Hídlap, 2009 (7. évfolyam, 27–51. szám)
2009-11-21 / 46. szám
helyi história Esztergom felfedezése, avagy a hely története Egy város történelme márványtáblákon Pöltl Zoltán Esztergom helytörténeti bemutatásának sokféle szemszöge közül még nem kerítettünk sort a város épületein olvasható kőtáblákra. A márványba vésett szavak, a magasztosnak tűnő gondolatok akkor válnak valóságossá, ha megtudjuk, hogy milyen epizódok, történések összegzéseként szegezték ezeket az „örökkévalóságnak szánt” hírmondókat az építmények falaira. A márványtáblák közül most néhány érdekesebbet mutatunk meg olvasóinknak. Felirat Petőfi Sándor esztergomi látogatásáról Az emléktábla szerint 1846-ban Petőfi Sándort látták itt, a Kossuth Lajos utca 21-ben vendégül. A levéltári adatok tanúsága szerint Petőfi esküvői tanúként járt a városban, egyik legjobb barátja, Várady Antal ügyvéd házasodott itt öszsze az esztergomi Ruffy Idával. Az esküvő előtt Várady párbajt vívott, melyre válaszul a barátaiért mindig aggódó Petőfi az alábbi verset küldte neki: ”Es Ida, Ida, a kedves leány, Ha téged elveszt, ő mivé lesz? O Kinek nélküled nincsen senkije? Te vagy világa... Lennél oly kegyetlen, Reá szakadni hagynád a világot?” A költő esztergomi látogatásáról szóló felirat egy 59-szer 40 centiméteres vörös márvány táblán olvasható. Petőfi 1846-os látogatásakor, talán a komáromi útjai során, találkozhatott Pató Pállal, azzal a férfival, akiben a semmittevő köznemes világirodalmi értékű karikatúráját látta és láttatta meg. A valóban létező személy Szőgyéni szolgabíró volt és 1855-ben hunyt el. Szulejmán győzelmi táblája Gerő Győző 1960-ban ezt írja az Esztergom évlapjaiban: „A Víziváros falában a rondella közelében egy elfalazott bejárati ajtó fölött kőbe karcolt arab-betűs felirat látható. A felirat már régebben is ismeretes volt és elsőnek Goldziher értelmezte. A kapuról, amely fölött van, azt tartja a hagyomány, hogy 1543. augusztus 8-án itt hatolt be a városba először a szultán serege. A felirat teljesnek látszik és mindössze két sorból áll. Az első sora viszonylag jól olvasható, a második viszont majdnem olvashatatlan. A Szulejmán-táblát a hazai török feliratos emlékeinkkel egybevetve az az érzésünk, hogy az nem török alkotás. E feltevést több meggondolás is alátámasztani látszik. Ha ezt az emléktáblát valóban a várost elfoglaló Szulejmán szultán állíttatta, úgy annak feltétlenül gondosan vésettnek kellett volna lennie. Ezt a gondosságot tapasztaljuk valamennyi török feliratos kőemlékünknél. Bár a tábla eléggé időtálló kőből készült, mégis eltér az e célra leggyakrabban használt hazai vörös márványtól. A szöveg olvashatatlansága sem a tábla kopottságából ered, hanem a felirat készítőjének írástudatlanságából. Az arab betűk írásánál bármennyire is törekedtek annak dekoratív hatására, az sohasem ment az olvashatóság rovására. A jelen esetben azonban az alsó sor egy szó kivételével teljesen értelmetlen és csupán dekoratív hatást keltő. A valamely eseményt megörökítő török emléktáblákról sohasem hiánySemper Serviens Kft 3Caráe&&nyl c^úndéiwÁAjá^ KEGYTÁRGYAK NAGY- ÉS KISKERESKEDELME . 2500 Esztergom, Széchenyi tér 10. Tel.:33/316-017 www.semperserviens.hu 30 hídlap hidlap.net
