Hídlap, 2006. augusztus (4. évfolyam, 150–172. szám)

2006-08-31 / 172. szám

www.istergranum.hu 2006. augusztus 31., csütörtök • HÍDLAP 5 Esztergom déli bejárata A városrészben lévő Hősök tere mel­lett több utca és tér a huszadik század hadi eseményeihez kötődik. Ilyen pél­dául a Bartók Béla utca, mely a helytör­ténészek szerint 1926-tól 26-os, 1950-től pedig a Bartók Béla utca nevet viseli. A 26-os elnevezést az 1869-ben Esztergomba telepített „26-os” gyalog­ezredről kapta. A körzet másik fontos utcáját Baross Gáborról nevezték el, aki 1863-tól az itteni bencés főgimnázium­ban végezte tanulmányait. Őhozzá fű­ződik a vasúthálózat fejlesztése és álla­mosítása is, és ennek a negyednek a szélén áll az 1893-ban épült esztergomi vasútállomás. Az Esztergomból kiveze­tő országos főútvonal Kiss János vezérezredestől kapta a nevét. A főtiszt 1944-ben a Nemzeti Felkelés Felszaba­dító Bizottságának küldötteként vett részt a béketárgyalásokon. • P. Z. Magvető szobor - egy műemlék részei Esztergom déli körzetének legna­gyobb köztéri szobra, a „vasútnál” lé­vő negyedek számára emblematikus Magvető szobor. Az alkotás nem egy­szerűen csak a mezőgazdasági munka illusztrációja, hanem a huszadik szá­zadi magyar történelem máig vitatott politikus egyéniségeinek és fejlemé­nyeinek a tanúja is. A Zala György szobrászművész által formába öntött mű a gróf Tisza István alakjához ké­szített úgynevezett mellékalakok cso­portja, tehát egy régebbi teljes szo­borcsoport egyik részét láthatjuk ma Esztergomban. A Magvető szobor azért került a király városba, mert Za­la György alkotásának vezéralakját, Tisza István szobrát 1945-ben lerom­bolták, az épségben megmaradt része­ket pedig az ország több városában és településén állították fel. így került Esztergomba a Magvető monumentá­lis figurákat ábrázoló szobra. • PÖLTL KOVÁCSI V/ritoos l<1( A Hősök tere oroszlánja A Hősök terén lévő I. világháborús emlékmű alkotója Lányi Dezső volt, aki 1927-ben készítette el az alkotást. Az 1879-ben született szobrászmű­vész kalandos utat járt be pályája so­rán, Esztergomhoz való kötődése mel­lett természetesen a magyar fővárost és Európa számos metropoliszát is ér­demes megemlíteni. 1904-től Bécs- ben, Rómában, Párizsban és Brüsszel­ben élt és alkotott. Lányi Dezső arc­képszobrokat és életképcsoportokat készített, ezektől eltér az esztergomi Hősök terén lévő katonai emlékmű emelkedettséget és erőt sugárzó orosz­lánja. Egyik leghíresebb arcszobra a híres magyar színésznő, Fedák Sári portréjának megformálása. Érdekes­ség, bár a kor jellemző művészkalan­dozásainak része volt, hogy Lányi 1937-től több kortársához hasonlóan az Egyesült Államokba emigrált. Itt is hunyt el 1951-ben, a híres filmgyári város, Hollywood ege alatt. • -I -n Ml A VELEMENYE? A mai körkérdésben Szentlázár és Ková­csi városrész lakóit kérdeztük arról, hogy miért szeretnek ott lakni, milyen fejlődést tapasztaltak az utóbbi években? 1 Nádler László (nyugdíjas) i A forradalom idején * építettük azt a családi házat, ahol ma is la­kunk. Csendes hely a Budapesti utca, egyetlen baj vele, hogy elég rosszak az „útiszonyok”, kétévente kell lengéscsillapítót cse­rélnem az autóban. Sajnos éppen a gázbevezetés és csatornázás mellék- termékeként romlott le az út állaga. Veréb Eszter (gyógytornász) Az előnye a hátrá- | nya is egyben annak, hogy a Kiss János úton lakunk - a for­galmas út jó közlekedési- és útvi­szonyaiért az autók által keltett zajártalommal „fizetünk”. Fejlesz­teni sincs már itt mit, hiszen az el­múlt években mindent bevezettek, és rendbe hozták a környéket. JS Nagy Lajos (nyugdíjas) 4Ü* A v A rendőrség mellett élek több mint húsz A |\ éve, szépen felújítot­■W' X' ®i ták az épületüket, öröm nézni. Azelőtt is Esztergomban laktam, én itt megéltem 95 évet, és nem panaszkodhatok sem a közbiz­tonságra, sem az ellátásra. Közel vannak a boltok, a buszmegállók, nemrég kaptunk új buszt, új padot, a körforgalmat is mindig színes virág­gal ültetik be. Egy dolog zavar, hogy sokat szemetelnek az emberek, hiába vannak kitéve a gyűjtőkosarak. ESZTERGOM, AZ EZERARCÚ VÁROS Szentiázár, Kovácsi Külvárosból virágzó előváros Szentlázár és Kovácsi városrészek kép­viselője immár nyolcadik éve Ivanov Mi­hály. Munkájának köszönhetően megva­lósult Esztergom déli városrészének csa­padék- és szennyvízelvezetése és elkez­dődött a táti út csatornázása is, amelyre ingyen csatlakozhatnak az ott élők. A vá­rosrészek képviselője szeretné, ha Esz­tergom történelmi rangjához méltó mó­don fogadná a közúton, illetve kerékpár­ral érkezőket. Két utcával bővült ki idén a körzet, Szentlázár és Kovácsi városrészekhez a Petz testvérek (volt Öntöde utca) és a Vasas utca csatlakozott. A képviselő munkája ered­ményeként megvalósult Esztergom déli vá­rosrésze csapadék- és szennyvízelvezetésé­nek fejlesztése. Befejezték az addig nem szi­lárd útburkolatú utcák aszfaltozását és elké­szültek a Magvető szobor körüli körforgalom tervei is. Ezen kívül elkészült a Kiss János ut­ca és Baross Gábor utca csomópontban lé­vő szűk keresztmetszetű csatornaszakasz kiváltása. Ivanov Mihály felhívta a figyelmet arra, hogy a déli városrész Esztergom leg­külső, de nem félreeső része, amelyet a vá­rosba érkezők többsége elsőként pillant meg. Ezért fontosnak tartja a 111 -es főút be­vezető szakaszának rendbetételét, fásítást, és az utat szegélyző járdák felújítását. Priori­tása van a légvezetékek megszüntetésének is, amely lehetővé tenné, hogy az út mindkét oldalán kandeláberek biztosítsák a megfele­lő közvilágítást. A képviselő szerint a körfor­galom középpontjában elhelyezett monu­mentális alkotás, például egy Szent István lovas szobor fogadhatná a királyváros ven­dégeit és egyben jelezné, hogy Esztergom az államalapítás bölcsője, Magyarország el­ső fővárosa volt. Tervei között szerepel a Hő­sök terén álló emlékmű rendbetétele, dísz- burkolása és díszkivilágítása, de szimmetri­kussá kívánja tenni a Szent Anna-templom előtti teret is. Ennek az az oka, hogy a kert jelenleg ketté van választva, így használati értékét tekintve nem összefüggő a terület. A cél, hogy a tulajdonos egyházzal egyezség­re jutva a teret egészként kezelhessék, és át­építve új funkciókkal töltsék meg. A Bartók, Budapesti és Virágos utcák felújítása is so­kat váratott magára, de végre megvan a köz- beszerzési pályázat nyertese, így szeptem­berben elkezdődik a 300 millió forintos felújí­tás. A késedelem oka, hogy az ingatlantulaj­donosok későn írták alá az E-on szerződést. A légvezetékek ugyanis megszűnnek és a föld alatti munkákhoz a lakosok hozzájárulá­sa is szükséges volt. Most azonban indulhat­nak a munkák, amely során díszburkolatú járdát, kandeláberes világítást, parkolókat és időtálló beton-aszfalt burkolatot kapnak az utcák. Fő célkitűzése között szerepel, hogy megépüljön egy kerékpárút a Palatinus-tóig, de a turizmus és idegenforgalom szempont­jából fontosnak tartja a képviselő, hogy a ke­rékpárutak építése összvárosi program le­gyen. Folyamatban van az új mentőállomás kialakítása is a volt Kossuth iskola helyén és elkezdődött a táti út csatornázása is, amely­re ingyen csatlakozhatnak az ott élők, az ön- kormányzatnak köszönhetően ugyanis nem kell közműfejlesztési hozzájárulást fizetniük. Fontos célkitűzésének tartja, hogy a Magve­tő szobornál'körforgalom épüljön, amely az ipari park miatt megnövekedett forgalmat tudná hatékonyan elvezetni. Ugyancsak szeretné elérni a képviselő a következő négy évben, hogy a Hősök terén emlékművet állít­sanak Esztergom II. világháborúban elesett katonáinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom