Életünk, 1969 (7. évfolyam, 1-3. szám)
1969 / 1. szám - HAZAI JEGYZETEK - Szíj Rezső: Beck Ö. Fülöp pápai kapcsolatairól
kányákra módosul és specializálódik az élmény. E rajzokban készült Rozanits Tibor a közeljövő művészi teljesítményeire alapozott, indokolt nyugalommal. Rozanits Tibor úgy tartja, hogy a, grafika legközelebbi rokona a szobrászait. Műveli is nagy gonddal. Ami ihletének komplex energiáiból fennmarad, s metszeteiben a műfaj természeténél fogva nem tudja felhasználni, átmenti kisplasztikáiba. Itt főleg a női test hirtelen változó anatómiai együttesei érdeklik, s ólomtorzóját nyesett fa csonkított törzsének is szemlélhetjük, mert Rozanits a természet és iaz ember rokon formáit keresi. Fej nélkül is dinamikus erőt sugároz a csonka figura, és a vállak, mellek nemcsak a tavaszi termékenységű test. hanem az értelem hordozói is egyúttal. Ügy hajlítja szobraiban a végtagokat, mintha könnyed növények lennének — ez már nem is az artisták, hanem a pálmák atlétizmusa, különleges variádósorozat az emberi test mozdulatszövevényeiből. Szobrai nem kuriózumok, nem a szükséges mellékág, vagy a kiegészítő tevékenység szerepét töltik be, rézmetszetek felbasználhatatlan utórezgései, sőt sok esetben újabb grafikai alkotások nélkülözhetetlen előképei. Rozanits Tibor igényesen hosszú készülődés után sikerrel debütált, s most a megszervezett kert és futó felhők harmonikus közegében jól beosztott munka- programmal gondozza, alakítja művekké a szüntelenül áradó, megálmodott terveket. Mindezt azzal a komolysággal teszi, hogy valamennyi opusnak hordoznia kell az egész világot, minden lapját a fő mű igényével készíti. Arany János nagy gondolatát idézem szabadon Rozanits Tibor művészetére alkalmazva — ami virág neki nyílott, azt észrevette, és egyéni szépségeinek dús termését példás szorgalommal és invencióval csűrbe gyűjtötte — és tágult szívvel, értelemmel készül a szépség magasabb ormainak meghódítására. 1931-ben került fölavatásra Beck Ö. Fülöp domborműve a pápai református kollégium első emeletén, az iskola, fennállásának 400 éves fordulóján rendezett kétnapos ünnepség során. E hősi emlékművet a művészettörténet annakidején a legszebb magyar relifnek könyvelte el, s nem tudom, azóta is született-e e nemben nálánál szebb alkotás. Tudom, hogy a művészetben sincs megállás, s amiképpen nem Cimabue volt az első, aki után jött Giotto, aztán Masaccio és a többi, ugyanígy Beck Ö. Fülöp sem lehetett az utolsó, hogy ne jöjjenek utána újabb nagy tehetségek. Boda Gábor, Kerényi Jenő, Borsos Miklós, Somogyi József mellett hány nevet lehetne még fölsorolni — akiknek ugyancsak tapossa a sarkát a következő nemzedék. S majd az övékét is. Gombosi Ferenc írta le a művészről szóló kis monográfiájában (Ars Hun- garica sorozat 15. sz. Bp. 1938), hogy a legszebb fali dombormű Beck Ö. Fülöp pápai hősi emlékműve ott, a kollégium folyosói félhomályában. Erről én magam csak jóval később szereztem tudomást. Pedig 1931-ben, V.-es gimnazista koromban, amikor leleplezték az emlékművet, magam is ott lábatlankodtam a kollégium 400 éves fennállása alkalmából megjelent ünneplők között. Határozottan LOSONCI MIKLÓS Beck Ö. Fülöp pápai kapcsolatairól 137
