Esztergom Évlapjai 1925

Dr. Walter Gyula: Beköszöntő

ESZTERGOM ÉVLAPJAI (ANNALES STRIGONIENSE5) AZ ESZTERGOM-VIDÉKI RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KÖZLÖNYE. I. ÉVFOLYAM. 1925. 1. ÉS 2. SZÁM. Bekössöritő. Irta : dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost. Három évtizede, hogy néhány tudós és lelkes férfiú, a megyei monográfiák — akkor sűrűbben hangoztatott — eszméi és tervei által felvillanyozva, hosszabb megbeszélések és tanácskozások után meszszire tekintő megállapodásban juttatta kifejezésre hazafias óhaját. Elhatározta, hogy a fényes múlttal dicsekvő város történetének beható tanulmányozása, kipuhatolása és megörökítése céljából egyesületet szervez. A társulat feladata lesz az elkallódástól megmenteni, összegyűjteni, halomra hordani mindazon kisebb-nagyobb jelentőségű emléktárgyakat, lappangó maradványokat, becses feljegyzéseket, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a letűnt századok viszonyait életre keltsék, megvilágításba helyezzék és okulásul a későbbi nemzedékek szemei elé állítsák. „Esztergom hazánknak messze kezdetétől — mondja a nagynevű Knauz Nándor aláírásával 1894. évi sz. Adalbert napján kibocsátott „Felhívás" — fénypontja. Igen fénypontja! Mert mindaz, amit egyes városaink, helyeink külön büszkeségük gyanánt tudnak felmutatni, azt Esztergom mind önmagában egyesítve birja. Ha büszke Visegrád, ha büszke Buda királyaink székhelyéről: Esztergom is büszke lehet, mert akik e királyok sorát megkezdték, Esztergomban birtak palotával. Ha büszke Székesfehérvár királyaink koronáztatásáról: Esztergom még büszkébb lehet, mert itt koronáztatott meg hazánk legelső, legnagyobb királya sz. István. Ha büszke Székesfehérvár királyaink temetkezési helyére : Esztergom is büszke lehet, mert egyik nagy reményekkel kecsegtető ifjú királyunk, III. István és hazánk második megalapítója IV. Béla Esztergom földjébe tevék örök nyugalomra tagjaikat . . . Városunk és vidéke nemcsak nemzeti multunk, hanem a korábbi középkor és ókor római uralma, de sőt az emberi művelődés legősibb idejéből is mutathat fel emlékeket, és talán még sokat rejt keblében." És valóban ! Az Árpádházi királyok századai alatt alig merült fel nevezetesebb országos történeti esemény, amely közelebbi vagy távolabbi vonatkozásban nem állott volna a várossal. Az államalkotás, a királyság megállapítása, az egyházi, politikai és társadalmi szervezkedés az ország gyúpontjává avatták. Falai kö-