Bélay Iván: Ragadvány és gúnynevek Szentgyörgymezőn

2. családnevek jelentek meg, noha nyelvükben és szokásaikban már asszimilálódtak. (Válent, Weisz, Encz, Vodicska, Krischneider, stb.). A fejlődés következtében jelentős változás történt az emberek gondolkodásában, jellemük fejlődésében. Mindinkább levetkőzték a régen oly jellemző félénkségét, alázatosságot. Ezzel azonban egyre inkább elhagyták népszokásaikat, elfelejtették hagyományaikat. Egy-egy pedagógus még igyekszik menteni a menthetőt, de eljött az ideje annak, hogy összegyűjtve, rendszerezve legalább írásban rögzítsük ezeket és mentsük át az utánunk jövő nemzedéknek. Az elmúlt évtizedben Kálinfalvi Káhnáufi Béla, a helybeli Tanítóképző tanára vezetésével gyűjtés indult, hogy megőrizzék ezeket a feledésbe menő szép hagyományokat. Ugyancsak összegyűjtötték a helység határának földrajzi dűlőneveit. Bélay Iván összeállította Szentgyörgymező történetét, benne népszokásait, hagyományait. Részletesen foglalkozik az útszéli keresztekkel, szobrokkal. Klotz József, a szentgyörgymezői Kertbarát Egyesület tagjainak közreműködésével 1997 óta minden év március 15-én kiállítás keretében mutatja be Szentgyörgymezö múltjának tárgyi emlékeit, kézműves iparának még fellelhető eszközeit. Magyarovics Lászlóné tanárnő összegyűjtötte és 1978-ban kiadta "Szentgyörgymező ragadványnevei" című munkáját, jórészt a még élő, idősebb szentgyörgymezői emberek emlékezetére támaszkodva. A ragadványnevek kialakulásának egyrészt az lehetett az oka, hogy egy családnevet igen sok család, még több személy viselte, de észrevehető az is, hogy nemcsak azok a családok kaptak ragadványnevet, melyek gyakoriak, hanem olyanok is, melyekből csak egy ilyen család volt (Dédesi, Gubó). Viszont volt olyan is, hogy több család is viselte ugyanazt a nevet, mégsem kapott ragadványnevet (Ács, Bartos, Csatkai, Maradi). Jelen összeállításomban igyekeztem a ragadványnevek kialakulását ismertetni és az utcát is, ahol a család lakott. Ahol az utódok örökölték a ragadványnevet, csak az elsőnél írtam a név elé, de az a többire is vonatkozik. Néhány családnév elé a testi fogyatékosságot, rossz szokást gúnynévként használták, amit már szinte ragadványnévként ismertek, pl. Mormogó Sáska Ica. 1999-ben megkíséreltem a Magyarovics Lászlóné összeállításában szereplő családok még élő tagjait felkeresni, a családtagok számát, nevét, esetleg a ragadványnév általuk ismert keletkezését leírni. Sajnos, még így is