Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-23 / 66. szám

1 S 4 5 ui. A t« i b « 2 fc.

£Lti&N2£K

tiiflfHÜ

S

A közigazgatási szakvizsga méltányos

megoldása

Kategóriák Szerint kell elbírálni az erdély tisztviselőket - Dr. Uhlvarik János Koloztmegye központi iúrási töszoigs- bíráia a közéi elek és a méltányosság szempontjairól nyilatkozott

Kolozsvár, március 23. A közigazgatási tisztviselők szakvizsgájának ügye olyan kérdés, amelyet érdemes állandóan felszínen tartani. Különösen erdélyi szempontból fontos, hogy olyan kielégítő megoldást találjon a kormányzat, amely a méltányosság és a jogi álláspont követelményeinek- egyaránt megfe'el.

A 630—1943. M. E. számú rendelet, amely a IX. fizetési osztálynál magasabb osztályban levő tisztviselők véglegesítését és magasabb fizetési osztályba való* előléptetését a gyakorlati közigazgatási vizsga letételéhez köti, , a legkülönbözőbb jogi okfejtésekre adott alkalmat. Ezek a jogi okfejtések két álláspont körül mozognak: az együk az ti az elvet védi, hogy egységes jogrendszer mellett sehol sincs he’ye parciális jognak, vagyis népszerű nyelven kifejezve, mindenkit egyforma elbiiáfásban kell részesíteni, figyelmen kivül hagyva a méltányossági szempontokat is A másik álláspont, Erdély ál’áspontja, amely a különleges erdélyi viszonyokra való tekintettel azt kívánja, hogy a jogelvet helyezzük a méltányossági szempont) állá és a kormányzat vegye tekin'etbe az erdélyi közigazgatási tiszt vise’ok kisebbségi múltját, életkorát, szerzett jogait, stb.

Az Erdélyi Párt álláspontja

A 630—1943. M. E. számú rendelet megje- i lenese után az Erdélyi Párt részletes emlék- J iratot dolgozott ki, amelyet gróf Te’eki Béla, | az Erdélyi Párt országos* elnöke juttatott el Káliay Miklós miniszterelnökhöz

Az E délyi Párt emlékirata behatóan ismertette ?z erdélyi közigazgatási tisztviselők helyzetét. Rámutatott mindazokra a szempontokra amelyeket az erdélyi közigazgatás zökkenőmentessége megkíván és arra kérte a kormányzatot, hogy a rendelet végrehajtási idasitásában az Erdélyi Párt javaslatainak szellemében oldia meg a közigazgatási tisztviselők véglegesítésének és előléptetésének kérdését.

D*. Forgács József javaslatai

doktorátussal rendelkeznek, továbbá legalább harminckét éves kort betöltötték. Ind^roM-e, hogy ezeket a tisztviselőket mos! közigazgatási szakvizsgára kötelezzék? Dr. Uhlyarik János főszolgabírónak az az elgondolása, hogy ez a tisztviselői réteg annyira átérzi az idők követelményeit és olyan gyakorlati tapasztalatokat szerzetiíi eddigi működése, során, aftie- lyek pótolják a szakvizsgától harmadik ctoportba

azokat lehetne sorozni, akik a megszállás ideje i alatt szerzett ügyvédi képesítéssel léptek köz.

* szolgálatba a felszabadulás három első hónap- j iában (ez a képesítés nem azonos jellegű I ugyan a magyar ügyvédi, birói vizsgával) j tekintet nélkül korukra és családi állapotukra.

I Erre a kategóriára is ugyanazokat a méltánvos- i sági szempontokat kellene alkalmazni, mint a ! második csoportba sorol': köztisztviselőkre

A negyedik kategóriába

! lehet sorozni mindazokat, akik nem tartoznak a három első kategóriába és akik a fi3fi—1443.

M E számú rendelet megjelenése után léptek, illetőleg lépnek közszolgálatba korukra, családi állapotukra és képesítésükre való tekintet nélkül

A helyes megoldás

— Hogyan lehetne közmegelégedésre megoldani a különleges erdélyi szempontokat, fi- | gyelembevéve ennek a kategorizálásnak alapján a szakvizsga ügyét? — kérdezzük dr. Uhlyarik János főszolgabírót

— Az első három csoportba tartozó tisztviselőket minden további nélkül mentesilhető- nek tartom a szakvizsga kötelező letétele alól. Velük szemben ugyanis olyan méltányossági és gyakorlati érveket lehet felhozni, arr«e’yek egyaránt indokolttá leszek, hogy szakvizsga nélkül magasabb fizetési osztályba ki lehessen nevezni őket. Közérdek viszont, hogy mindazok szakvizsgát tegyenek akik nem tartoznak a három első kategóriába.

Egyelőre ozpnbaxi a negyedik kategóriába eső tisztviselők sem lehetnek — önhibájukon kívül — szakvizsgát, ezért «egyelőre fel kellene függeszteni az előlépésük kizárására vonatkozó Intézkedést. A fcufegóri'arendszer zlkal- mazá.sáv-al tehát a közérdekű szempontokat a jogo-s és méltányos magánérdekkel leginkább összhangba lehetne hozni. Tekintettél arra, hogy a rendelet végrehajtási utasítás j még nem jelent meg, bőséges alkalom nyílik mindezeknek a szempontoknak érvényesítésére Gyakorlati tapasztalatból tudom, hogy közigazgatási tisztviselőink müven munkát végeznek a mai időkben. Minden egyes tisztviselő' jóval többet dolgozik a hivatal; munkaidőnél és a mai helyzetben nem jut idejük arra, hogy külön tanulmányokat folytathassanak. Ezért nern tartom keresztiilvihetőnek a megyénként létesítendő közigazgatási tanfolyamokat, amelyek hat-nyolc hétre elvonnák munkájuktól az érdekelt tisztviselőket, még abban az esetben sem, ha a vizsgákat nepülőbizotlság előtt ten-' nék le. Mer! egei fém mindazokat *i ezemp rmokat ame’yek az erdélvi közigazgatási tisztviselőket föTalkozíatják és azért állíthatom nyűgöd' lélekkel, hogy

a kategória szerinti beosztás hozná meg azt a megoldást, amely a méltányosság és a jog szellemének leginkább megfelel í fejezte be az érdekes beszélgetést dr. Uhlyarik János.

Hisszük, hogy a közeljövőben megtörténik a kormányzat végleges döntése a közigazgatási szakvizsga ügyében. Azok a szempontok, amelyeket dr Uhlyarik János főszolgabíróval folytatott beszélgetésünk alapján a fentiekben ismertettünk, mindenben fedik az Erdélyi Párt emlékiratának javaslatait Bizonyosak vagyunk benne, hogy a kormányzat az erdélyi adott viszonyok minden kü'önleges nézőpontját tekintetbe veszi és reméljük, hogv a különböző álláspontok ismertetésével mi is szolgálatot tettünk a szakvizsga* ügyének közmegelégedésre történő megoldásához.

VÉGH JÓZSEF.

A közeimül tíb an ismertettük dr. Forgács Jó- > zsef ko’ozsvármegyei főjegyző javaslatait, amelyeket a Vármegye című közigazgatási szaklapban közölt cikkében kifejtett Dr Forgács József a. kö-’igazga’lási vizsga kérdését úgy ’álja a legkönnyebben megoldhatónak, ha vármegyénként tanfolyamokat tartanának, ame'yek az érdekelt tisztviselőket előkészítenék at vizsgára, a vizsgáztatást pedig u. 'n. repülő vizsgabizottságok folytatnák le. A javaslatok nyilvânoşsâgrahozatala a’kialmábó! annák a* reményünknek adtunk kifejezést, hogy ebben a nagyfontosságu kérdésben alkalmunk lesz további véleményeket és egészséges okfejtéseket megismerni. amelyek az erdélyi közigazerafesi tisztviselők szakvizsgájának ügyét köze’ebb viszik a mindenkit egyformán kielégítő megoldáshoz.

Dr. Uhlyarik JÉno? fő« sxolgsblró a* erdélyi k '^tisztviselői kategóriákról

Alkalmunk volt a gyakorlati közigazgatási vizsga kérdéséről hosszabb beszélgetést folytatni dr. Uh’yarik Jánossal, Kolozs vármegye központi járásának főszolgabirájával. Azért ' tartottuk fontosnak hogy ebben a kérdésben megszólaltassuk, mert bár Erdélyből származott el, a trianoni összeomlás után húsz esztendőt a csonkaországi közigazgatás szolgáltában töltött. Mindenekelőtt a méltányosság szempontéval kapcsolatosan intéztünk kérdést hozzá. Álláspontja a méltányosság tekintetében tcíké’etesen egyezik az Erdélyi Pírt emlékiratával, mert

a felszabadult területeken élt és közszolgálatba lérett tisztviselőkkel szemben mimten méltányosságot indokoltnak tart.

Természetesen úgy, hogy az egyéni érdekeket összhangba hozzuk a közérdekű szempontokkal. Dr. Uhlyarik János elgondolása szerint ezt a szempontot akkor lehetne a legjobban szolgálni, ha az erdélyi közigazgatási tisztviselőket különböző kategóriákba soroznák.

Az első kategóriába

azok a tisztviselők tartoznának, akik már a megszállás előtt közigazgatási szolgálatban állottak és a román impénum miatt ke’letî elhagyják állásukat, vagy kivételes esetekben továbbszolgálhattak az idegen uralom alatt és egészen a feíszabadu’ásig megtartották államikat Azok, akik ebbe a csoportba tartoznak, legalább negyvenkilenc-ötven évesek, sok esetben azonban már hatvan év körül járnak.

Az Erdélyi Párt errkéíki-ata is azi juttatta kifejezésre, hogy a közigazgatási szakvizsga éppen ezeket a tisztviselőket érintené a legérzékenyebben, mert tőlük lehet a legkevésbé kivánni, hogy előrehaladott, korúikban a vizsga hatalmas anyagából elkészüljenek, holott éppen ezek a tisztviselők voltlak a2ok, akik; az idegen ura’om alatt a* legtöbbet szenvedtek. Azzal is számolni kell, hogy ezeknek a tisztviselőknek nagyrésze nyugdíjazás előtt áll és a mai rendkívüli időkben a túlterheli munka minden energiájúkat igénybe veszi.

A második kategóriába

azok a családos tisztviselők tartoznak, akik a felszabadulás első három hónapja afe-tt léptek közszoLgalatba és jogi, vagy államtudományi

Római lap Magyarország harcáról

i

«KOMA, március 23. (MTI.) A Roma Fascista, az egyetemi ifjúság- he- I tilapja „-Magyarország- Európa védőbástyája" címen közöl hosszabb cik- j két, amelyben rámutat arra, hogy' Magyarország bár nem voltak területi követelései a Szovjetunióval szemben, mégis harcbal épet* a Szovjetunió ellen, lio*gy kivegye részét Európa védelméből. Magyarország ezzel hű j maradt ezeréves hagyományaihoz, amelyek az országot Európa védőbás- í tyájává avatják. Az olasz lap cikkét Nagy Vilmos honvédelmi miniszter legutóbbi kijelentéseivel zárja, amelyek szerint a magyar katona ebben a háborúban a dicsőséges magyar katonai múltnak megfelelően fog tovább harcolni.- ■

Folyik a parfizánvadászaí Boszniában

i ZÁGRÁB, március 23. (MTI.) Hivatalos jelentés szerint a horvát és német csapatok maguk előtt hajtva a partizánokat, tisztogatva nyomulnak a boszniai Likai és a nyugatho-rv átországi Páva és Ráma vármegyékben a tengerpart felé. A Székes hegyi fensikon súlyos harcokat vívtak a felszabadító csapatok. Többezer partizánt pusztítottak el és megsemmisítették a hegy he- vájc rejtekbarlangokat, amelyek szinte elérhetetlenek voltak. Az előnyomulók sok eUiurcó't és éhhalállal szembenéző oaraszt- családot szabadítottak fel.

Szűk keretek között ünnepli Kolozsvár Mátyás király születésének ötszázasuk évfordulóiét

KOLOZSV ÁR, március 25. Kolozsvár városa — mint már közöltük — szűk keretek között e hó 27-én ünnepli meg Mátyás király születésének 500-ik évfordulóját. Ebből az alkalomból a város díszes meghivót bocsátott ki. A meghívó külső lapját Kolozsvár város és Mátyás király domborművű címere díszíti. A belső négy lapon öreg papíron, antik betűkkel Mátyás király Corvináinak Kezdő I iniciáléjával az ünnepség programja van ismertetve.

Az ünnepség délelőtt 10 órakor a magyar egyházak főtemplomaiban tartandó istentiszteletekkel kezdődik, it órakor Mátyás király szobrának megkoszorúzása; Hiszekegy, előadja a m. kir. honvédzenekar. Dr. Inczéuy- Joksman Ödön főispán emlékbeszédet mond Mátyás királyról, azután a in. kir. kormány, a m. kir. honvédség, Kolozsvár városa koszorút helyeznek a szobor talapzatára. A szobor előtti ünnepség után a kormány képviselője és kísérete meglátogatja Mátyás király restaurálás alatt álló szülőházát, 12 órakor történik a Műcsarnok megnyitása. A Himnuszt enekli a kolozsvári Nemzeti Színház énekkara, bevezetőt mond Kéledy Tibor dr. polgármester, utána pedig a vallás és közoktatásügyi miniszter megnyitja a Műcsarnokot. Este a Nemzeti Színházban ünnepi előadás lesz, amelynek műsora a következő: Himnusz'. Erkel: ünnepi nyitány. Előadja a

kolozsvári Nemzeti Színház zenekara. Bevezetőt mond br. Kemény János, a kolozsvári Nemzeti Színház főigazgatója. Arany János: Both Bajnok övegye. Előadja Kolár Mária, Erkel: Ária a Hunyadi László című operából, előadja T. Takács Paula. Vörösmarty Mihály; Szép Ilonka. Előadja Bodó György. Erkel: Magyar balett. Eiőadja a Nemzeti Színház tánckara. Szünet után Erkel: Hunyadi László, nyitány. Előadja a kolozsvári Nemzeti Színház zenekara. Arany János: V. László. Mátyás anyja. Előadja Versenyt Ida. Erkel; Hazám, hazám. Előadja 'Angyal Nagy Gyula. Mátyásdiák. Vígjáték 1 felvonásban Irta Kisfaludy Károly. Rendező Kenésé/ Ferenc Utána Berlioz: Rákóczi-induló. A zenekart vezényli Endre Béla.

Az ünnepség, mint már említettük, Kolozsvár házi ünnepe lesz, mert azon a kormány képviselőin kívül az országból másak nem vesznek részt.

Parkeltezésl

munkálatokat jutáüjrosmi *Hhű

Lőrínczi & Go.,

Zápolya-utca 14. és Szentes;« ^ház-utca 1. (Sebők-cukrászda) I

—Wllll—lll «IIMilllllllillLII U l'txixr !KW9M«h*F

A külpolitika hírei

HIVAT 4LOS jelentés szerint topón és rj ncrnkJngi kormány között aláírták azt a a!I-apnárj'l, amelynek értelmsilyen mar c‘ns 31 -i hatállyal Japán lentnnd n p<‘ kinyi sz-övet.s'yi negyedben élvezőt, t külön leyc> jogairól.

AZ ANKARAI rádió jcicuti ísztonbul- ból, hogy finn kereskedelmi küldölUég érkezett Törökországba a fino-—török keres, keddnii egyezmény megújítása végett.

A NÉMET LATOK első oldalon bűzlik

a Führer vasárnapi beszédéi. Kímélik ayt a részt, amelyben kijelentette, hogy Európát a bolsevista vihar elsöpörte volna, ha nincs a nemzeti szocialista Németország.

HÍR SZERINT Roosevelt újra megbetegedett. A kö/téb napokra kitűzött megbeszéléseit cl kellett halasztani.

A Dl ARIO DA MAiSíli a portugál i áralakítóról megállapítju, hogy a nagykoros, kodelrni árak 1939-tdl 1942-ig 72-8 százalékkal emelkedtek. Az 1941. é vivel szemben ez az emelkedés 16 százalék.

Kortsmáros László a nagyváradi Állatvédő Egyesület uj elnöke

NAGYVÁRAD, március 23. A uagvvá radi Állatvédő Egyesület vasárnap közgyűlést tarlott, amelyen megválasztotta uj tisztikarát. Az egyesület elnökévé dr. Koris- ináros Lászlót, az Erde'y) Párt nagyváradi tagozatának elnökét, választotta meg. Kortsmáros László székfoglaló beszédet tartott, majd több inditvány hangzott el, különösen a bérkocsisok lovainak iobb táplálás érdekében. Az ind-tvánv szerint, amint az autók megkapják napi ben ónjukét, a bérkocsis lovakuak 15 rueg kői-1 kapusok napi adagjukat. KorKmáfos elnök kijelentette, hogy úgy a maga, mint az egye* Uítet részéről megtesznek minden tépést az ügyben. Egy másik indítvány alapján az egyesület átír a rendőrségnek és kéri, hogy az állatkínzókkal szemben szigorúbban jár. janak el, egyben felkéri a leventeparancs- nokságot, hogy állatszeretetre neveljék á eventéket. Az egyesület közbenjárására a postakocsilovak kezelését újra a postaigazgatóság vette kezelésbe és ezzel megszűnt az a visszatetsző láfvánv, hogy teljesen lerongyolt lovakkal vonszoltassák a postakocsikat.

fl mérnS&sgsesüIeí öícdífe yüaesíje Erűéi? iparosításáról

KOLOZSV ÁR, március 21. A Magyar Mérnök éc Épitészegylet kolozsvári csoportja által Erdély iparosításáról rendezett vita ötödik estje tegnap este veit az egyetemi könyvtár előadói termében. Erdély iparosításának kérdése nagy érdeklődést váltott ki a müjzaiti emberek körében.

A vitaülést Moll Elemér, a kolozsvári csoport elnöke vezette be. Ezután Hajdú Gyula mérnök, erdőigazgató számolt be az erdélyi erdők szomorú helyzetéről, amely a kizsákmányoló rablógazdálkodás következtében mir annyira romlott, hogy a cellulózé gyár felállításához szükséges íjo ezer iirméter fa már ahgha lesz kitermelhető, annál kevésbé,; mert a szintén • fontos-szükségletet képező bányafa olyan méretű, mint a cellulózé gyártásához szükséges fa. Beszámolt az erdők elkopároso- dásáról, vízmosások keletkezéséről, folyómedrek eliszaposodásáról, amelyek mind a rend- szertelen erdőkitermelés szomorú következményei. Az erdélyi erdők szomorú helyzetén most már helyes erdőgazdálkodással, uj törvények életbeléptetésével és rengeteg pénz beruházásával lehet segíteni.

Nyilas István gépészmérnök, gazdasági akadémiai tanár yolt .1 következő felszólaló, aki Erdély mezőgazdasági hátramaradottságárói beszélt, fontosnak tartja a mezőgazdaság modernizálását, gépi alapokra való helyezését s általiban a mezőgazdaság iparosítását, amely nélkül Erdély mezőgazdaságának fejlődését cl sem lehet képzelni.

Erdély iparosításának vitáját a jövő hét hétfőjén ugyancsak az egyetemi könyvtár előadói termében folytatják, amikor a kialakult vélemények alapján a kormányhoz intézendő emlékirat tervét is kidolgozzák.

ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ. Felkérjük volt osztály társainkat, akik velünk együ-’. tettek érettségit 1923-ban a kolozsvát’ unitárius kollégiumban, hogy 20 éves érettségi találkozónkon folyó é\i március hó 28-án, vasárnap délelőtt fél tiz órakor jelenjenek meg az unitárius kollég um előcsarnokában. Ugyancsak felkérjük azokat a volt osztálytársainkat is, akik ve Jink együtt kezdi k középiskolai tanú mányinkat, de időközben kimaradtak, bogv sziu tén jelenjenek meg a találkozón. Cârje* Károly és Vég/i József