ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-11-27 / 127. szám

SZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 20 fillér. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth L.-utca 30. alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVIl. évfolyam, 127. szám. Felelős szerkesztő: GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932. november 27 Trianoni aktualitás az a ron­gyos kis kőművesinas, aki bicikli­vel jár esti tanfolyamra Dorogról Esztergomba. Sötét este van, mire a tanításnak vége, — akkor i kis inas becsavarja vászonnadrágjá­nak szárát, csíptetővel összeszo­rítja rongyoskönyökű kabátjának ujját, lejjebb húzza ütött kopott sapkáját, szemére valami vihar­vert porüveget erősít madzaggal, felhúzza lyukas kesztyűjét, meg­gyújtja a lámpát rozoga bicikli­jén, — felugrik és mindezek mel­lett boldogan mosolyogva neki­indul a sötét országútnak. Trianoni aktualitás ez a kis kő­művesinas, — még inkább az, ha a kis inas életébe messzebbre te­kintünk hátra és előre. Talán hadi­árva, talán egy küszködő hadi­rokkant család gyermekei közül az egyik a kis kőművesinas, aki pici korától kezdve naponta azzal ébred és azzal alszik el, hogy az élet számára nehéz küzdelem, csupa kötelesség — rongyos ruha, munka, koplalás, biciklizés a sötét ország­úton, — hogy ö a kötelességtelje­sítés elől nem térhet ki... Az embert sokszor szívenüti az élet. — Úgy érezzük, hogy ez a kis kőművesinas az életével bizonyítja az élniakaró trianoni magyarság ban való fontos szerepét, —- nem szóval, szájjal, érveléssel és poli­tikai szemfényvesztéssel. Hisszük, hogy ez a kis inas a magyar fel­támadás felé biciklizik. Gömbös miniszterelnök azt mon­dotta, hogy ellenséget talál benne a, tőke, amely áldozni nem tud. Ezt a gondolatot megfordítva az Esztergom—Dorog között bicikliző kis kőművesinas esetével lehet job ban megvilágítani... (g.) A Pilis-Vértes Szövet­ség címere. Mi gcsonkitott országunk két leg­szebb hegyvidékének gazdasági fel­lendítése céljából alakult meg ez év folyamán Lingauer Sándor dr. Ko­márom és Esztergom közig, egyelőre egyesitett vármegyék főispánjának elnöklete alatt a Pilis-Vértes Szövet­ség. Eredményekben bízó működé­sét már megkezdette, mely iránt mindkét hegyvidék lakossága meleg érdeklődést tanusit. Mint minden egyesületnek, úgy a szövetségnek is van címere, melyet itt mutatunk be olvasóinknak. Kevés egyesület ­I nek van 1 olyan kife­jezéstel j es címere, i mint en­1 nek a szö­I vétségnek. Legfelül az országleg­nagysze­rűbb tem­ploma,a mi Bazilikánk ékeskedik. Középütt a bánhidai Turul fejezi ki a Vértes­hegység magyarságát. Alul a viseg­rádi Salamon torony áll őrt a Duna legszebb szorosánál a Pilis egyik előugró nyúlványán. Legalul sítalp, túristacsákány és mászókötél fejezi kí a két hegyvidék turisztikai értékét. Kísérje á dás és siker a szövet­ség munkáját! ROY A S, Megjelent az ipartestületi tör­vény végrehajtási utasítása. Az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló törvény végrehajtási utasítását a napokban adta ki dr. Fabinvi Tihamér keres­kedelmi miniszter. A terjedelmes végrehajtási utasítás elrendeli, hogy az ország területén képesítéshez kö­tött összes iparosokat ipartestüle­tekbe kell tömöríteni, minden ipar­testület köteles 1933. nov. 20-ig a törvényben előirt uj alapszabályo­kat készíteni. Az ipartestületek or­szágos központja közgyűlési kikül­dötteinek és pótküldötteinek válasz­tása céljából minden ipartestület december 22-ig közgyűlést köteles tartani. A rozs kivitelének szabaddá­tétele tárgyában rendelkezik a 6910 932. M. E. sz. rendelet, mely szerint a rozs kivitele — a kétsze­res kivételével — szabad. M. H. Két érdekes terv Esz­tergom szépítésére. A városcsinosítás terén jelentős j lépésekkel haladunk évről-évra előre. Újabbnn két kedves tervről szerez­tünk tudomást. Ugyanis régi óhaj Jtást képez az, hogy a zárdaiskola környékén a Csernoch János-úton egy nyilvános kút állíttassék fel az iskolásgyermekek, a sétálók és az idegenek számára. A nyilvános ku­tat Balassa Bálint-kút megjelöléssel a Balassa Bálint Társaság állíttatná fel. A régi hídláb mészkőanyagjá­i ból készítendő kút megtervezését Einczinger Ferenc, a Társaság al­elnöke vállalta magára. A másik terv pedig egy ország­zászló felállítása, amelyet valószinű­I leg a Kis-Duna torkolatánál, a gőz­I hajóállomás környékén szándéko zik a TESz esztergomi kerülete meg­csináltatni. Üdvözöljük a terveket és kívánjuk, hogy minél előbb meg­.valósuljanak és tegyék szebbé ami kedves Esztergomunkat. Az izgató „kritikusokról." A rovatvezető igazán nem jön zavarba, ha témát kell keresnie: „Greif nur hinein ins volle Menschesleben, wo Du nur packst, ist immer intressant" mondja Göthe. Nos, most arról a vandalizmusról kívánnánk elmél­kedni, amelyet a Simor János-utca fásítása ellen követtek el. Tisztelet­reméltó buzgalommal fáradoznak emberek, hogy minden erő össze­fogásával széppé, egészségessé te­gyék Esztergomot. Mindenütt kopog­tatnak, hogy ennek a törekvésnek áldozatkész barátokat szerezzenek s az így létesített munkálatokkal keresethez juttassák a munkanélkü­lieket. Azonban nincsen egyetlen ejy újítás, szépítés, amelyhez hozzá ne szólnának — rendesen ellenséges hango i — emberek, az örök taga­dás, kárpálás és kritizálás szelle­mében. Ha elismert, országos nevű parktervezők által készített tervek alapján akár a Széchenyi-teret, akár a Plébánii-templom előtti teret újra építik, akadnak helyi szakértők, akik jobb ügyhöz méltó kitartással izgatnak, turkálnak, sőt cikkeket is írnak, amelyek, sajnos, meg is je­lenhettek. Azt a tiszta örömet, ame­lyet mindenki érez, midőn a két említett térben gyönyörködik, igye­keznek megzavarni. Ha egy elha­gyatott dísztelen libalegelőt a város egyik forgalmas pontján bokrosíta­nak, már is felszólal valamely de­rék lokálpatrióta és úgyszólván fel­szólítja a környék gyermekeit, hogy lábaik nyomán ne nőjjön virág. A legelőkelőbb utca egyikét, a Bottyán János-utcát virágszegéllyel látják el a háztulajdonosok költségén, már is megszólalt az a bizonyos építő kritika: „Minek izgatják ilyenekkel a népet?" Mintha bizony a nép iz­gulna amiatt, hogy mások költsé­gén munkát adnak az embereknek. Most a Simor János-utcát fásítot­ták, még pedig a tanulóifjúság se­gítségével, a köz javára, de nem közköltségén. A helyi Asmodik már is beadták a distingválni nem tudó népnek, hogy: „Miért nem csinál­tatták azt a munkát a szegény em­berekkel, miért a gimnazistákkal ?" Nem kell több, már is akadtak az így preparált emberekből olyanok, akik nekimentek a faültetésnek. Meg kell már mondanunk egyszer, hogy ezek a kritikusok semmivel sem többek, mint izgatók, akik fel­fűtik a népszenvedélyt, ami az­után ismert bűncselekményekben robban ki. Legyen elég a felelőtlen, meggondoltan beszédekből és keres­sük már meg egyszer nemcsak a bűnözőket, hanem az értelmi szer­zőket is. HIREK. Éjjeli szolgálatot nov. 26-tól dec. 2-ig Rochlitz-örökösök „Szent lstván"-hoz címzett gyógyszertára teljesít. Palkovics László alispán a vidéki társadalom nevében üd­vözölte a miniszterelnököt. Nagy­atádi Szabó István szobrának lelep­lezésére az ország minden részéből összegyűlt ünneplő közönség a szoborleleplezés után Gömbös Gyula miniszterelnököt a Nemzeti Egység pártjának helyiségeiben üdvözölte. Mintegy másfélezer ember töltötte meg szorongásig a párt tágas helyi­ségeit. A vidéki társadalom nevé­ben Palkovics László alispán kö­szöntötte keresetlen, de annál ha­tásosabb beszédben, — mely a szó­nok szerint szívből a szívnek szólt — a Vezért. A miniszterelnök me­leg szeretettel köszönte meg az üdvözlést és a gomblyukában levő Nemzeti Egység jelvényét feltűzte Palkovics alispán kabátjára. Ez a jelvény ezideig az egész országban csak négy példányban van meg. Palkovics alispán szónoki sikeréhez szívből gratulálunk! A kegyelet virágai Erzsébet királyné emlékének. A Magyar Nők Szent Korona Szövetsége hely­beni szervezete mint a mult évben, úgy ezidén is, a kegyelet virágaival áldozott felejthetetlen Erzsébet király­nénk emlékének a nagydunaparti Erzsébet-szobornál. Halálozás. Az esztergomi uri­társaságnak gyásza van. Magyary Kossá József nyugalmazott m. kir. honvédalezredes, hosszas beteges­kedés után, f. hó 23-án 58 éves ko­rában a budapesti 1. számú honvéd­kórházban meghalt. A megboldogult hült tetemét pénteken temették el Budapesten. Hivatalvizsgálatok. Dr. Lingauer Sándor főispán és Palkovics László alispán hivatalvizsgálatot tartott az esztergomi járás főszolga­bírói hivatalában. Mind a főispán, mind az alispán legnagyobb elisme­résüknek adtak kifejezést a tapasz­talt rend és ügymenet felett. Az évi szokásos hivatalvizsgálatot megtar­tották a városi hivatalokban is, ahol különösen nagy súlyt fektettek a költségvetés átvizsgálására. A vá­rosi hivatalokban is rendben talál­ták az ügymenetet. A kereskedelemügyi miniszter az ügykezelés gyorsítása érde­kében a nagyobb magánvállalatok példájára — igen fontos lépést tett. Reggel fél 9 órakor az államtitká­rok és osztályvezetők jelenlétében tarja meg a postabontást és minden ügyben szóbeli tárgyalás alapján — azonnal megtörténik — az elinté­zés feletti határozat. Minden lehet­séges esetben rövid úton történik meg az intézkedés. M. H. vlsámao n 'no°v v-fi-íl UDVARI BÁL göT* a Korzó­A fény és a pompa filmje. Johann Strauss muzsikája. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom