Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)

Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig

másokat is arra késztetett. Fontosnak tartotta a városi nép védelmét is. Ennek legegyszerűbb módja az, hogy - ahol lehetett - a polgárokat a város melletti várba költöztette. Sopron és Győr esetében így is tett, a pestieknek már a túlparti hegyen építtetett erősséget, a lakosság odaköltöztetésével pedig lerakta Buda városának alapját. Esztergom esetében 1249. márc. 15-én kelt oklevelével elrendelte az esztergomi polgárok felkötözését a várba; úgy tűnik, az északi részt bocsátotta a polgárok rendelkezésére, mert az ott épült érseki palota helyett a déli királyi palotát bocsátotta a főpap rendelkezésére; mellette a polgárokétól elkülönítette a káptalan és a Szt. Adalbert székesegyház részét, viszont a polgároknak adta a Szt. István egyházat, mintegy plébániatemplomul.

IV. Béla 1255-ben az esztergomi káptalant erősítette meg egy adománylevéllel a polgárok rovására: az esztergomi polgárokat a városukba hozott bármiféle áru után vámfizetésre kötelezte. Kivételt csak az Esztergomból kivitt, s ugyanoda visszahozott áruk jelentettek: az esztergomi polgár az ország egész területén vámmentesen árulhatta portékáját, csak éppen a saját városában kellett vámot fizetnie!

Az 1256. év már szerencsésebb volt Esztergom polgáraira nézve. 1256. dec. 16-án a király még minden korábbi kiváltságában megerősítette az érseket, de a másnap kibocsátott oklevelében már a polgároknak kedvezett: visszavonta az érseki vár és a királyi palota cseréjére vonatkozó rendeletét: a palotát örök adományul az érseknek juttatta, a polgárok számára pedig a régi, elpusztult város helyét jelölte ki új város- alapításra. Nem kevés harc árán érték ezt el a polgárok. Az oklevélben így ír erről: a polgárok fenn a várban „Kőházakat kezdtek építeni maguknak, s a székesegyház helyén, ahol a békesség anyját kellett volna ápolgatni, háborúság ütötte fel fejét... Azt kiáltották: Nem akarunk papok és halottak szomszédságában élni tovább! - mire a király engedett - ...polgáraiknak pedig megadjuk a jogot arra, hogy alapítsanak várost annak régi, hagyományos helyén”. Nemcsak az esztergomiak lázadoztak a várba költözés ellen, hanem a soproniak, győriek is. Egyedül a pesti Újhegy települése - a későbbi Buda - bizonyult életre valónak. Az esztergomi civakodásnak azért is igyekezett véget vetni IV. Béla, mert a tatárjárás tapasztalatai alapján fontosnak tartotta katonai szempontból a Duna vonalát. Már 1250. nov. 11-én megírta IV. Ince pápának, hogy „a Dunát várakkal erősítjük. Mert ez az ellenállás vize:”32

32 SZENTPÉTERY: Krit. jegyz. I. 902., 1063., 1122., 1125. sz.; Idézett részt lásd: Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század. Sajtó alá rendezte MAK.KAI LÁSZLÓ és MEZEY LÁSZLÓ. Nemzeti Könyvtár. Levelestár. Gondolat. Bp. 1960. 158. oldal, (továbbiakban Árpád-kori és Anjou-kori levelek).

19