Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. október 23., vasárnap Útmutatás hosszú távra Az MSZMP Központi Bi­zottsága csütörtöki ülésén gondos előkészítő munka után megtárgyalta és jóvá­hagyta a hosszú távú kül­gazdasági politikának és a termelési szerkezet fejlesz­tésének irányelveit. Az ál­lásfoglalás nagy jelentőségű a népgazdaság, a vállalatok, az üzemek hosszú távú fej­lesztésében. Nehezebb feltételek... A XI. pártkongresszuson elfogadott programnyilatko­zat szerint a következő 15— 20 évben megteremtjük a fejlett szocialista társadalom műszaki bázisát, s hazánk gazdaságilag fejlett országgá válik. Ennek elérése, a je­lenlegi közepes fejlettségi szint átlépése — a belső korszakváltás — nem való­sítható meg az eddigi mód­szerekkel. Hazánkban teljes a foglalkoztatottság, s így a termelés nem bővíthető to­vább a létszám növelésével, hanem csak a termelékeny­ség emelésével, ésszerű mun­kaerő-gazdálkodással, szük­ség esetén létszám-átcsopor­tosítással. Az intenzív gaz­dasági fejlesztés, a termelé­kenység emelése nem csu­pán a munkástól, a vezető­től követel többet, hanem a korábbinál nagyobb eszközö­ket. több beruházást is igé­nyel. A hazai nyersanyag- és energiatermelés fokozása, a nagyszabású lakásépítés, a kommunális fejlesztés, a körnvezetvédelem ugyancsak növeli. a beruházási igénye­ket. Kedvezőtlenebbé váltak feilődésünk külgazdasági fel­tételei. Ez tovább fokozta a feilesztéssel szembeni kö­vetelményeket,. A külgazda­sági korszakváltás nvitánya és' szembetűnő megnyilvánu­lása, az árrobbanás nyomáp hazánkat jelentős külgazda­sági veszteségek érték és érik. Ezeknek a veszteségek­nek az ellensúlyozására nem elegendő a hatékonyság ed­digi növekedése. Éleződik a világpiaci verseny, termé­keinknek a jövőben rendkí­vül erős konkurenciával kell megküzdeniük. A hatékonyabb munka forrásai A megváltozott külső és belső helyzetben is fent kí­vánjuk tartani a dinamikus gazdasági növekedést. Ez csak a hatékonyság erőtelje­sebb fokozásával érhető el. Ennek égjük forrása, nagy tartaléka: a termelés szerke­zeti átalakítása. Nélkülözhe­tetlen, hogy a beruházási eszközöket és a munkaerőt a hatékony célok elérésére összpontosítsuk, s a nem gazdaságos tevékenvséget pedig egyidejűleg korlátoz­zuk. illetve megszüntessük. A másik nagy forrás és tartalék: fokozott részvéte­lünk a nemzetközi munka- megosztásban. Gazdaságfej­lesztési céljainkat a KGST- országokkal, a Szovjetunió­val szoros együttműködés­ben valósítjuk meg. Ugyan­akkor a gazdasági kapcsola­tok bővítésére törekszünk a nem szocialista országokkal is. A különböző népgazdasá­gi és iparágak fejlesztési irányainak kidolgozásánál .figyelembe vették hazai adottságainkat és lehetősé­geinket a műszaki, gazdasá­gi fejlődés törvényszerűsé­geit, s a növekvő világgaz­dasági követelményeket. így számoltak a világpiac meg­változott értékítéleteivel is. Tartósan felértéke1 ődtek az energiahordozók és a nyers­anyagok más árukhoz és termékekhez képest. Felér­tékelődtek a világpiacon az alapvető' élelmiszerek is. Vé­gül felértékelődtek a magas műszaki kultúrát igénylő, a technikai haladás élvonalá­ban levő termékek is. Ugyanakkor abszolút módon és tartósan leértékelődtek a világpiacon a közepes és ala­csony technikai szinten álló kommerszáruk, a hagyomá­nyos félkész- és késztermé­kek. (Pl. a méteráru, az egy­szerű konfekcionált cikk stb.) Magyarország nyer az élel­miszer (gabona, hús, zöld­ség), továbbá a timföld, az alumínium exportján, maga­sabb áron való értékelésé­vel. De a nyereség többszö­rösét ráfizetjük a kőolaj, az energia, a nyersanyag az élen járó technika behozata­lán. Kivitelre kerülő kész­termékeink többsége pedig abba a csoportba tartozik, ahol az árak emelkedése jobb esetben az átlagos inf­lációs rátát követi, s gyak­ran el sem éri. A külgazdasági vesztesé­gek kiegyenlítésének elvileg két változata lehetséges. Az egyik: ugyanannyi, de drá­gább importért több magyar áruval fizetünk, a másik: növeljük az értékesebb (a világniac által felértékelt) termékek arányát, a kevésbé jövedelmező vagv ráfizetéses áruk rovására. Gyakorlatilag e két módszer kombinált al­kalmazása a járható út, méghozzá úgy, hogy hosszú távon növekszik és túlsúlyba kerül az utóbbi — a terme­lés, az értékesítés szerkezeti átalakításának — hatása, így az árrobbanás okozta veszteségeket nem több, hanem jobb munkával pótol­juk. Minden ország termelési szerkezetének fejlesztésére törekszik. Jellemző például, hogy napjainkban a legfej­lettebb tőkés országok azo­kat az elektromos háztartá­si gépeket és elektronikus készülékeket (például a hű­tőszekrényt, a televiziót, az automata mosógépet), ame­lyek a II. világháborút kö­vető konjunktúra serkentői voltak, egyre nagyobb arány­ban importálják. A hazai adottságok és a nemzetközi munkamegosz­tásban rejlő lehetőségek fel­tételezik, hogy bizonyos ter­mékeket mi is rendszeresen importáljunk — munkát és más erőforrásokat megtaka­rítva. Idehaza pedig a gaz­daságosan és versenyképe­sen exportálható termékek gyártását fejlesztjük. Kérdések és válaszok Termelésünk fejlesztéséhez szintén növekvő importra szorulunk, s ezt csak expor­tunk erőteljes -bővítésével tudjuk ellensúlyozni. Nagy­arányú exportot kell lebo­nyolítani, olyan feltételek között, amikor termékeink­kel szemben mind a szocia­lista országok egymás közti forgalmában, mind pedig a tőkés piacokon gyorsan nö­vekednek a minőségi köve­telmények. Mire alapozzuk a villamos energia növekvő hazai ter­melését? Hogyan fejlesztjük közén- és hosszú távon a mezőgazdaságot? Milyen lesz a vegyipar, a gépipar és kü­lönböző ágainak holnapja? A műszaki fejlesztést meny­nyiben alapozzuk saiát erő­re és mennyiben a külföldi tapasztalatokra. licencek, gvártási eljárások vásárlá­sára? Tlven és hasonló kér- Hésokre válaszolt a Közpon­ti Bizottság minapi ülésén. Nincs olyan vállalat, szö­vetkezet, üzem. amelv mint termelő, mint felhasználó és beruházó ne kapna közvet­len vagv közvetett útmuta­tást á közleményből és majd a közlésre kerülő irányel­vekről. Az állásfoglalás hosz- szú távon meghatározza a gvártásfeilesztés helyi fel­adatait. s a kormányzat a minisztériumok gazdaságfej­lesztő, -szervező, -tervező, végrehajtó, szabályozó mun­kájának célját, tartalmát. ipirszáp Inai Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivata­los látogatásra hazánkba érkezik dr. Willibald Fahr, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi külügyminisztere. Dr. Willibald Pahr 1930. június 5-én született Bécsben. 1953-ban jogi doktorátust szerzett, 1955-ig a Nemzetközi Jogi Intézetben tanársegéd volt. 1955-től a szövetségi kancellári hivatal alkotmány- jogi osztályán dolgozott, 1973-ban az osztály vezetőjé­vé nevezték ki. 1975-ben e tisztségében a kancellári hi­vatal csoportfőnöke lett. Az alkotmányi bíróságnál képvi­selte az osztrák kormányt el­járási kérdésekben, és a kor­mány tanácsadója volt az európai emberi jogok bírósá­gánál. 1967-ben előadott Var­sóban az ENSZ emberi jogok szemináriumán. Állandó tag­ja — 1973—74-ben elnöke — volt az Európa Tanács embe­ri jogok szakértői bizottságá­nak. Tagja volt a jogi együtt­működés európai bizottságá­nak és a mindenfajta faji megkülönböztetés felszámolá­sa céljából alakított nemzet­közi bizottságnak. 1971-ben megkapta az Osztrák Köztár­saság Arany Becsületrendje elnevezésű kitüntetést. 1976. október 1. óta az oszt­rák szövetségi kormány kül­ügyminisztere. A fővárosban élő magyar internacionalisták találkoz­tak szombaton a Szovjet Kultúra és Tudomány Há­zában. A veteránok közül többen gyakran beszélgetnek itt, a ház baráti köriben szívesen emlékeznek a dicső harcokra, a Nagy Október eseményeire. Ezúttal ünnepi ruhában, mellükön sok-sok kitüntetéssel jelentek meg: a Szovjetunió budapesti nagykövetségének meghívá­sára együtt ünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. Ott volt László Aladár, a Lenin-rend kitüntetettje. Hu- nya István és sok" más in­ternacionalista. aki hat év­tizeddel ezelőtt fegyverrel harcolt a forradalomban, és védte a szovjet hatalmat. V. J. Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete köszöntötte a vendégeket. — Sohasem felejtjük el — mon­dotta többek között —, hogy a magyar nép fiai az orosz forradalmárokkal váll­vetve küzdöttek a győze­lemért. Amikor a Nagy Ok­tóberre emlékezünk, tiszte­lettel gondolunk a magyar, a csehszlovák, a lengyel, a német és más internaciona­listákra. Az MSZBT Országos El­nöksége nevében Nagy Má­ria főtitkár köszöntötte az egykori harcosokat. Szovjet pionírok virágokkal, emlék­lapokkal. hanglemezekkel, jelvényekkel kedveskedtek. Nagy Jenő és Olcsai Kiss Zoltán internacionalisták a harcos idők eseményeit idéz­ték fel. Leninre, bajtársaik­ra emlékeztek. Mit mutat az iszi határ? (Folytatás az 1. oldalról.) talajmurika ad megfelelő magágyat. A -nehéz, agyonti­port, kötött talajok nem kí­mélik a gépeket sem. Persze, a prügyieknek tavasszal sem volt könnyebb dolguk. Ez a „taktaközi adottság” már fel­készítette az erre élőket a kemény küzdelemre. S hogy eredményes ez a harc, azt a tsz eddigi sikerei igazolják. Késő délután volt. amikor a Prügytől légvonalban is legalább 40 kilométerre fek­vő főnyi határban a vilmányi tsz földjein burgonyát beta­karító asszonyokkal találkoz­tunk. Tőlük, vagy 25—30 ki­lométerre keletre a fancsali Egyetértés Termelőszövetke­zet almáskertjében pedig 100 dolgozó szedte az utolsó, leg­későbbi fajtát, a staymaredet. A leírt — s a le nem írt — példák bizonyítják: amer­re jártunk (a miskolci, sze­rencsi, encsi járásokban) a mezei szorgalom megannyi jelével találkoztunk. A 1 tél felé menekülő határ utolsó értékeit mindenfelé elveszi, összegyűjti az ember. Sok­szor bizony, nagyon küzdel­mes munkával. Hajdú Imre Ä világtakarékosság napján M inden év október havának utolsó munkanapja: a világ­takarékosság napja. A világon 53 éve, Magyarországon több mint egy évtizede emlékezünk meg a takarékos­ság nemzetközi gondolatáról. A takarékpénztári, a takarékszövetkezeti fiókoknál és a postahivataloknál ünnepi ügyfélszolgálatot tartunk, egyide­jűleg az OTP — a társadalmi és tömegszervezetek bevonásá­val — a nagyközönség körében ismerteti és érzékeli a lakos­ság takarékoskodásának eredményeit... Ez egyben jó alkalom arra is, hogy — a lakosság pénz­takarékosságának alakulása mellett — a párt és a kormány által meghirdetett takarékossági programhoz kapcsolódva rá­mutassunk az általános, a szélesebb értelemben vett takaré­kosság jelentőségére és hasznosságára. Az országos betétállomány elérte a 100 milliárd forintot. Megyénkben mintegy 5,5 milliárdot tartalékolnak jelenleg takarékbetétben az emberek. A IV. ötéves terv időszaká­ban a betétállomány 2,3 milliárd forinttal emelkedett, mint­egy megduplázódott. Az egy lakosra eső megtakarítás 5473 forintot tesz ki. 1976-ban a betétállomány 660 millió forinttal emelkedett. Ebben az évben további 550 millió forinttal kívántuk emelni a betétállományt, de reményünk van rá, hogy ezt az összeget meghaladjuk. A betétállomány ilyen arányú emelkedésével ki tudjuk szélesíteni hitelezési lehető­ségeinket, elsősorban lakásépítéssel és lakásvásárlással kap­csolatos hosszú lejáratú hitelek nyújtására. Ebben az évben a betétállomány emelkedését befolyásoló lakossági készpénzforgalom a bázisidőszaknál erőteljesebb ütemben bővült. A lakossági készpénzbevételek 10,1 százalé­kos növekedésén belül a munkabérek 8,6 százalékkal emel­kedtek, míg a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos bevéte­lek 13,3 százalékkal haladták még a bázis szintjét. Miután a fogyasztói árindex a tervezett körül alakult, így az előirányzott reálbér- és reáljövedelem-növekedés teljesült megyénkben. A második fél évben a jövedelemkiáramlás hasonló ütemű bővülése, a mezőgazdasági termelés eredmé­nyei lehetőséget teremtenek éves állományemelési tervünk (550 millió forint) túlteljesítésére. Megyénk betétállományá­nak alakulására döntő hatással van a tokaj-hegyaljai bor­vidék terméseredménye. A IV. ötéves terv időszakában mintegy 15 ezer lakásra nyújtottunk hosszú lejáratú hitelt. Családi ház építkezések­nél átlagosan 100 ezer forint, munkásoknak, több gyermeke­seknek 140 ezer forint, telepszerű társasházaknál pedig maxi­málisan 300 ezer forint hitelt nyújtottunk lakásvásárlásra. Évenként mintegy 2800—3000 magánlakás épül fel a takarék- pénztár által nyújtott hitellel és saját beruházásban lakás- vásárlási hiteltámogatással. Megemlítjük, hogy ugyanilyen arányban épülnek állami lakások a takarékpénztár finanszí­rozásában, Az OTP a legkülönbözőbb betételhelyezési formákat kínálja fiataloknak és időseknek egyaránt. Ilyen a kamatozó, nyere­mény-, gépkocsi nyereménybetét vagy az 1977. január 1-én bevezetett takaréklevél. Itt. kell megemlíteni a 14—30 éve­sek takarékossági formáját, az ifjúsági takarékbetétet, mely lehetőséget ad a családalapitó fiatalok részére külön lakás- építési, illetve -vásárlási és kedvezményes, áruvásárlási, köl­csön igénybevételére. Megyénkben jelenleg 28 . ezer fiatal takarékoskodik az ifjúsági betétkonstrukcióiban és mintegy 170 millió forintot tartalékol betétben. Ismeretes továbbá az üzemekben, vállalatoknál, sőt a* utóbbi időben egyes termelőszövetkezeteknél is népszerűsödő és működő Kölcsönös Segítő Takarékpénztár, melynek me­gyénkben több mint 53 ezer tagja van. Mintegy 270 kis taka­rékpénztár — KST — működik. Évenként 130 millió forintot gyűjtenek össze a KST-tagok. , Röviden beszélnühk kell az iskolai takarékbélyegről, ahol nem az összegszerűség a fontos, hanem az ifjúság takaré­kosságra való nevelése. A tanulóifjúság így is évente 11 mil­lió forintot gyűjt össze. Az OTP — mint ismeretes — igen sokrétű tevékenységet folytat. Már beszéltünk a hosszú lejáratú hitelezési tevékeny­ségről, de igen sokan veszik igénybe az általunk nyújtott áruvásárlási, lakáskorszerűsítési, tatarozási hiteleket is, vágj' a mezőgazdasági termelési hiteleket és egyéb célokra rend­szeresített kölcsönöket. A z elmondottak alapján fordulunk a megye valamennyi dolgozójához, hogy beosztó életmóddal, takarékossággal járuljanak hozzá társadalmunk, valamint családiul' életszínvonalának folyamatos emeléséhez, a rendszeres taka­rékosság megismeréséhez és elmélyítéséhez. Endréd i József megyei igazgató világhíradó Sűrűsödő nyilatkozatok egy kirajzolódóban levő kompro­misszumról a SALT—2 ügyé­ben; néhány kirívó esettől el­tekintve tárgyilagos hang a belgrádi Száva-palotúban; az indiai kornjányfő moszkvai tárgyalásai, az idős Morardzsi Deszainak megválasztása óta tett első külföldi útja során,; élénkülő kelet—nyugati dip­lomáciai érintkezés — mind­ezt a most zárult héten je­gyezhettük fel. A napi hírek és gyorshírek is alátámaszt­hatták az MSZMP Központi Bizottságának nemzetközi helyzetértékelését: „Az eny­hülés további kibontakozta­tását, az útjában álló akadá­lyok eltávolítását segíti a szovjet—amerikai kapcsolatok megélénkülése, a szocialista és a tőkés országok közötti rendszeres kontaktusok bővü­lése”. A nevében a Namíbrsiva- tagra utaló Namíbiáról foly­tatott vitát egész héten ke­Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazta a világszerve­zet közel-keleti békefenntartó erői mandátumának meg­hosszabbítását. resztül az ENSZ közgyűlése, az egykori német gyarmati Az ország függetlenségének sorbanrtevö, Délnyugat-Afrika ügye a világszervezet közvet- népszövetségi, majd ENSZ- len illetékességébe tartozik: mandátumként került Dél­Afrika fennhatósága alá. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te több ízben, végül már az ultimátum erejével hivta fel a pretoriai kormányt, hogy biztosítson önállóságot a ha­zánknál területileg kilencszer nagyobb, de alig egymillió lakosú országnak. Lisszabonban egyszínű, ki­sebbségi kabinet kormányoz. Soares szocialistái vannak hatalmon. A kormányzáshoz külső támogatásra is szükség van. ezt először a baloldalon, azután mindinkább a jobb­oldalon keresték, amiért az­után súlyos árat, fizettek megkezdték a földreform és az államosítások vívmányai­nak felszámolását. Ez óhatat­lan ellenállást váltott ki a tömegekben, beleértve az In- tersindicalt, a legerősebb szakszervezeti mozgalmat, ahol viszont nagy számban dolgoznak együtt kommunis­ták, szocialisták és párton- kívüliek. Ilyen körülmények között kezdődtek meg és fokozód­tak a belső csatározások Por­tugália számszerűleg legerő­sebb politikai csoportosulá­sában, a szocialista pártban: merre tartsanak. <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom