim szerint a következő volt I. Mult évi maradvány 16.— II. Hátralékos 9 ft tagdíjból beszedetett 2*— III. Adományok czim én befolyt a) az esztergomi kereskedelmi és iparbank részéről 25*— b) az esztergomi takarékpztár részéről 75'— — Ah, én el voltam készülve ily megjegyzésre, annak jeléül becsatolom az iratokhoz ezt a bizonyítványt. Az átnyújtott okmányban pedig az állott, hogy X. Y. kerületi orvos hivatalosan bizonyítja, miszerint özv. Cs. • Aranka úrhölgy mellszélessége 1884. évi vízkereszt napján 100, mai napon pedig csak 99 f

/j centimétert tett ki. Kelt Budapesten 1886. vízkereszt napján, sajátkezű aláírás (p. h*).. Tehát egy fél centiméterrel még soványabb lett! Leforrázva voltam, keringett köröttem a világ. Hisz ez az asszony túljárt tiz ügyvéd eszén is. De honnan a pokolból szedhette ezt a furcsa bizonyítványt ? Nem soká váratptt a magyarázattal. — Tudják, uraim, az ugy van, hogy én szenvedélyes tánczos vagyok, az orvosom pedig szenvedélyes phytiologus, a ki minden ösmerősén tanulmányoz valamit, rajtam például azt, hogy mennyit köhög el az ember melléből egy-egy farsang alatt. E czélból minden vízkereszt és hamvazó szerda napján megmér, és bebizonyítja, hogy eme néhány hét alatt öt-hat centimétert veszitek mellbőségemből. Igy tehát sajnálhatja az én szabóm, hogy nem farsang utolján volt e szakértői szemle, vagy hogy nem farsang végén küldte két év előtt a köpenyt, — ekkor alighanem paszszolt volna, hisz egynehány hét múlva reEzen két pénzintézet évek során át folytén segélyben részesíti egyesületünket, s azon reményben, hogy jövőben sem fogja gyámolító kezét tőlünk megvonni egyik sem, helyesnek tartjuk, ha évi jelentésünk keretében is ezen két pénzintézet irányában hálás köszönetünknek adunk kifejezést. IV. Hátralékos ruhaára visszatéri? tése czimén sajnos misem folyt be, pedig ezen követelésünk 91 ft 50 krt tesz. V. Tagsági dijakban 306 ft VI. Két tűzőr bérére a városházi pénztárból 528 ft. VII. Két tűzőr ruházatára a város házi pztárából 80 ft. VIII. Hydrophor használatért semmi. IX. Boltőrzési díjból 288 ft. X. Tűzi eszközök beszerzése és fenn. tartására a város házi pénztárából 400 ft, XI. Vegyesek czimén 13 kr. Az összes bevétel tehát 1720 ft 37 kr. Kiadatott pedig: I. Szenvedő hátralék czimén fenn volt 61 ft 74 krból kifizettetett 45 ft 50 kr. II. Személyi kiadásokra 200 ft. III. Két tűzőr bérére 506 ft. IV. Két tűzőr és kocsis ruházatára 128 ft. V. Egy kocsis bérpótléka czimén 39 ft 91 kr. VI. Egy boltőr bérére 72 ft. VII. Országos tűzoltó szövetségi tagdíjra 6 ft 30 kr. VIII. Tűzi eszközök beszerzése és fenntartására 352 ft 97 kr. IX. Vegyesekre 144 ft 69 kr. Az összes kiadás volt 1495 ft 37 kr. s ekként a készpénz maradvány 225 ft. (Folytatása köv.) SZÍNHÁZI SZEMŰT (14. Árendás zsidó.) Az ismeretes népszínmű szombaton este került szinre, másodszor. Sólymosi az ő halhatatlan Misojával remekelt, Sólymossiné pedig Bettiben nemcsak dalaival, de kedves játékával is hódított. A közönség a miivészpár játéka által nyújtott élvezetet hálás tapsokkal jutalmazta. (15. Lumpáczius Vagabundus.) Nestroy bohózata Csepreghy jóizü magyar humorral saturált átdolgozásában vasárnap este zsúfolt házat csinált. Solymossi Elek, a kedvelt vendégművész művelte ezt a csodát, A közönmélhetőleg 5—6 centiméterrel soványabb leszek. Minthogy azonban a beállandó soványság csak rövid ideig fog tartani kérem ezúttal felperes elutasítását! Mialatt én ámultam — bámultam e

z asszony ördöngös furfangja fölött, a biró mosolyogva hirdette ki az elutasító Ítéletet. Megsemmisülten támolyogtam ki a teremből. Hazamentem s levélben referáltam a zöld fiskálisnak a kudarczról, egyszersmind értésére adva, hogy irodájából ezennel kiléptem s kérve, hogy három heti gázsimot a szegények közt ossza szét. Két héttel utóbb a váczi utczában találkoztam a csinos özvegygyel. Habozás nélkül megszólított, pedig ugyancsak megzavart tekintete. — Mondja csak, barátom, tetszett önnek az a bizonyos bársonyköpeny ? — Biz én, nagysád, már szebbet is láttam annál. — Ennek örülök. ízlésre mutat. Oh én utálatosnak találtam. Hanem tudja-e fiatal barátom, hogy ön a minapi tárgyalás alkalmával nagy bakot lőtt ? Tudja-e, hogy ha ön a szakértői szemlét arra is kiterjesztetni kéri, vájjon alperesnő ruhája nincsen-e kitömve, — megnyerte volna a pört! Hahaha!.., Hisz abból a farsangi meséből egyetlen egy árva ség mind végig derült kedvvel mulatott a bohózat eredeti komikumán s különösen Sólymosi Czérna szabóját szűnni alig tudó tapsokkal jutalmazta. Sólymosiné nagyon kicsi, de nagyon kedves hatású szerepben lépett föl. Rózsi dalait nagy tetszéssel fogadta a jól mulató nagy közönség. (16. Eossi és Weóber eoneertje. Miért nem házasodik a sógor?) Hétfőn este Rossi javabeli hegedűvirtouoz és Weéber zongoraművész lépett föl kicsiny, de előkelő közönség előtt, Rossi Paganini nagy hangversenyében mutatta be kiváló tehetségét a legszebben s ezt az elragadott közönség zajos tapsokkal jutalmazta. Weéber ur azonban nem tudott sem elragadni, sem föllelkesíteni. Pedáns és kimért zongorajátékából hiányzott a művészet múzsájának a csókja. A kis vígjáték a körülményekhez képest elég eleven volt. Borossné a fiatal menyecskében elismerésre méltó sikert aratott, (17. A Veteránok.) A Sólymossi-pár negyedik és utolsó vendégjátékául kerültek szinre a Veteránok kedden este. Maga a darab a vidéken nem csinálhat nagy hatást, mert a vidéki közönség nem ismeri a hóbortos veteránokat eredeti példányokban. Solymossi Elek a színpadi óriási hiányok daczára is meg tudta menteni a darab humorának derűjét s mind játékát, mind couplettjeit zajos tapsokkal fogadták. Sólymossiné Szöcske Julisban nemcsak rokonszenves dalaival, de közvetlen és benső játéval a legkedvesebb emléket hagyta maga után. A derék művész-pár egyébiránt nemcsak a közönségnek nyújtott négy estén keresztül kiváló műélvezetet, de a mostoha sorsú színtársulatnak is tetemes istápolást szerzett. Mind a kettőért csak elismeréssel adózunk. HÍREK. — Herczegprimásunk jubileuma. Pozsonyban Heiler püspök értekezletet hivott össze, melyen elhatározták, hogy a herczegprimáshoz juhileuma alkalmából művésziesen kiállított üdvözlő feliratot fognak intézni; továbbá minder év október 28-án ünnepélyes isten: tiszteletet tartanak s a önkéntes ada kozásokból »Simor-alapitvany« nevei viselő jótékony alapítványt fognak lé tesiteni. f Hulényi Ferenoz. Hosszú szen védés után hunyt el a jó öreg, a ki eg:sz Esztergom ismert és szeretett szó sem volt igaz. De azért szívesen látón ma este nálam egy csésze theára. Adieu ! A viszontlátásig ! T. SÁNDOR. — Húsvét 1886 ban. Az idei húsvét legkésőbbi időpontra esik, amelyre egyálta Ián eshetik, t. i. ápr. 25-re. Ilyesmi a je len században még nem fordult elő, d nem is fog ismétlődni és a jövő századba is, közönséges számitásunk szerint a húsza dikban, szintén csak az 1943. évben fo húsvét megint ápr. 25-re esni. Egyébiráu a húsvét nem igen szokott a legutols határnapra esni. Ez csak minden századba egyszer történt. Az 1734., 1666., 1546 1451. években. A századok hosszú sorába a XIV. az egyedüli, melyben ez eset nei fordult elő. Azelőtt előfordult 1204., 1109 1014 és 919. években. Legkorábban a hm vét márcz. 22-én lehet, mint 1818. évbe volt. Ennek ismétlődése a 2000-ik évi egyátalán többé nem lehetséges. Mert < a korai húsvét is csak szórványosa fordul elő a századokban, u. m. 1761 1693., 1573., 1598., 1478., 1383., azt* a XIH. századot átugorva 1136., 104. 946. években. Ezen két időpont között i. márcz. 22. és ápr. 25-e között a száz; dok hosszú során át minden napra esel már a húsvét.