Bende Lajos: Esztergomi repülőipar története 1933-1989

A magyar repülés kezdete

és Petróczy István segítségével kijárták, hogy a repülősport is bekerüljön a MOVE Tíz sportág végére, és így lett: MOVERO.(Magyar Véderő Egyesület Repülő Osztály). Ezután már megalakulhatott a motornélküli sportrepülés. De sajnos Németországhoz viszonyítva majdnem egy évtized lemaradásunk alakult ki. 1929-ben, először a budapesti MOVERO keretén belül alakult meg a motornélküli repülő egyesület. Alapítója Bemard Mátyás alezredes. Az egyesület elnökéül Petróczy István ezredest kérték fel. Az egyesület számára mindjárt három repülőgépet rendeltek meg Németországból a Segelflugzeugbau-Rhön Vállalattól: kettő darab Zögling (növendék) siklógép és egy darab Hol's der Teufel (ördög vigyen el) gyakorló vitorlázó repülőgép. Ezt nevezték nálunk Holcinak. 1929. június 25-én a gépek megérkeztek a komáromi vasútállomásra. Repülőterepnek a Budaörs feletti Csíki-hegyekhez tartozó Farkas-hegyet találták a legalkalmasabbnak. Itt építettek egy pilóta-otthont és egy fahangárt. Az első start 1929.július 21-én, vasárnap történt. Három rövid kísérlet után az egyik szárny vásznazása kiszakadt, ezért befejezték ezt az üzemnapot, majd később egyre jobban belejöttek a repülésekbe. így lett Farkashegy a magyar vitorlázórepülés bölcsője. Az első C vizsgát itt Bemard Mátyás repülte meg. A 20-as évek vége felé az országban egyre több helyén mozgolódtak a repülni vágyó fiatalok. A következő repülő egyesület a MÁV istvántelki főműhelyében (Landler Jenő műhely) jött létre, ahol egy lelkes gárda jött össze Antal Lajos MÁV mérnök szervezésében, a MÁV-Testvériség Sport Egyesület keretén belül. A műhely alkalmazottaiból egy motornélküli repülőgép szakosztályt alakított és kijárta a vezetőségnél, hogy egy műhelyt is kapjanak. Majd 1930 nyarán egy hangárt is építettek Farkashegyen. A műhelyben német rajzok alapján 2 db Zögling gépet, később pedig más gépeket is építettek. 1930-ban már folytak a kiképzések, ahol az első A vizsgás Huszár Ferenc lett, majd a többiek is sorba levizsgáztak, köztük Tariska Ferenc is. Munka után az egyesület tagjai a kialakított repülő műhelyben dolgoztak javításokon és új gépeken. A repülőegyesület tagjai közül elsőnek 1938-ban Tariska Ferenc érte el az ezüstkoszorús teljesítmény jelvényt. Ebben az időben a LINGEL Bútor és Faárugyár elkészített egy kis-széria (10 db) Zöglinget , melyből I darabot a kaposváriak vettek meg, a többit más egyesületek. 15