Életünk, 1996 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1996 / 8. szám - Petneházy István: Országalmából jogar

PETNEHÁZY ISTVÁN Országalmából jogar István király korában a korona és a szárnyas lándzsa után a harmadik leg­fontosabb hatalmi jelvény az országalma, a glóbusz volt. A korabeli királyok­hoz, vagy császárokhoz hasonlóan István királynak is volt glóbusza. Ezt a latin keresztes országalmát a koronázási paláston István király bal kezében láthatjuk. Az már egyértelműen bizonyítást nyert, hogy a ma meglevő országalma csak a XII-XIII. században készült, ezért az nem lehetett István királyé. Milyen volt és hova tűnt Szent István király országalmája, aminek az elvesztéséről semmilyen forrásunk sincs? Királyaink elsó' országalmájának sorsával eddig senki sem foglalkozott, ennek eltűnése nem keltett érdeklődést,. A koronázási jelvények vizsgálata alapján arra a következtetésre jutot­tam, hogy Szent István király glóbusza nem veszett el, az ma is megvan, és ma is becses nemzeti ereklye. Mai formájában azonban nem könnyű felis­merni, pedig jól ismerjük, legalábbis eddig azt hittük. Ez a tárgy pedig nem más mint a koronázási jogar (K.93 és Sz.21), amit I. István király még országalmaként használt. Ezirányú vizsgálódásaimat a koronázási paláston látható glóbusz és a glóbuszt tartó István király kézfejének különös ábrázolása indította el (Sz.42). Már az elsó' ránézésre is furcsának tartottam, hogy az országalmát tartó kézfej teljes egészében az országalma eló'tt látszik, holott a kézfej egy részét a glóbusznak takarnia kellene. A furcsa ábrázolást tekinthetnénk hibának is, hiszen az lenne a természetes, ha a glóbusz mögött lévó' bal kéz hüvelykujja és a tenyere nem lenne látható, és legfeljebb csak a glóbusz eló'tt levó' két- három ujjat láthatnánk. Ezzel szemben a király jobb keze és a kezében lévó' Fejezet a szerző Magyarország ezeréves ereklyéi című kéziratos munkájából. A szövegben szereplő zárójeles hivatkozások a megfelelő szakirodalomra és a képanyagra vonatkoznak. 752

Next

/
Oldalképek
Tartalom