Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

fel Llamú írek­I 4 Vasárnap, 19 fiSZAKMAGYARORSZÄG / csév leszéde sműen^i uiesőgazdaságí A közelmi ®urópa első bánj - M r ss fflíiácskoeason imCi; szaki EgyetemqT^1« n.cgkezdték a ni . 000 hektár fö]let vetet_ manyos kutató ^ aae> vagyis 14 72 000 hek- jiasn „7?eí többet, mint ttvaly. Hruscsov lözölte, a Vetésterülete i; 3 500 000 , fej nagyobb i tavalyi­jW?*lKu'ioricával 34 926 000 földet vetettje be, ami hektárral ugyancsak IMösíw a múlt éút. lerikal ísérle­” jel* és bé- ilamoií verke­yelméí i. hogy láris n 5i őrö­li erő- ra tö- sta ha- eezdett terem* ■ok^\ Biv június d sej éré a Corvinái 'e^jj yjitai narha állomány a ta- •as^jjV^a epli képest 5600 000-rel ^^nyofeedett. A tehenek szá- iafej^'.talar? 000-rel lett nagyobb. teiíj.tóJ^hjertésállomány 4 370 000-rel, 'r^g/ff $ juhállomány 2 218 000-rel ^ rapodott — mondotta oiscsov. . . lueszed ében a szovjet kor­#5 /f3®, fiyfö hangsúlyozta, hogy nf SxÄzrt-ndkivii I nagy jelentősége ^feie’an az állattenyésztés fel- • ínt.6ndítésében az anyagi ér- Kec]cl;eltség elve alkalmazá- . ne sának. ej-r elajel összefüggésben Jason; ________ m eg­műnk á vádló *nt a A :el kel! PakiS8!iIi iparágaiban A1 visSMé,iiték e hétéves tervet nm&1 sék®­illamoti szórta, együtt 1, amr- szüksé, l békéi 5 I KÖZ-i alapon 1 hely.» . visszaél ... í]l-f: sés céljából lőtt ki uta r leszámolj tonna acélt termeltek, Oetegként ti nem két és félszer többet, Ezeket a t az első három ötéves terv jókat a műnk együttvéve. (A terv sze- ■ 123,6 millió tonnát kellett a adni.) Hengereltárut 99,4 ^ó tonnát termeltek, vagyis '•vet ötmillió tonnával tel­f selyemréti itt ék túl. kitermelt olajmennyiség laknak, mlnLjllió tonna, 1,4-szer több, i kövei Hé beíejr-i ik azok­Idöttnelá i héke- gkapják éshez a itásukat c tőlük, :n a ma- , Tevé­Csaknem . nemcsak s? » megelőző öt ötéves terv otthonának «kában. jelentősen túl- ■ ^ .m0 ., intették a köt-szövött áruk pvalóságairól nRbclik termelési tervét, t is gyakran irt ggel. Érthető, hó-------­já k, azok még biji rt ■ i a) (adták az idw-d kiváló irdemes orv^s, illetve rszerész kit*M etetéseket szálj z álta­zerelés let bé- tése, a teljes molása imegek váljék, tésükberi t kormá­k támo* itban ve* agresszus lépek bé- > jelentős elő, mátf .j lei össze­i « hábj*. indes szokásnak tnegombaton Sem- eh születésének 144.1 alkalmából a Semlemben rende­zett n átadták a ki- Válóis orvos, illető­leg Irdemes gyógy- Szerftéseket. Di-il Frigyes egész­ít ségüjter ünnepi be- cl szédéondotta, hogy í| 1952 egy 1000 orvos ) részeö, illetőleg érde­mes tüntetésben. Ez jmulíra magyar orvo­tok lyon sokan dol- l®ozna|nelweis Ignác I szel ina/, ő kötelesség- •udásSradhatatlan ku- '• lÉÉ egével. Beszéde r. sJm kivál a orvos kitüntetéseket nyújt ?l*5tta át. Megyénkből dr. DöbrR’h'ki András kórházi igaz- gató-?*~rWvos kapott Kiváló or­vos 1, büntetést. null Frigyes a iros, na| Az n sefírdemes orvos kitünte­tést 7jnk fővárosi és vidéki orvos kaptája- cTöbbek között: dr. Boda Fercngk, Pál osztályvezető főor­vos, d[ né Ditrói Sándor kórházi osztáhéíásVezető főorvos, dr. Si­mon 1 hopzső körzeti orvos, Bor­sod mezetgye, dr. Szabó István intézel® t igazgató-főorvos, Bor­sod libbbi gye, dr. Zsoltvai Gyula körzeti njorvos, Borsod megye. Ezif' került sor az érde­mes [’ ’’'ógv szerész kitüntetés átadat fe. Megyénk gyógysze­részei'. _fajzül: Vágó Ernő gyógy­szertár fizetőt tüntették ki.--------elejtő'-------------------­ó ne említette, hogy a hús felvásár­lási árának növelése fokozta a mezőgazdasági dolgozók anya­gi érdekeltségét az állat- tenyésztés fejlesztésében. Bejelentette Hruscsov, hogy a Szovjetunióban lehetővé vált a közigazgatási területek meg- nagyobbítása. Mint mondotta; „A termelési igazgatóságok valószínűleg a területek, határterületek és köztár­saságok új adminisztratív beosztásának alapjává vál­nak”. A területek, úgy, ahogy jelen leg vannak, az átmeneti idő­szak jelenségeinek tekinthe­tők — mondotta a miniszter- elnök —, s ez a felosztás ma már túlhaladottnak számít. Az új, megnövelt területeket álta­lában a termelési igazgatósá­gokhoz alkalmazzák. Hruscsov hangoztatta, hogy a mezőgazdasági termékek ter­melésének növeléséért folyta, tott harcban döntő szerep jut a kolhoz* és szovhozmunka ter­melékenysége növelésének. Ez­zel összefüggésben rámutatott, hogy az ipar több ágában, sok jól dolgozó vállalatnál a mun katermelékenység túlhaladja a fejlett kapitalista országok legmagasabb ilyen jellegű eredményeit. ,,A termelés egészét te­kintve azonban még sokat kell tennünk az iparban is, de különösen a mező- gazdaságban, hogy a leg­fejlettebb kapitalista orszá­gokban elért munka­termelékenység színvonalát magunk mögött hagyjuk” — mondotta. Itt arra hívta fel a mezőgazdaság vezetőit, hogy gazdaságosan irányítsanak, s hogy az állattenyésztés vonat­kozásában bátran használják fel a legjobb külföldi tapaszta latokat. ,,Nekünk most már magunk­nak is vannak jó módszereink — mondottá —, tekintsük eze­ket példáknak Há azonban ezek jlacsonyabbak az ameri­kai sZnvonalnál, akkor tanul­ni fogunk az amerikaiaktól. A kapitalizmussal folytatott ver­senyben csak állhatatos mun­kával, n dolgok hozzáértő meg szervezésével lehet győzni”. Hruscsov hangsúlyozta: A kolhoz- és szovhoztermelés irá­nyításában az a legfontosabb, azt kell elérni, hogy minél több és minél jobb minőségű terméket ál­lítsanak elő, a munkának és eszközöknek minél ke­vesebb ráfordításával. Rendkívül fontos minden lehe­tőt elkövetni annak érdekében, hogy a közeljövőben elérjék az első kitűzött célt: 100 hek­tár szántó után 75 mázsa húst, 100 hektár egyéb fajta föld után pedig 16 mázsa húst ter­meljenek. Ha ez megvan, ak­kor tovább kell menni, hogy a kővetkező célkitűzéseket is el­érjék. Ehhez minden lehetősé­günk megvan — fejezte be be­szédét Hruscsov elvtárs. F ámét, « r r erteil hívás 00 100 100 100 ;oo oo :oo !00 100 100 100 200 200 200 000 200 íoe 200 200 500 200 500 200 100 200 100 gbiza Az a bizonyos „kétharmad ü Lenin Kohászati Müvek a Borsodi Szénbányászati Tröszt i£ mi-4 .0. i A szeresre emelkedett. Megva­lósították az acélműben a há- romüstös csapolást és néhány konstrukciós módosítás után 100 tonna helyett 140 tonnát csapolnak. A durvahengerművei a jövő esztendőben leállnak, az átépí­tés után 20—25 százalékos tel­jesítménynövekedés várható^ Ezzel egyidőben javul a gépe­sítés és az automatizálás szín­vonala is. A tervek szerint a gyárban itt alkamazzák majd első ízben az ipari televíziót Ennek segítségével az üzem négy-öt pontját lehet egyidő­ben áttekinteni. A nemesacél- kovácsműhelyben technológiai átrendezés várható — 28 száza­lékos termelés emelkedéssel; Folyamatban van a tűzállótég, lagyár rekonstrukciója és foko­zottabb gépesítése. Itt az egy főre jutó termelés 20 száza­lékkal növelhető. Befejeződött az acélöntöde rekonstrukciója és technológiai átrendezése; Korszerűen gépesítették a ho­mokelőkészítési az öntvények vízsugaras felületi tisztításá­val pedig megszüntetik a szili­kózisveszélyt. Ez és még számos kisebb-na- gyobb műszaki, vagy szervezé­si intézkedés az alapja annak, hogy a Lenin Kohászati Mű­vekben a termelékenység nö­velése a kétharmad felett van. És