Gliba Györgyné: Helischer József élete és könyvtára

Tartalom - I. Korrajz - II. Könyvtárának bemutatása a tematikus mutató alapján - III. Az állomány művelődéstörténeti jelentősége

visszamaradt r icok jelentősebb csoportjai alkottik a XVII. ez. nyolcvanas éveinek végén a felszabadult Esztergom lakosságát. A XVII. sz. végén német telepesek is érkeztek több csoportban. A német és rác népessége kivUl na -yobb számban a g szlovákok éltek Kszter gombán. Az ide enek azonban ha ar beolvadtak a magyarságba. 1770-ben a víros lélekszámát tekintve a 40 királyi város közül a 17* volt» s nem sokkal került hátrább» ha iparosainak számát tekintve rangsoroljuk, ugy a 22. volt. A II. József féle népszámlálás eredményeiből kiderül, ho y tiz évvel később észter ora az 52 szabad királyi v ros között lélekszámát tekintve a 23. helyen állt. Esztergomnak 5492 lakosa volt. Minden harmadik családnak polgárjoga volt. Esztergom városképén k újkori kialakitc t nagymértekben befolyásolta , hogy a vir és a város országos sulyu oolitikai és főleg gazdasági hatalmassága az érsekség és a káptalan Vagyszombatból, ill. Pozsonyból a XVIII. sz.-i országgyűlések követelései ellenére csak 1820-ban tért vissza ősi székhelyére. Újjáéled'eében, fejlődésében na*y szerepe volt a felujuló vis rvárosi kapcsolatain kivül a távoli vidékekkel folytatott kereskedelemnek. Tartós, több zázados időtartamra terjedő szerephez Jutott azonban a bortermelés és a borkereskedelem Esztergom gazdasági életében. Városi fejlődésére is hatással volt a kézműipar mellett. A kézművesek száma fokozatosan gyarapodott. A XVIII. az. első felében mintegy 30 céh működött Esztergomban. Az iparosok Esztergom népességének viszonylag csekély hányadát alkották. A XVIII. sz-wi eszter oiai népesség döntő többsége agrárfoglalkozású volt.