Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája (1978)
Esztergom Siralmas Éneke (1242) - Az Újjászületéstől a Hanyatlásig
Az újjászületéstől a hanyatlásig ÖT BÉKÉS ÉVTIZED A SZÁZADFORDULÓ VIHARÁBAN PAPOK ÉS POLGÁROK A BÉKEVILÁGBAN ZSIGMOND-KORI KÖZJÁTÉK ÉRSEK ÉS KIRÁLY VIHAR ELŐTT KÖRKÉP MOHÁCS ELŐTT ÖT BÉKÉS ÉVTIZED 1241/42-ben Esztergom, Pest, Várad s az ország sok más városa elpusztult, alig akadt néhány, amely épen átvészelte a tatárjárást. Esztergom megmaradt lakói és új telepesei 1243-ban IV. Béla királytól két nagyon fontos kiváltságlevelet kaptak. A király megújította a már korábban is Esztergomban lakó örmények tatár pusztításkor megsemmisült kiváltságlevelét, amely többek között azt tartalmazta, hogy áruik után az egész országban vámmentességet élveznek. Az esztergomi cíviseknek (polgárok) és hospeseknek (vendégek) szintén ilyen kiváltságot adott.30 A tatárjárás után a magyarok mellett a latinusoknak nevezett vallonok, franciák és itáliaiak is visszatértek, utóbbiak vezető szerepe is megmaradt, olyannyira, hogy elsősorban hasonló etnikumúakat fogadtak csak be polgárnak. Az első ismert - fennmaradt - esztergomi városi oklevél kiállítója 1255-ben Jakmynus bíró (maior vilié) is vallon lehetett.31 Újabb tatár betöréstől tartva, IV. Béla egész sor vár építésére szánta rá magát, és 30 SZENTPÉTERY: Krit. jegyz. I. 735. sz. és 735. sz. 31 SZÉKELY GYÖRGY: A székesfehérvári lati- nők... 53-54. old. Az esztergomi latinus családok családfáját lásd ZOLNAY: Az esztergomi latinok. Komárom megyei Múzeumok Közleményei. Tata, 1968. Adatait pontosítja, javítja SZÉKELY GYÖRGY: A székesfehérvári latinok... 158. s a köv. oldalakon.