ez az eredmény akkor ér­tékelhető igazán, ha hozzátesz- szük: az ország nyersvas, acél és hengerelt termékeinek 30, az acélöntvér.j eknek 75, a ko­vácsoltáruknak 63, az ötvözött acéloknak 79. és a szürkeöntvé­nyeknek pedig 50 százalékát Diósgyőrben termelik. A másik nagy termelő egy­ség, amelyről szeretnék szólni, szén az arányt sem Borsodhoz „méretezték”, hanem népgaz­daságunk egészéhez. Meg az­után a kétharmad—egyharmad nem a1 kohászatra, vagy nem a bányászatra és nem a gép­iparra vonatkozik, hanem az egyetemes iparra. Ezen belül le­hetnek olyan iparágak, ame­lyeknél nem lehet betartani az arányt, viszont vannak olyan területek is, ahol többet lehet produkálni a „törvényes” két­harmadnál. Másszóval’; nem lehet azt állítani, hogy ránk nem vonatkozik a kétharmad, — a mi szakmánkban elég az ötven százalék is. Viszont másutt megint nem lehet állás­pont az: ml eleget tettünk a párthatározatnak, termelés­emelkedésünk kétharmadrészt a termelékenységből adódik. Nyugodtan pihenhetünk habá­rainkon. Jóllehet, az adott le­hetőségek célszerű, lelkiisme­retes kihasználásával tovább lehetne fokozni a termelé­kenységet. Az ilyen rosszul értelmezett magyarázkodás nem használ sem az üzemeknek, sem a nép­gazdaságnak. S áld tisztában van azzal, hogy az új társadal­mi rend győzelme szempontjá­ból az egyik legfontosabb do­log a termelékenység növelé­se, az feltétlenül elveti a lát­szatra esetleg elfogadható, de tartalmában csalfa önmeg- rr «tó „elméletet”. I Izömeink vezetői többsé- gíikben azon fáradoznak, hogy ezt az arányt az adott körülmények között a lehető leghelyesebben juttassák ér­vényre. Két nagyüzemben pél­dául helyesen alakult az utób­bi esztendőkben a termelé­kenység. Az égjük a Az utóbbi esztendők, Tióna­“ pok egyik leggyakrabban emlegetett kérdése — különö­sen gazdasági és műszaki ber­kekben — a termelékenység és a gazdaságosság. Azelőtt is sok szó esett ezekről értekezlete­ken. különféle plénumakon, szemináriumokon. Sajnos, en­nek ellenére elég hosszú ide­ig formálisak, felszínesek, elég­gé elnagyoltak voltak a terme­lékenységgel kapcsolatos üze­mi, néha vállalati eszmefutta­tások és viták. Sőt, mi több, egyes vezető beosztásban lévő emberek is szükséges rossznak tekintették az ezzel kapcsola­tos mutatók helyes kialakítá­sát. mondván; a tervteljesítés a fontos. Ez volt a szülőany­ja a mostanában már elitéit, úgynevezett minden áron való tervteljesítéseknek. Napjainkban a gazdaságos­sággal egyidőben előtérbe ke­rült — nemcsak formálisan — a munka termei éken j’sége. Megváltozott az arány a ter­melésben. Köztudomású, hogy az ötvenes években azt mon­dottuk; a termelés növekedést egjdiai-madrészt a termelé­kenység fokozásával és kéthar­madrészt a létszám gyarapítá­sával biztosítjuk. Most éppen a fordítottját valljuk. Termelő egységeink műszaki és gazda­sági vezetői azon fáradoznak, hogy a terveket, a magasabb termelési feladatokat, a mű­szaki technikai folyamatok korszerűsítésével, magasabb fo­kú szervezettséggel — egjrszó- val a termelékenység növelé­sével biztosítsák. Sunnnásan nehéz arra vá­laszt adni, miként alakult e tervmutató megyénkben. Hi­A nagyolvasztó műben az anyagmozgatás gépesítésén kí­vül a két kis kohó szokásos nagyjavításával egyidőben olyan konstrukciós változtatá­sokat végezlek, amelyek nyo­mán a termelékenj’ség 1.6. 1.7­to- es melyvógatok korszerű biztosítása. Ismét egy összeha­sonlítás: 1957-ben mindössze 64 kilométer vágat volt fém- és betonelemekkel kiépítve, most 161 kilométer a korszerűen ki­alakított vágathossz. A fejtések termelékenységé­nek növelése végett sok helyen széleshomlokú frontokat alakí­tottak ki, ahol a fajlagos vágat­hajtás csökkentésével produ­káltak teljesitményemelkedést és önköltségcsökkentést. A va­sas munkahelyeken bevezették az önrakodásos, páncélkaparó- ra való jövesztést, amely egy­magában átlagosan 5 mázsás termelésemelkedést eredmé­nyezett. Ezek mind-mind olyan gazdaság-politikai, műszaki és szervezési intézkedések vol­tak. amelyele a szénbányászat­ban megfeleltek a „kétharmad —egyharmad” szemlélet helyes formálásának; Megyénk két legnagyobb ipa­ri üzemének, a Lenin Kohásza­ti Műveknek és a Borsodi Szén- bányászati Trösztnek kollektí­vája sokat fáradozott azért, hogy gazdaságosan termeljen. Szakítottak a korábbi „minden áron” való szemlélettel. Nem­csak a mennyiségre ügyeltek, hanem a minőségre és a gaz­daságosságra is. Alapjaiban nem létszámnöveléssel, hanem a termelés magasabb színvona­lával, a műszaki fejlesztés ad­ta lehetőségek legcélszerűbb kihasználásával biztosították a tervek teljesítését. ICzek a törekvések arra en­*” gednek következtetni, hogy a borsodi ipar dolgozói felelősséget éreznek a magyar ipar- és a népgazdaság érdekei­ért. Felelősnek érzik magukat minden munkaterületen azért, hogy azon a bizonyos „kéthar­madon” csorba ne c-ssék. Paulovits Ágosté« Ott is fejlődést bizonygatnak a statisztikai adatok. A mélj'- művelésű bányákban 1957-ben például 7,1 mázsa volt az ösz- teljesítmény műszakonkint. Az egyenletes fejlődés után ez 1962, első negyedében közel 9 mázsára növekedett. Ezt a ter­melékenységi felfutást új ak­nák nyitása nélkül, a régi bá­nyáit termelési kapacitásának fokozásával produkálták. A tröszt üzemeiben számos he­lyen hajtottak végre bányame­ző koncentrációkat, amelyek alapját képezik a teljesítmé­nyek emelkedésének; AJ öve kedett a tömegterme­* ’* lésű, nagytermelékeny­ségű munkahetek száma is. 1957-ben például mindössze 1630 folyóméter fronthomlokon termeltek a borsodi bányászok, most viszont közel 2800 méte­res az összes fronthomlokhossz. Ezzel párhuzamosan csökken­tették a szétszórt, alacsonyabb termelékenységű kamrafejté­sek számát. Szükséges meg­említeni azt is, hogy a bor­sodi bányák nagy részében tért hódított az acéltámos frontbiz­tosítás, amely korszerűbb és jobb a hagyományos fabiztosí­tásnál. Nagj'szabűsú rekonstrukciós munkákat is végrehajtottak ezekben az években. Ormos­bányán a II., III. és IV. aknát újították fel. tehát elsősorban itt is a jóminőségű, vastagtele- pű, nagyteljesítményű szénme- zök felé tolódtak a munkák. Másutt a meglévő aknák élet­tartamát igyekeztek meghosz- szabbítani. Ez történt Rudolf- telepen és Felsőnyárádon.' A kiskapacitúgú, alacsony terme­lékenységű mutatókkal dolgo­zó bányák leművelését viszont meggyorsították, hogy mielőbb leállíthassák azokban a ter­melést. Ezeken az általános érvényű gazdaság-politikai intézkedése­ken túlmenően számos kisebb változtatást eszközöltek a tröszt területén. Ilyen v It: a szálli­A vállalat termelési értéke 1958- hoz viszonyítva, 1960-ban 23.9 százalékkal növekedett. Az idei tervszámok viszont már 44.8 százalékkal magasabbak. Durván számolva tehát, közel másfélszeresére emelkedett a termelési érték. Rossz rágon­dolni, mi lett volna, ha ilyen arányban növekszik a gyár létszáma. Nem is beszélve ar­ról, hogy a mai viszonj’-ok kö­zött szinte elképzelhetetlen a munkaerő ekkora városba áramlása, éppen a belterjes szocialista mezőgazdaság igé­nyed miatt; A létszám közel sem ível meredeken felfelé, mert ugyancsak 1958-hoz viszo­nyítva, napjainkig mindössze 5.7 százalékos a gyarapodás. Ezzel szemben a termelékeny­ségből adódott felfutás évről évre egyenletesen fejlődött. 1959- ben a 12 százalékos terme­lésemelkedést. 96.8 százalékban a termelékenység fokozásával produkálták a kohászok. Egy esztendő múlva az újabb, csaknem 11 százalékos terme­lésfokozás ismét 88 százaiéira eredt a termelékenység javu­lásából. Es az 1961., meg 1962. eddig eltelt időszakában lénye­gesen a kétharmad felett van a termelékenység fokozását jelző mutató; A termelékenységi adatok ilyen kedvező alakulása mögött persze nag>ron sok helyes kez- deményezés, életre való ötlet és megannjü fáradságos munka van. Az ilyen „összetevőkből” érdemes megemlíteni például a mészkőbánya gépesítését. A ké­zi termelést és rakodást most korszerű, nagyteljesítményű gépek végzik. Megtörtént a nagy kovácsmű helyi rekon­strukció és fejlesztés. A 6 ton­nás pöröly mellé beállított szovjet manipulátorokkal mintegy háromszorosára emel­kedett a termelés és egyhar- madra csökkent a létszám a tengelj'kovácsolásoknál. Ujj á va­rázsolták a hengerműben a kö­zépsort és még egy ötszáz ton­nás ollót helyeztek üzembe. Ezzel nagyban csökkeni a hű- tőpadon tapasztalt torlódás. A termelékenység fokozására most a két tolókemencét akar­ják felújítani, mert. akkor 15 százalékkal növelhető a kapa­citás, a létszám viszont azonös maradj a termelés emeléséért. Harc a stabilizáció védelmében a drágaság ellen. 10. A falujárás. 11. a hároméves terv megindulása, a tőke elleni harc kibontakozása 1947 tavaszán és nyarán. 12. a pártszervezetek harca a munkás- egység megszilárdításáért, a jobboldali szo­ciáldemokrácia ellen. A két párt akció­egysége és egyesülése. 13. Az üzemek államosítása. 14. A párt vezctöszercpcnek érvényesülése a szakszervezetekben. 15. A párt és a tömegszervezetek (MNDSZ, MADISZ, Nemzeti Segély). 16. Az üzemi bizottsági választások cs újra­választások. (1945—46.) 17. A baloldali Blokk Bizottságok megszer­vezése és tevékenysége. (1946). 18. Az SZÓI*, NPP, KGP újjászerveződése és tevékenysége. 19. Az értelmiségiek szerepe az új élet megindulásában, (1945—46.) Kérjük, hogy a visszaemlékezéseket lehető­leg géppel írva, liárom példányban, aláírás­sal hitelesítve 19(2. július 25-ig a megyei pártbizottság agitáíiós és propaganda osztá­lyára juttassák el. Az MSZMP Borsod megyei Bizottsága goi/.a visszaemlékezésre, (uráíiyfíjtésre a munkásmozgalom megyei egeméi közyeiről 1944-tŐl 1948-igr rilv.anf ® ofünk mindenkit, aki 1944—48 l " ozütt »Icon és Borsod megyében rész>alv a vett íft harcaiban, a szakszervezeti és'Úükla j;;- Zervezeti mozgalmakban, hogy az .láb- majegyzék és személyes élményei lap- irja meg e harcos időszakról tesxseit. szállói felszabadulás időpontja, csen* • d®tyei. rí kilépése az illegalitásból’, kezdd1 sza;J te- ysége (kerületi, körzeti, üzemi, els<^ insi tervezetek létrejötte, összetétele e.zt al.vc- égc). írje,szüf •< földreform előkészítése, végre)/1 i ál%sa. tépi szervek, nemzeti, földosztó, / iák. „ló, bizottságok megalakulása. t’eV Htek.nv­soltií Íz újjáépítés. A párt szerepe f fnehagjet dulásában, az ipar, a közlekedés1 jízekí)re- ában, a mezőgazdasági termel is i'cg- sában. ' J J .s|t j l Párt harca az előremcrészkci , imái Ult­ién az 1945. évi választások uta;,' dás e A párt ellentamadása 194« ..'/ r.vízióéin, ért feléim a földosztás vívmányai^™®'*T 'ért az államapparátus ineg.í/’ l, .^z «i- , reakciótól: a ncpítélctck. li L-íev lyelc be2 március 7-i nagy tüniuífe ^aria­:ezdik . It hozzá^M irékpén banyák államosítása. A széfe „ ff’, ' ■ ahivata stabilizáció. A pártszervc*^telok 'kötóta niizacio feltételéinek niegtf aloK kozot íit,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom