Életünk, 1970 (8. évfolyam, 1-6. szám)

1970 / 4. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Markovits Ilona: Vázlat Nemesmedvesről

MARKOVITS ILONA Vázlat Nemesmedvesről ,,.. . Ezután az ellenség mér nem tanúsított szervezett ellen-állást, s egyre gyorsuló ütemben nyomult vissza, nyomában a szovjet csapatokkal, amelyek március 31-én Szenbgotthárdnál átlépték az osztrák határt. Ezen a -szákaiszon április 4-én utolsóiként szabadult fel Nemesmedves község.” 1945. április -negyedikét írtaik. Ekkor lett Nemesmedves az utolsó magyar falu, amelyből a fasisztákat kiűzték. És ekko-r hazánk -egész területe szábad lett. És írta? Nemesmedves közös tanácsú község Vas miegyében, a körmendi -járásban, közvet­lenül az osztrák -határ mentén. Lakosainak száma 49, a lakóházaké 17. A tanácsi szék­hely -és a legközelebbi vasútállomás Rátát. Posta és körzeti orvos Vasszentmilhály. Hogyan élt ez a kis falu, mielőtt -elérte a háború, -s törtán-elm-et formált -szenvedéseiből, nevéből ? Nemesmedves -szerepel már az 1784-87-lben -megtartott -első -magyarországi nép- számlálás adatai közt is. A -község jogállású akkori Nemes Medvest 33 család lakta, 35 háziban. Pap, nemes-ember, tisztviselő és polgár nem élt ekkor a falában. A birtokos nevű rovatban ez állt: közbirtokosság. A Magyarország 1898-iba-n című monográfiában röviden viszont ez olvasható -ról-a: Nemes-Ki-s-Medves 73 házzal -és 340 -németajkú la­kossal. Postája és távírója Rátót, hi-r-tokois gróf Batthyány Zsigm-ond. A századunkban íródott monográfiák, statisztikák -már beszédesebbek. Tartalmaz­nak valamelyes utail-á&t a lakosság élet- és m-unlkafcörüknényair-e, megélhetési viszonyaira is. „A vas-szentmihályi körjegyzőséghez tartozó szegénysorsú -németajkú kisközség. . .” „Nemesmedves kis és szegény község -volt mindig, ma is az, de vidéke regényes és (kies. Dombos, hegyes-völgyes táj ez. (Budfelli-ge Welt, népiesen Pug-l-ete Welt, hepehupás, púpos, görbe világ.)” Az élet -eléggé egy helyiben topogott. Az 1930. évi -népszámlálás szerint a lakosság száma 365, -ebből magyar 5, német 360, a -házaik szánta 73, területe 823. kát. hold. Nemcsak stagnált itt az élet, -hanem -egyre fogyott is. 1890-ben 340, 1946-iban 324 szentély lakott a községiben. A föld mostoha volt. A -gazdák többsége kiis- és törpebirtokos. Sorsuk, küzd-dmük, mint millióké az országban. A népes családok, a földhözragadt szegény embereik -szorgalma azonban nem ismert határt. C-sak így tudtak valamit kihozni a sárga, -agyagos talajból. Az Aranyhegy csak néhány fenyőt és sovány földet adott. A Sava-nyúhegy meg sok keserűséget. Sokan idegenbe kényszerültek. Ausztriába, Németországba mentek irmunkéra tavas-szal, s az ősz vetette őket haza, hogy a következő -évben újra vándorboto-t fogjanak. A harmincas években 108-an szegőditek el -házioselédnek Kanadába. Akik itthon maradtak, művel­ték a földeket. Minden tenyérnyi helyet felhasználták a ház körül, kiskerteket varázsol­tak eléjük. A napsütötte domboldalakat -gyümölcsfákkal -ültették be. -Mint egy kis alpesi falu, Nemesmedves Vas megye legcsi-nos-abb községei közé tartozott. így éldegéltek 328

Next

/
Oldalképek
Tartalom