Lepold Antal: Az Árpádok esztergomi palotája

badon álló palota földszinti szobái voltak. Sok átalakuláson estek át és az eredeti faragott díszeiket elvesztették, ugyan, de egyik, amelyben a hagyomány szerint Szent István király született, teljesen megőrizte kora román oszlopait és keresztboltozatos mennyezetét. Pompás művészete kétségtelenül igazolja, hogy előkelő lakószoba volt. Géza fejedelem és az Árpádházi királyok esztergomi palotája kétségtelenül a vár déli felében, a még most is meglévő bástya helyén állt. IV. Béla korában már sok elhanyagolt ás restaurálást kivánó melléképülete volt. De a főépület a XII. század végén ujjá épült, mert Imre uralkodása elején építési munkálatai még nem is fejeződtek be. 1249 után a király kivonult az esztergomi várból. Palotáját a prímás foglalta el, aki addig a Bazilikán túl a várhegy északi felében lakott A palotát azonban továbbra is királyinak hívták, mint Kun László idejében Ladomér érsek. Zsigmond alatt Kar.izsay János prímás okleveleiből tudjuk. Ladomér a királyi kápolnát bazilikának nevezi, bizonyára kiváló szépsége miatt. Történeti adatok alapján Telegdi Csanádról, Vitéz Jánosról és Bakócz Tamásról tudjuk, hogy a palotán tovább építkeztek. Várday Pál prímás 1530-ban elhagyta a várat. Azóta tisztán katonai célt szolgált. 1530—43-ig Ferdinánd, 1543-95-ig a törökök, 1595—1605-ig Pálffy Miklós főkapitány, majd ismét a törökök igyekeztek a vár ellenállóképességét fokozni és azt átépíteni. A régi királyi, majd prímási palota bástya lett. Tetejét és második emeletét leszedték, mennyezetét betörték. Azután az egészet földdel eltömték. Az ásatások leletei igazolták, hogy a földdel való el-