Életünk, 1968 (6. évfolyam, 1-3. szám)

1968 / 3. szám - SZEMLE - Kardoss Béla: Szíj Rezső: Sportélet Várpalotán

ötven tanulmányt még egy-egy mondat­tal bemutatni sincs terünk. Berzsenyi, Mó­ricz Zs., Kosztolányi, a Tamási Áronról írott feledhetetlen színházi bírálata és költészetté magasított visszaemlékezése, Szerémy Zoltán, Csortos Gyula, Med- gyessy Ferenc, Hunyady Sándor, stb. stb., elsorolni is képtelenség a megidézettek névsorát; mint egy tágas, gonddal búto­rozott kastély, fényűzése rejtett, arányai zeneiek és építészetiek, úgy gazdag, hogy nem zsúfol, úgy halk, hogy messzire hang­zó. Pusztán attól, hogy mit mutat föl, mit emel ki. Az untig ismert, agyonméltatott klasszikusokról is valami egyedit közöl, más nézőpontból fotografálja modelljeit; retorikát a tárgyilagossággal, groteszket a fenségessel elegyít, azonosulását a hang­A Várpalotai Bányász Sportkör fennállá­sának 40. évfordulójára jelent meg Szij Rezső: Sportélet Várpalotán című könyve. A mű ismertetésénél nem kívánunk túl­lépni a tájékoztató recenzió keretén, de mert a munka felépítése kettős, éspedig monografikus, egyúttal pedig a várpalo­tai sportélet történeti eseményeinek idő­rendi (és sikeres!) földolgozásával is je­lentkezik, részletesebben kell foglalkoz­nunk a magyar bányász-sportéletet ismer­tető egyedülálló munkával. Komoly várakozással lapoztam a könyv­be, mert hiszen a szerző nemcsak ennek a műnek kapcsán találkozott először Vár­palotával. 1960-foan látott napvilágot 640 oldalas könyve a Gondolat kiadásában Várpalota címmel s azóta további öt munkája jelent meg a város múltjáról és jelenéről. (Várpalota nyelvjárása 1963, Krúdy Gyula és Várpalota 1964, Műem­lékek és műalkotások Várpalotán 1965, és most a Sportélet Várpalotán c. könyve.) Aligha van még egy városunk, amelyről pár év alatt ennyi s oly sokféle szempon­tú mű látott volna napvilágot, mint Vár­palotáról a szerző és a város megértő együttműködésének eredményeképpen. Ennek köszönhető, hogy Várpalota törté­nelmi jelentősége tisztán áll a magyar városok történetében, s hogy ott elfoglal­ja az őt megillető helyét. Szij Rezső olyan íróként áll előttünk, aki széles körű tudás és élettapasztalat birtokában érzékeli a problémákat, ad azoknak korszerű megfogalmazást és sok­szempontú munkássága ezért lép túl a helyi és a megyei érdeklődési körön még Várpalotáról szóló műveiben is. Irodalomtörténeti, képző- és könyvmű­vétellel is érzékeltetve. Nemcsak a sokat olvasók szektáját, de az irodalommal és történetével most ismerkedőket is ámu­latba ejthetik az olyan portrék, amilyen a Lövik Károlyé, Örley Istváné, Hevesi Andrásé vagy a gróf Bánffy Miklósról készült parádés nagy-esszé, A dilettante. A középiskolai és felsőoktatás nélkülöz­hetetlen kézikönyve lehet, a tájékozatlan olvasót a valódi értékek fölismerésére ösztönözheti, a szórakoznivágyókat ki­emelheti sztereotip, mindenre legyintő közérzetükből, megkacagtathatja a szno­bokat, emberismerővé teheti a gyanút­lant. (Magvető kiadás, 1968). Sólymos Ida Szíj Rezső: Sportélet Várpalotán vészeti tudásának anyaga átsüt a sport­életről írott jelen könyvén is és azt tar­talmában komollyá, fajsúlyossá, előadá­sában pedig az adatok nemzedéki átmen­tésén túl még nevelő hatásúvá is tette. Emberábrázolási szemléletének értéke, hogy a szereplő sportolók nem salakmen­tes héroszok vagy üresen kongó közönség­bálványok győzelemkor, és ami még nehe­zebb, alulmaradáskor is emberi humánum az erényük. A könyv „Visszapillantás” című beve­zető részében Szepsi Csombor Mártonnak, a XVII. századi világutazó magyar isko­lamesternek, egyebek közt mint sporttu­dósítónak szerepeltetésével és a minden újabb sportágról szóló fejezet első bekez­désében az illető sportágra vonatkozó történeti visszapillantásával Szij Rezső úgy indítja el — elsőül — a bemutatást, hogy az „... minden olvasónak nemcsak gyönyörűségére, sokféle hasznára is szol­gálhat!” — hogy idézzük Csombor isko­lamestert, továbbmenve: a pataki Skola híres-nevezetes Szeges Ámos János (Co- menius) „A látható világ” című művének fölidézésével a teljes magyar sporttörté­neti hagyomány útján vezeti az olvasót. A szerző így értékesíti irodalomtörténeti kutatásai eredményeit sporttörténetírás közben is, tágítva az olvasó látókörét olyan területen is, ahová magától talán sohasem tenné be a lábát. Az így induló műből hiányoznak a 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom