Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-09 / 104. szám

■li a skihme m las Szép sikerrel szerepeltek a kolozs­vári műkedvelő egyesületek a Magyar Színházban KOLOZSVÁR, májú* 8. Régi. kod vés tervét váltotta valóra a Ma­gvar Színház igazgatósága, amikor vendégsze­replésre hisvta meg a) ezinkázba Kolozsvár leg­jobb műkedvelő egyesületeit. A cél az volt, amiről egyre gyakrabban esik szó az utóbbi időben: felkarom, egy kicsit előrelenditeni, fejleszteni és pártfogolni a rengeteg nehéz­séggel küzdő, de szép hivatást betöltő és gyönyörű célt (szolgáló műkedvelő egyesüle­teket- amelyeknek köréből bizony igen köuy- nyen bukkanhatnak elő értékes színészteket* ségek. ami nem egyszer történt meg a múlt­ban is. Ezért tehát bizonyos tekintetben szi- nészutánpótlő jellege is van a műkedvelő egyesületek működésének & már ezért is ér­demes figyelemmel kisérni munkásságukat. A színház meghívásának a műkedvelők örömmel' tettek eleget é« négy egyesület azon­nal be is jelentette részvételét: az „Orpheus“, a „Kerekdombi és Irisztelepi kápolna“ mű­kedvelő egyesülete, a „Székely alkalmazot­tak“ és a „Munkás Atheneum“ műkedvelő gárdája. Az előadások sorozatosan folytak le a színházban s a közönségnek az a rétege, amely végignézte ezeket az előadásokat, jól­eső örömmel állapította meg, hogy valóban szép és értékes teljesítményt nyújtottak a lelkes, ambiciózus és tehetséges kolozsvári műkedvelő egyesületek. A kritika is egyön­tetűen állapította meg: érdemes volt végig­nézni ezeket az előadásokat, érdemes fog­lalkozni ezekkel! a tehetséges műkedvelők­kel és érdemes volt megrendezni ezt az elő­adássorozatot. Elsőnek a Munkás Athenenm gárdája vo­nult fel a „Parasztkisasszony“ cimü zené« népszínművel. Ez a legfiatalabb egyesület most bontogatja szárnyait. Úgyszólván még a kezdet kezdetén tart, de annyit márig bebi­zonyított, hogy fáradtságot nem kiméivé küzd, harcol és dolgozik, hogy előre viigve, tovább fejlessze és eredményessé tegye min­den elismerést megérdemlő munkájukat. Papp József rendezővel az élén, elismerést érdemel az egész lelkes szereplőgárda, amelynek soraiból elsősorban a temperamen­tumos Hickl Erzsébet, Tyukodi Margit, Ágos­ton Alma, Takács Mihály, Papp József és Majai József nevét említjük fel Ügyes já­tékukkal és sikeres énekszámaikkal1 ők „vit­ték“ az előadást. De mellettük a kisebb sze­replők is megérdemlik, hogy feljegyezzük a nevüket: Kondrai Margit, Takács Balázs, Hirschhorn László, Nagy Ilonka, Dankó Já­nos, Szilágyi Lajos, Madaras Sándor, Gilínd Rózsika és Nagy Erzsébet. Sikeres énekszá­mával sok tapsot kapott Schlosser Emmi, va­lamint Winkler Antal és Évike ügyes tánc­száma is nagyon tetszett A következő előadás „Ida regénye“ volt Gárdonyi Géza örökszép, hangulatos, gyönyö­rű vigjátékát a Kerekdombi és Irisztelepi ká­polna műkedvelői mutatták be olyan osztat­lan, nagy és őszintén megérdemelt sikerrel, amiilyenre csak ritkán akad példa a műked­velő előadások krónikájában. Amit ez a te­hetséges gárda nyújtott az nem egy ponton már-már elérte a hivatásos színjátszás nívó­ját. Gondos, alapos rendezés, finoman egy­behangolt összjátszás, pompás egyéni te'lje- sitmények járultak hozzá ahhoz, hogy az előadásnak mondhatni szívdobogását éreztük és hogy a darab minden hangulata benne ma­radt a nézőben. Lélek, szív és lendület volt ebben az előadásban s a kirobbanó szép si­kerért egyaránt illeti dicséret a kitűnő ren­dezőt, Balázs Györgynét és a tehetséges együttest. A címszerepet Strancz Erzsébet játszotta olyan mély átérzésseli, olyan egy­szerű, finom eszközökkel, olyan kedvesen és annyi közvetlenséggel, hogy a legőszintébb di­cséret hangján kell megemlékezni alakításá­ról!. Határozottan tehetséges. Partnere, Beckenbauer János, ügyes, intelligens^ jó- megjelenésű és rokonszenves. A fiatal föld- birtokos szerepében ő is tehetségesen oldot­ta meg feladatát. Gergely István nemcsak fe­gyelmezett, de műkedvelőket messze tu’iszár- nyaló színjátszó készséggel rendelkezik. Meg­lepően jó volt. Ugyanezt mondhatjuk Rácz Annusról és a nagyszerű humorral rendelke­ző Demes Gyuláról isi. Általában mindnyá­juknak külön érdemük, hogy sohasem ragad­tatják magukat túlzásokba. Nagyon tetszett Kovács Zoltán, Strancz Margit, Fölzinger Til­da és Rácz Endre. Jó volt Ambrus Gergely és Incze Julika, valamint dicsérettel ke-1 megemlítenünk a kisebb szereplők nevét is: Kira Miklósné, Papp Balázsné, Hosszú Mag da, Kerebes Ilonka, Haller János, Balázs Gvörgy, Varga István és Ambrus Ferike. A gördülékeny, szép előadás és a tehetséges ftzerep'lő együttes a kitűnő rendezővel együtt, méltán megérdemelték a nagy sikert. Külön kis tanulmányt kellene irui a szé­kelv alkalmazottak előadásáról. Rendkívül ügye* és lelkes miikedvelőegyüttesük a „No­tas Kata cimü vidám zenés, táncos népszín­művet mutatta be hatalmas sikerrel. Játékuk nem is játék, hanem maga az élet volt. Ahogy otthon, ahogy egymás között beszélnek, dol­goznak és jönnek-rneunek, ugyanúgy csinál­ták u színpadon is. Egész előadásuk ezért volt erdeti, hamisítatlan. Természetes közvet­lenségükkel mindjárt az első pillanatban nagy hatást érlek el, ami meg is pecsételte ösriute sikerüket. Primadonnájuk elsőrangú: Dobra Ágneb. 0 adja meg az előadás tempó. jáL ő a lelke, a fénye», a dísze e székely együttesnek- Renkivül nagy rutinnal rendel­kezik « amellett gyönyorücu éueke.l. A siker­ből azonban bőven kijutott részük a többi szereplőknek is, elsősorban a kitűnő tőn«'», soknak: Tóth Jánosnak, Mán Mihálynak, Tóth Györgynek és Bokor Mihálynak, akik a híres csürdöngölöt táncolták cl kirobbanó siketrel, de rajtuk kivül a táncos csoport összes női és férfi tagját is dicséret illeti mee, valamint az ügyes szereplőket is: Mik­lós Istvánt, Szász Mártont, Kovács Antalt, pálfi Ferencet, Sz,ász Mártonnét, Barabás Sámuelt, Tőkés Domokost, Pécsi Annát és uz összes többi lányokat és fiukat. Rendező­jüknek, Hetényi Elemérnek is minden elis­merés és dicséret, úgyszintén az énekszámo­kat kisérő Rezák Károlynak is. Az eredeti, pompás előadást mindvégig nagy tetszéssel fogadta a közönség. Itt Írjuk meg azt is, hogy az „Orpheus“ kitűnő műkedvelő gárdájának előadása tech­nikai okokból elmaradt és azt későbbi idő­pontban fogják megtartani. (g. a ) Első szerelem Bőkaj Jáft&s Sevusabb vigiátéks. a szerző rendezésében A Thalia szombaton estet ismét kivételes értékű élményt kinál a közönségnek: bemu­tatja a legújabb, nagysikerű Bókay-vigjátékot. az illusztris szerző jelenlétében és rende­zésében. Nagy külföldi színházak is megtiszteltetésnek veszik, ha Bókay János személyesen jelenik meg egy-egy uj darabjának bemutatóján. A kolozsvári színház méltán dicsekszik azzal, hogy Bókay János eddig minden kolozsvári bemutatóján megjelent, sőt az ősszel a Feleség, most pedig az Első szerelem utolsó próbáit személyesen irányítja. Az Első szerelem különben a kitűnő iró legjobb vigjátéka. Aktuális témája, mesteri felépítése, érdekfeszitő meséje, nagyszerű szerepei, ragyogó humora s nem utolsó sor­ban a vígjáték mély moralitása Bókay János legérettebb alkotásává teszik az Első sze­relmet. Fényes Alice régen nem jutott ilyen szép és nehéz feladathoz, mint az Első szere­lem hősnőjében. De Kovács György kártyás, részeges férje, Nagy István nemes, lovagias orvosprofesszora, Tóth Elek törtető, hangos kispolgára, Beness Hona cinikus, örökké passziánszozó öregasszonya, Bodó György tipikusan mai, önző sihedere, Havady Nagy Ilonka, Hegyi Lili a a többiek feladatai is igen jelentősek. A színház műsora Csütörtök 9: FENSÉG, FIZETEK! Péntek d. u. 5: FELESÉG. (Negyvenedszer. Olcsó helyárakkal.) Péntek este 9- FENSÉG, FIZETEK! Szombat délután 3 és 6: A MUNCA SI VOE BUNA SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI. Szombat este egynegyed 10: ELSŐ SZERE­LEM. (Bókay János legújabb, nagysi­kerű vigjátéka. Rendező: Bókay János. Főszereplők: Fényes Alice, Benes Ilona, Havady Nagy Ilonka, Járay Teri, Ko­vács György, Nagy István, Tóth Elek, Bodó György, Premier-bérlet.) Vasárnap d. u. 3: FÖLDINDULÁS. (Huszon­egyedszer. Olcsó helyárakkal.) Vasárnap d. u. 6: FENSÉG, FIZETEK! Vasárnap este 9: ELSŐ SZERELEM. Hétfő 9: ELSŐ SZERELEM. (Rendes bérlet, irodalmi bérlet.) Kedd 9: ELSŐ SZERELEM. Szerda 9: ELSŐ SZERELEM. BILINCSEKBEN 56 Nagy félelem volt benne, hogy fogy el az á pillanat, amelyben először fognak ül­ni egymás mellett, egymásra nézve és a má­sik szavát várva, kapkodva, keresgélve elfo­gadható témát. Piroska mindezt észre sem vette. A leány beszélt zavartalanul, elfogu­latlanul és meg kellett hallgatni, mert min­dig volt egy érdeklődéstkeltő megjegyzése és felelni kellett neki, mert azzal, amit mon­dott, mindig elindított egy uj gondolatsort. Néha élénken vitatkoztak egyről, vagy más­ról, mert mind a kettőnek külön véleménye volt, amelyhez ragaszkodtak, máskor egy-ket­tőre megértették egymást, mert körülbelül mind a ketten ugyanazt gondolták, csak a szövegezésre vonatkozólag kellett megegyez­ni. Piroska azért legtöbbször azt mondta ki, amit Feri gondolt, vagy amit mérlegelt már magában, mint komoly ellenérvet, jogosult második álláspontot. A férfi napról-napra meglepetten hallgatta. Nem tudta, hogy mig 5 messze járt Piroskától, a leány sok éven át beleélte magát az 6 gondolatvilágába, egész lényébe, amellyel szakadatlanul foglalkozott. Először talán akkor értette meg mindezt, amikor Piroska egyszer azt mondta: most ne beszélgessünk. Szeretnék rgy kicsit olvasnL Leült a könyvével, Feri xs leült, könyvet vett a kezébe és olvastak mind a ketten Kissé nyugtalanító volt a helyzet, mintha most kez­dődne valami rossz; egyszerre azonban a férfi érezni kezdte, hogy jólesően megnyug­szik. Teljes figyelemmel olvasott, mégis ön­tudatosan élvezte, hogy Piroska ott van a közelében. Könnyű, tiszta öröm hatotta át, hogy szó és erőlködés nélkül is ilyen csodá­latos az ő közelléte és mikor kinyújtotta a kezét Piroska felé, félúton találkozott a lány ke/ ével. Egymásra néztek és megcsókolták egymást; Feri talán ebben a pillanatban ta­nult meg hinni a szerelem valóságában. Piroska mindig jókedvű volt, mindig erős­nek látszott, de mégis ennél is fontosabb volt, bogy kétkedés nélkül hitt a párjában. Feri szakadatlanul azt érezte, hogy Piroska váia* koíással teljesen figyeli, meg kell gondolnia minden szavát, mielőtt kimondja, hogy csaló­dást ne keltsen benne. Ismerte Piroska leg­titkosabb vágyát, soha ki nem mondott kí­vánságát is. A leány bízott abban, hogy mel­lette kiheveri sok terméketlen esztendejének káros hatását, visszatér saját tehetségéhez, amely tulajdonképpen csak a leány számira volt meg és csakugyan alkotóművésszé fej­lődik. Piroska azt akarta, hogy az egész világ szá­mára mutassa meg, amit ő csak sejt róla: le­gyen valakivé, igazolja őt, aki ösztönösen bí­zott benne. Végtelenül jóleső érzés volt ez, idegeket pihentető, megnyugvást kellő, ener­giákat fokozó. Feri érezte, hogy lassanként egészen magához tér. Lelkében uj melódiák gyűltek, uj hangok szólaltak meg, néha jár- tában-keltében már halkan zümmögött maga elé újonnan előálló hangsorokat. Most már meg volt benne a visszhangja Piroska lobogó elragadtatásának, a csendes mosolyának, a szeme derűs csillogásának, az ujjongó hangok között néhány sötét, mélyen zengő akkori hömpöhgött csak végig: a távoli veszedelmek, fenyegető bizonytalanságok érzése. Mind job­ban vágyott a zongorája után. Piroska volt az, aki elsőnek szóba hozta a zongorát. El kellene hozatni, fel tudnák állítani Feri szobájában. Nehéz vállalkozás volt, keserves megkötött­séget jelentett az elfoglalt szobában, egy­könnyen nem lehetett költözködni a súlyos hangszerrel, amelynek ide-odahurcolása egész vagyonba került. Feri némi belső nyugtalan­sággal is gondolt a zenére. Hátha semmit sem tud már, hátha végzetesen késő már újat kezdeni, talán csak csalódást hoz önmagának is, Piroskának is. Mégis ráadták a fejüket a vállakózásra. A zongora nemsokára ott állt Feri szobájában, a kottaállváuyon sokvonalas kottapapir bevert, nap-nap után szaporodtak rajta a hangjegyek. 