Kaposi Mária: Az esztergomi nyomdák története
X mozgatható nyomtntóbetUaek összeálló,uj élete, egyénisége a XV. ozd. végefelé keletkezik ós a kor kutatókedve örömmel veti magát a nyomdászatra.Aldus Manutius kurziv i ásat már ott találjuk egybeolvadva a tipográfiát a kalligráfiával,mint a nyomdászat ragyogó ós művészi alkotásait. Damiano da tolle 148o táján Pármában már nyomtatvány-mintakönyvet adott ki,de a mértani betiiezerkeoztÓ3 atyjának mégis csak Leonardo barátját Luca PncÍolit,kor i igazán kiváló matamatikuoát kell tartanunt Később ott találjuk de Panti-t / 1514 / majd Ternielle-t / 1517 /» Vincontino-t 1522-ben ós Palatino-t 1545-ben. Itália valóságos nvomdni virágkort teremtett meg. Forma azdogságot a magyar nyomdászatban a XVX.századi Bocokay Györgynél látunk először,ám sajnos a gyár számú publikációk alapján csak gyenge fogóimat.alkothatunk e nagy mester kimeríthetetlen művészi lelelémooségéről. /Pormagyazdngságot a magyar nyvadászatban a XVI. századi Bocskay Györgynél látunk először./ Bzztergota városa abban sz időben töröknek hódolt,oulyoo harcokban elfoglalt erősség,ahol nngy általánosságban n kulturális intézmények vag«/ nem működnek,vagy erősen visszafejlődőben vannak. . Ugyanis a vár at 1543-ban n török hadak erővel elfoglalták. • * Vitóz János európai hirü,fényesszellemü Esztergomo a mult és a romok homályába merült. A török hódoltság után még sokáig bénult volt ez a város, járványok,csapások pusztították.Az első Hyomdát 1761-ben állították fel. A küv tkezőkben kísérletet teszek az esztergomi nyomdák törtónetonak rövid / történeti / ismertetésére, tlunkámat megnehezíti az, 1/ hogy levéltári nyag jóformán semmi sem maradt fenn és 2/ legjelentősebb kutatási forrásomnak az összegyűjtött bibliográfiai anyagot kell tekintcnem,aminek összegyűjtése önmagáv n is több oszterndős SZÍVÓD munkát jelentett. Tisztában vagyok azzal,hogy ma már lehetetlenség alaposa me -Írni, tökéletesen feldolgozni e kis dunamenti város^hajdani főváros kön./vnyomt tásának történetét,de szeretném hinni.hogy dolgozatom hé' z rgpótló szerepét talán betültheti.Sa.jaos i rodr lmunkban cem sok és gazdag példa áll előttem,ezért Iránom eléggé eltér szokványtól, sokszor látszólagos rendszertelenséget mutat,Az összegyűjtött becses kis mellékletek azonban ugy gondolom ysinessé teszik munkámat és hűeégesebben beszélnek mondataimnál.
