Füvessi József: Számadás 1945-2004

6 1951 Gyári énekkar szervezése, működtetése Abban az időben nagyon sok, szovjet mintára írt dal született. Hogy milyenek? Ne legyünk bírálók! De énekelni kellett, lelkesen, mosolyogva. A gyárban majdnem minden héten párt-, vagy szakszervezeti gyűlés volt. Ezeken énekelni kellett! Hogyan? Ahogy éppen valaki elkezdte a dalt. Ebből sokszor nevetséges káosz alakult. Ha már kell, akkor legyen egységes ének. Ennek elérése érdekében vegyes kórust szerveztem, mintegy 30 fővel. Az előbb említett gyűléseken szerepeltünk. Nem sokáig -négy évig-vezettem az énekkart, mert nemcsak a mozgalmi dalokat tanítottam, hanem zömmel magyar népdalokat, egy-egy klasszikus dalt is beloptam a műsorba. Ez viszont nem tetszett a pártvezetésnek. Arra kért - majdnem utasításszerűen - a kultúrfelelős, hagyjam abba a kapitalista idegen dalok tanítását, a fasiszta Horthy korszakot idéző dalokat. Ettől, ill. ennek ellenére továbbra is műsoron szerepeltek a „nem kívánt" dalok. A vége az lett, hogy a kórus vezetéséről lemondtam, mivel nem voltam hajlandó a kultúrfelelős „kérését" teljesíteni. A kórus vezetésére Bálint Ferenc karnagyot kérték fel, de O sem vezette sokáig, hasonló okok miatt O is lemondott. 1951 A május 1-i „ Vizi karnevál „ ötlete és megvalósítása Az egész életem a vízi élethez kötődik. Már 8-10 éves koromban a „Petz-kanális"-nál horgonyzó vízi malmokba áru be-és kiszállításakor Pécsi Laci bácsi /molnár/ engedélyével beszállhattam a dereglyébe, ahol is evezni tanított. Itt ismertem meg az un. „védli" evezést, a csáklyázást. 1940-ig a bencés 14-es Holló cserkészcsapat tagja voltam, mint vízi cserkész. Igen komoly kiképzést kaptunk, mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban. 1940-1945 közötti időt katonaként éltem meg, részben sorkatonai, részben frontszolgálattal.