7 o:rn mi jut n. Szerelmükkel term érzeteién kerülték a vi­lágot, elvonultak az. emberek elől. A bank­ból soha sem mentek el együtt, odakint vár Iák meg egymást a markon. Az utcán nem jártak karonfogva, legfeljsbb késő éjjel, aou kor biztosra vették« hogy senki »ein latja őket. Azt hittek, hogy jói elrejtőztek, senki sem tud a dolgaikról. Néhány hónap múlva meglepetéssel vettek tudomásul, hogy nem egészen úgy áll a dolog. Kollégáik a bank­ban gratuláló mosollyal közeledtek hozzájuk különféle kérdésekkel. —■ Hullom, hogy válik a feleségétől — mondták Ferinek. — Azt hisíern, sejtem is az okát. — Válófélben vagyok — felelte Feri hide­gen. — A válóperem folyamatban van, de az okát nem sejthetik. (Folytatjuk) APRÓHIRDETÉSEK DR. MANDEL FORDÍTÓ IRODA Memorandului 24. Telefon: 16—37. HODOR László vendéglőjében, Mareşal Foch 24., lekencei és küküllőrneuti fajborok kihordásra is. HAJFESTÉS, tartós ondolálás, divatos frizurák: Bayer, lorga-u. 11. Ugyanott gyö­nyörű körömlakk kapható. K. 61. SIMON FORDÍTÓIRODÁBAN fordítások, másolások, minden nyelven szakszerűen készülnek. Str. Reg. Maria 13. EMELET. K 219 Csőfolyást, kazánkő képződést megszün­tetek. Marko Cluj, Regele Ferdinand 43. F. 359 Mesterkönyves varrónő társat keres. Cím a kőnyvo&ztályban. Ko. 143 GAZDÁK FIGYELMÉBE! Aki lóhere, lu- cérna, bab, borsó, bükkönytermését hatható­san fokozni akarja, még vetés előtt Írjon sür­gősen „Laboratórium“ címre a kiadóhivatal­ba. K 84 PÁR ÓRAI KÖNNYŰ MUNKÁRA KERE­SÜNK állandó alkalmazásra asszonyokat és férfiakat. Gyerekek is jelentkezhetnek. Cica az Ellenzék kiadóhivatalában, Calea Moţilor 4. délelőtt. Egy ügyes elárusítót keresek kaucióval. Zorescu trafik, Piata Sion. G, 3296 Betegkocsit (szobait) keresek megvételre. Str. I. Maniu 6., ajtó 22. Ko. 140 Egy jókarban levő balkaru „Singer“ var­rógép eladó. Megtekinthető Str. Christea 31. sz. G. 3295 Régi hegedű eladó. Ugyanott hegedütani- tás 6 hónap alatt, újabb módszerrel, garan­ciával. Próbaidő egy óra, azért nem kell fi­zetni. Sztojka, Str. Lutoasa 11. ________G, 3196 Finomkivitelü bútorok: ebéd ő, háló, kom­binált berendezések, recamie, fotelek, a leg­modernebb sttilusban eladók, müaszalos, Str. David 3.______________ E- 351 Két tenisz-rakett, alig használt, kitűnő hu- rozá&sal, eladó. Cim a kiadóban. G. 3293 Eladó egy jókarban lévő mély gyermekko­csi. Str. A. Ady 4. G. 3293 NŐI sötétkék kosztüm, teljesen jó, 33 aa gyermekfélcipő eladó. Chapeaux Irén kalap- szalon, Inliu Maniu 3. Kifutóleányt azonnal í elveszek. G 329» Is® ÁLLÁST KERES HORGOLÁST olcsón vállal B2eg£ny úri- asszony. Bármi másolást esetleg. Címeket „Ké­zimunka“ jeligére a kiadóba. G 3299 I ingatlan ÉS L i K \S I Keresek (Xujon egy bérházat megvételre. Ajánlatokat „Szolid“ jeligére a kiadóba. Ko. 145 Egy üzlethelyiség kiadó Piata Unirii 22 alatt. Érdeklődni luliu Mauiu 1. szám alatt, a Cseke cukrászdában. ____________ U LAKÁST KERESEK augusztus, vagy 6zep; tember elsejére, kizárólag csendes, kertes házban, vagy udvaron, napos, földszintes, 1, vagy 2 szobás összkomfortosat. Szives aján­latokat ármegjelöléssel az Ellenzék könyv­osztályába kérek „Pontos fizető“ jeligére.- - G 3293

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom