Vértes Zoárd: Az esztergomi belvárosi temető sírlámpái mellől

Séta a halottak városának utcáin - V. telekrész

181 A vérrel áztatott katonasors mellett emlékjelet kap a csendes, szellemi foglalkozás is. Sziléziai márvány csillogó oszlopán Hulényi Ferenc neve ütközik ki a multak ködlő homályából. Esztergom gyermeke. Itt telt el munkás életének alkotással fizető napszáma. A bencés gimn. hat osztályának elvégzése után Pesten hallgatja a bölcseletet. Tanulmányai végeztével az ország szívében marad. A zene és ének zengő világa már gyermekkorában magához emelte. Ehhez fűzi továbbiramló életét. Lelkes odaadással szerepel a főváros templomainak zenekaraiban. Kiváló tehetségét kezdetben a pesti német, majd magyar színház előadásain gyümölcsözteti. Közben nevelő állást töltött be s elvégezte a tanítóképző tanításra képesítő ismeretanyagát. 1844-ben kerül vissza Esztergomba, ahol karnagy lesz a belvárosi templomban s „főtanítói hivatalt" vállal. A reáliskolában, a főgimnáziumban s a tanítóképzőben tanítja hosszú évek során az éneket s a „zeneművészeti tárgyakat." Egyházi, világi ének- és zeneművei a város érdemes fiai közé sorolják. Tőle jelent meg — névtelenül — az esztergomi elemi iskolák használatára szerzett, három kiadást megért munka „Egyházi énekek a kat. ifjúság számára" címen. Derült lélekkel, lelkiismeretes, sikerekben gazdag élet után tért meg Alkotójához, minden harmóniák örök Urához. Felesége, Trenker Anna, férjének halálára 25 esztendővel, 86 éves korában