ESZTERGOM XVII. évfolyam 1912
1912-03-24 / 13. szám
levők tetszését. Az előadás után Kántor Félix karénekes saját felvételű képeit vetítették. Igy a kör elnökének Pauer Károly karkáplánnak több igen szépen sikerült arcképét mutatta be a közönségnek, majd Rolkó Béla karkáplánt, a kör pénztárnokát, Táky Gyula karnagyot, Eitler József karénekest, a kör tiszteletbeli tagjait stb. láttuk a veti tő vásznon szépen és tisztán kidolgozott diapozitív kepékben. A képen ábrázoltakat hatalmas tapsviharral üdvözölték. — A mai utolsó nagyböjti népakadémiai estély műsora a következő: 1. Induló Gilbert Jeantól. Játsza a zenekar. 2. Költemény. Szavalja: Trexler Mariska. 3. Kuruc nóták. Tárogatón előadja Henning János. 4. Monológ. Előadja : Móczik Mihály. 5. Keringő dr. Rényi Aladártól. Játsza a zenekar. 6. Monológ. Előadja: Mitter József. 7. Trio C. M. Wébertől. Előadják: Cellon • Rolkó Béla, hegedűn: Eitler József, klarinéton: Eitler Willibald. 8. A szentföld. Előadás vetített képek kíséretében. Tartja : dr. Dangelmayet Lipót theol. tanár. Az érdekesnek s igen tanulságosnak Ígérkező szép záróestélyre, mely este 6 órakor veszi kezdetét, ez uton hivja meg az érdeklődőket az elnökség. * Vendéglősök hangversenye. A „Magyar Király" szálloda nagytermében csütörtökön este tartotta meg az „Esztergom városi és megyei vendéglős- és kávés-ipartársulat" a hangversenyét. A műsor legtöbb pontjában a 76. gyalogezred zenekara -szerepelt és Schubert Nándor karnagy vezetése alatt finom művészi zenével gyönyörködtette a közönséget. Az estének egyik fénypontja a műkedvelő uri dalárdának a szereplése volt, amely Taky Gyula karnagy vezetése mellett Huber: „Fohász"-át énekelte el rendkívüli tetszés mellett. A darabnak tenor-szóló részeit Rolkó Béla karkáplán énekelte. Taky Gyuláné és Magyarász Béláné a „Sajka dal"-t énekelték nagy művészettel. Még Tákyné énekelt egy darabot a férfi dongókar kísérete mellett. Marich Alfréd operaénekes először zongorakísérettel, majd pedig társával énekelt el több szép olasz és spanyol dalt és énekszámot. A közönség élénk hangulatban szórakozott még éjfélen túl is. * Kaán János lovag halála. Az utóbbi időkben már nem láthattuk közismert és népszerű alakját feltűnni az utcákon egészségi állapota miatt, azonban halála mégis bizonyos űrt fog okozni városunk társadalmában, hiányozni fog ismét egy azon régi oszlopok közül, amelyek tartották, támogatták városunk kulturális, de legfőképen pénzügyi intézményeit. Most, amikor kezei alatt nagygyá nőtt pénzintézet élénk életét látjuk, tudjuk meg igazán, hogy mennyi tudás, hozzáértés és alapító erő rejtőzött Kaán-ban az egyszerű és szerény megjelenésű férfiúban. Az érdé-' meket, a munkásságot megfizetni nem lehet, de megnyugvásul és jutalmul szolgálhatott az elhunytnak az a tudat, hogy munkája sikerült és hogy a közönség hálás tisztelettel fogja emlékét őrizni. A család a következő gyászjelentés adta ki: Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonaik nevében fájdalmas szívvel tudatják szeretett édesatyjuk, nagyatyjuk, dédatyjuk, illetve apósuk Kaán János úrnak a Ferenc József-rend lovagja, akadémiai festő, volt esztergomi reáliskolai igazgató, főgimnáziumi és tanitóképezdei tanár, kereskedelmi iparbank vezérigazgatója, városi képviselő rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után f. évi március hó 22-én hajnali"V2 6 órakor életének 83-ik évében történt gyászos elhunytát. Drága halottunkat f. hó 24-én délelőtt 11 órakor fogjuk a szab. kir. városi temető kápolnájából utolsó útjára kisérni, mig lelkiüdvéért 23-án délelőtt V2 10 órakor a belvárosi plébánia-templomban tartandó szent misén fogunk az Úrhoz imádkozni. Esztergom, 1912. március 22. Adj Uram örök nyugodalmat néki! Özv. Csukass Lászlóné szül. Kaán Etel, ifj. Kaán János, Kaán Károly, Kaán Géza gyermekei. Udvardi Udvardy Zsigáné szül. Csukass Etelka, Wawrecka Rudolfné szül. Csukass Erzsike, Kaán - Viktor, Kaán Noemi, Kaán Géza unokái. Ifj. Kaán Jánosné sz. Helly Lucia, Kaán Károlyné szül. Rogrűn Ulrika, Kaán Gézáné szül. Wittinger Aranka menyei. Udvardi Udvardy Zsiga, Wawrecka Rudolf unoka vejei. Udvardy Kornélka, Udvardy Edithke, Udvardy Adrién, Wavrecka Béluska dédunokái. * Rossz világ van Törökországban a magyar munkásokra nézve, akik a Konstantinápoly mellett fekvő Modiano et Co. olasz üveggyárban dolgoztak eddig, mert a gyár oly kevés bért ád nekik, hogy abból képtelenek megélni és most az osztrák : magyar konzulátus államköltségen szállíttatja őket vissza. Az üveggyár igazgatója, Lazar most ismét Magyarországon óhajtja beszerezni a szükséges munkás anyagot, miért is a hatóság figyelmezteti a munkásokat, hogy lépre ne menjenek és csakis Írásbeli szerződés mellett álljanak a vállalat szolgálatába, miután az előbbi munkásokkal kötött szóbeli szerződést nem tartották be. * „Fészek-oduk" a madaraknak. A jelen tavaszra kilátásba helyezett hernyó és cserebogár invázió elleni küzdelemre a hatóság minden utonmódon oktatja, szorítja a közönséget. Most legújabban az esztergomi járásban főszolgabírói engedéllyel a rovarirtó madarak csalogatására és „lekötelezésére" a községek elöljárósága „fészekodukat" rakat fel a fákra. A fészkeket még a rügy fakadása előtt elhelyezik. * Március idusa. Dunabogdány község hazafias közönsége szép ünnepséget rendezett március 15-én. A községi elöljáróság kezdeményezésére és Gruber János igazgatótanitó közreműködésével a lakosság minden tényezője azon fáradozott, hogy e nemzeti ünnep sikerüljön. Navarra József községi jegyző nyitotta meg e községi ünnepélyt, mire Pizág András maturáns nagy hatással elszavalta a „Talpra magyart." Utána Preiner István r. kath. s.-lelkész szívből jövő, szivre ható, remek és tartalmas ünnepi beszédet mondott. Majd Radnits Ferenc jegyzői-gyakornok imaszerű áhítattal, komolyan és szépen szavalta el Ábrányi „Fohász"-át. Most következett az ünnep legszebb száma. A dunabogdányi ifjúsági fi- és leányegyesület színdarabja. Az ünnepélyt Navarra főjegyző fejezte be. * A m. kir. állami magvizsgáló állomás hivatalnokai, kik jelenleg szemlét tartanak a vidéken, hogy megtudják, kik árusítanak arankás heremagvakat, tegnap sürgős utasítást kaptak, hogy a legszigorúbban ügyeljenek, miszerint az országba került silány, kevert csiraképtelen répamagot ne hozzanak a kereskedők esetleg forgalomba. A mi kereskedőink is saját és a köz érdekében cselekednének, ha csakis legelsőrangu cégnél szerzik be a rópamagvakat, amennyiben nem az olcsó ár nyújt biztosítékot a mag megbízhatóságára nézve, hanem annak fajazonossága és jó csiraképessége adja meg az igazi értékét. Ezért a gazdaközönséget is figyelmeztetjük, hogy csakis ott fedezze répamag szükségletét, ahol teljesen megbízható magvakat árusítanak. * Adomány. A szentgyörgymezői kath. kör házalapja javára egy magát megnevezni nem akaró esztergomi iparos 10 koronát küldött, mely kegyes adományért ez uton mond hálás köszönetet a kör nevében az elnökség. * Népelöadások Vitteneen. Örömmel konstatálhatjuk, hogy nemcsak a rossz tud ragadni, de a jó is. A sok jó példán felbuzdulva a vittenci kath. kör a vasárnapi szabad délutánokat szociális, népnevelő előadásoknak szenteli még pedig már huzamosabb idő óta. Lelkes beszédeket hallani ott az elméleti és gyakorlati ismeretek minden fajtájából, melyeket humoros monológok, dialógok, szavalatok, szinelőadások ízesítenek. Nem csoda aztán, hogy az összejövetelek igen látogatottak s már is érthető a lassú lelki transformáció szele. Ez a szociális tevékenység mint egyebütt ugy Vitteneen is, nemcsak időszerű, de szükséges is. Ugyanis az egész környéken nincs annyi „világlátott" ember mint eme községben, kik közül többeket már a szociáldemokrácia zenéje kikezdett. S nagyon szép az intelligens elemtől, hogy a néppel törődik, szellemi kimüvelé-én fáradozik. Ha az uri osztály mindenütt megtenné a maga társadalmi kötelességét, nem volna annyi — „kabátos ember" ellen üvöltöző — proletár. Előadásokat tartottak eddig a következők: Tagányi Alajos sztszéki tanácsos-plébános, Bokor Ernő káplán, dr. Nemlaha Géza kör-urad. orvos, Veszély Timót, Sindel Pál főtanitók, Matulik Vilmos, Hörmann István, Istók Timót tanitók és Hrdlica Mihály földmivesgazda. * Csak Mauthner-féle magvakat vásárolnak helyesen gondolkodó, számító gazdák és kertészek még akkor is, ha mások olcsóbbak volnának, mert tapasztalatból tudják, hogy ez csakis a magvak rovására és a vevők kárára lehetséges. * Lövöldözés a sötétben. A mult vasárnap késő estéjén a „Sötét kapu" tájánál nagyon harcias hangok szállottak szét a csendes vidéken. Az öreg boltivek alatt ágyuként zuhogott a pisztoly s harsány orditások rémisztgették az elkésett szentgyörgymezői utast, aki a fényes városból a sötétes és sáros „behódolt tartomány" felé igyekezett. Egy civil és egy zöld uniformisú finánc einálták az egész kis felfordulást csupa jókedvből és mulatságból, miután a vasárnap délutáni mulatozásoktól farsangi színben látták a világot. Az öblös forgópisztolyból már három lövést eresztettek bele a néptelennek hit sötét éjszakába, amikor előkerült a rendőr, mintha csak erre az alkalomra várt volna s lefegyverezte a harcias mulatozókat. * Bedőlt védőfal és pince. A Szenttamás kebelében meghúzódó Akácfa-utca eddig sem a bóditó akácillatról volt hires, hanem a többi más baja mellet inkább arról a sürü sötétségről, amelyet az utcán elhelyezett egyetlen-egy villanykörte sehogysem birt eloszlatni. Legújabban ezen utcának szomorú nevezetességei közé tartozik az is, hogy a sok esőzéstől a falak megrepedeztek és bedőléssel fenyegetnek. Már az ezen utcában lakó Czuczor Antal cipészmesternek pincéje a védőfallal együtt beomlott és csak a véletlennek vagyis inkább a Gondviselésnek köszönhető, hogy nagyobb szerencsétlenség nem történt. A házaspár a beomlás idején épen nem volt odahaza s hazatérve vegyes érzelmekkel szemlélte a pusztulást. * Népmozgalmi statisztika. Esztergomban az állami anyakönyvi hivatal adatai szerint 1912. március 17-től 24-ig. Születtek: Estéli Sándor rk. földm. fia, — Dinnyés Imre rk. földm. fia, — Egyedi Ilona rk. szobafestősegéd leánya, — Bodonics József rk. vasúti pályaőr fia, — Tőkei Mária rk. földm. leánya, — Bádi István rk. földm. fia, — Viszolai Erzsébet rk. cserepes leánya, — Abel Ilona rk. házi cseléd leánya, — Szűcs Géza rk. földm. fia, — Reichel Anna rk. napszámosnő leánya, — Udvardy Adrienna Mária Erzsébet Ulrik rk. m. kir. postatiszt leánya, — Szathmári Mária Alojzia rk. kékfestősegéd leányra, — Maszár József rk. földm. fia, — Ladányi (leány) bérkocsis halvaszül. leánya, — W T ilfinger Olga rk. cs. és kir. élelmezési őrmester leánya. Házasságot kötöttek : Seck János rk. hentes Budapest és Veizner Teréz rk. Esztergom. Meghaltak: Istók Julianna rk. 1 hónapos (tüdölob), — Cavic Dobre rk. 36 éves vasbányamunkás (tüdővész), — Maczadi Lőrinc rk. 78 éves földm. (tüdőtágulás), — Stikker Anna rk. 18 hónapos (tüdőhurut), — Roszicska Ilona rk. 27 éves (tüdővész), — Juhász Anna rk. 21 hónapos (kanyaró), — Fray Vince rk. 62 éves városi adópénztárnok (májzsugor), — Gallos György rk. 56 éves gyolcsos (vízkor), — Teplánszki Ferenc rk. 24 éves villanygyári munkás (tüdőgümökór), — Ganzer Simonné Einsingel Julianna rk. 56 éves (gyomorrák), — Kaán János rk. 84 éves nyug. bankigazgató (aggkór), — Tóth Szálkai Imre rk. 10 hónapos (tüdőlob), — Bábszky Gyula rk. 7 hónapos (bélhurut), —• Valézy Miklós János rk. 6 hónapos (kanyaró). Tanügyi hirek. Esztergomvármegye kir. tanfelügyelője. A napi lapok éppen úgy, mint a helyi lapok legtöbbje mint befejezett tényt közlik, hogy Schwetz Vilmos kir. tanfelügyelő körünkből távozik s Sopronba megy. A lapok híradása ebben a formában legalább is korai, mert az általuk emiitett áthelyezés tényleg még nem történt meg. Teljesen hiteles forrásból közöljük, hogy ez ügyben folytak ugyan tárgyalások a közoktatásügyi minisztériumban, amelyek a mi tanfelügyelőnkre igen előnyösek, de az áthelyezés megtörténtéig, ha egyáltalán megtörténik, még hetek fognak eltelni. Az utód kérdése sem tisztáztatott még teljes határozottsággal. Az egyházmegyei r. kath. népiskoláknak úgy az egyházi főhatóság, valamint a vármegyei közig, bizottságok által egyaránt sürgetett fejlesztését legtöbbnyire azon sajnálatos körülmény akasztja meg, hogy a kultuszminiszter az iskolaszékek által a szervezett tanítói állások javadalmának kiegészítésére kért államsegélyt igen gyakran csakis több izbeni megfolyamodás után helyezi kilátásba. Igen természetes, hogy az építési költségekkel amúgy is túlterhelt iskolafentartók, akik a nap-nap után szaporodó közterhek súlya alatt görnyedve nehezen szánják rá magukat az iskola fejlesztésére, — kevés kedvet éreznek a tanítói állások szervezéséhez akkor, midőn a miniszter, aki a fejlesztést államsegély elvonására való figyelmeztetéssel sürgette, — a szervezett tanítói állás javadalmának kiegészítésével néha 2—3 éven át is késedelmeskedik. Bizony nagyon furcsa állapot az, midőn az uj tanterem már megépítve és készen áll, és midőn a régi tantermekben sokszor 120—140 gyermek szorong, az